Nem hazudtolja meg magát Marius Paşcan: prefektusként Maros megyében háborút indított a magyar nemesek leszármazottai ellen, azt fájlalja, hogy visszaigényelték egykoron elkobzott földterületeiket, ugyanakkor szenátorként a parlamentben is felszólalt a székely zászló ellen.szekely_zaszlo_pascan_montazs_b
A marosvásárhelyi szenátor szerint a megyében az etnikumközi kapcsolatok pattanásig feszültek. Paşcan beszédében ezért a magyar kormányt, valamint az RMDSZ-t teszi felelőssé, amiért azok támogatják „az úgynevezett Székelyföld" autonómiáját. „Az ilyen uszítások, szeparatista és szegregációs törekvések, és a nemzeti alapú diszkrimináció folyamatosan jelen van Románia közepén az oktatásban, a köz- és egészségügyi intézményekben" - fogalmazott. Megjegyezte, a szélsőségesek Budapestnek köszönhetően kitették Maros, Hargita és Kovászna megyékben a közintézményekre az „állítólagos Székelyföld" jelképeit, és a helységnévtáblákra „Székely Szék feliratú öntapadósokat ragasztanak". Hozzátette, Szovátán egy férfi fejszével őrzi a polgármesteri hivatalra kitűzött székely zászlót, és mindenkit fenyeget, aki közeledik hozzá (Szovátán a zászlót két évvel ezelőtt „őrizték" fejszével, nem most).
A szenátor megjegyezte, prefektusként több alkalommal tett bűnvádi feljelentést a „felelősök" ellen, de „az ügyészség érdekes módon nem indított eljárást ellenük, mivel megállapították, hogy a zászló egy közösség jelképe, és nincs rasszista, fasiszta, vagy xenofób üzenete".
Paşcan javasolja, hogy módosítsák a vonatkozó törvényeket, „meghatározva, milyen besorolású tett az, ha egy személy a közintézmények homlokzatára kitűz valamilyen más, úgynevezett zászlót, vagy lobogót".
A politikus szerint egyébként a román parlamentnek állást kellene foglalnia magyarországi diplomatákkal, politikusokkal, országgyűlési képviselőkkel és politikai vezetőkkel szemben az államot ért támadások miatt.
|
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.
În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize.
|
