Több száz csíkszeredai polgár jelenlétében a Szabadság téren ünnepélyes keretek között vonták fel a székely zászlót hétfőn délután. A jeles eseménnyel a szervezők a székelység autonómiaigényére kívánták felhívni a figyelmet.szekelyzaszlo_felvonas_kr_8_bA lobogót a Székely himnusz dallamaira vonták fel A megyeházával átellenben, a Nagy István Művészeti Gimnázium sportpályájának kerítése mellé egy 7,5 méteres vasrúdra felvonták a székely lobogót. A ceremónia alatt a Csíkszéki Mátyás-huszárok Egyesületének tagjai álltak díszőrséget. A zászlófelvonás alatt a tömeg a Székely himnuszt énekelte. A rendkívül nagy érdeklődésnek örvendő rendezvényen a város polgárainak körében jelen voltak a történelmi egyházak, az erdélyi magyar pártok és civil szervezetek képviselői. Köszöntőbeszédében Tőke Ervin, a rendhagyó esemény kezdeményezője, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai önkormányzati képviselője elmondta: nem véletlen, hogy éppen február 25-én vonták fel a székely zászlót Csíkszereda főterén, ugyanis az említett napon van a kommunizmus áldozatainak emléknapja, így a zászlófelvonással azt is jelezni kívánták, hogy nemet mondunk az elnyomásra, nem kérünk a kommunistákból, sem azok utódaiból. Kifejtette: „nem leszünk rabszolgák saját szülőföldünkön. A székely zászló a szabadság jelképe. Meg kell értse végre mindenki, hogy a területi autonómia számunkra létkérdés. Ha nem lesz autonómiánk, akkor megy tovább az a folyamat, aminek mi mindannyian tanúi vagyunk, és apró lépésekkel haladunk egy szakadék felé, ahová majd egyszer belezuhanunk. Amennyiben lesz önrendelkezésünk, akkor esélyünk lesz arra, hogy megerősödjünk és hazahívjuk fiataljainkat: lesz ahová, és lesz amiért! A harcot nem fogja senki helyettünk megvívni. Szerte a világban mindenhol a népakarat által teljesült a szabadságra vágyó népek álma. Másoknak sikerült, nekünk is sikerülhet, sikerülnie kell, csak vegyük végre saját kezünkbe sorsunk!" szekelyzaszlo_felvonas_kr_7_bRáduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédét azzal a hírrel kezdte, mely szerint a polgármesteri hivatalt megbírságolták, mert a városi főépítészi állás versenyvizsgájánál a magyar nyelv ismeretét is kötelezővé tették a jelentkezők számára. Az esetre utalva kijelentette: „világosan el kell mondanunk, hogy a magyar nyelv ismerete itt kötelező". Hozzáfűzte: „szükség van identitáserősítő jelképekre. Nincs olyan cél, amit közösen el nem érhetünk. A zászló értünk lobog, a székely jövőért. Székelyföld gazdaságilag életképes, akik ezt nem hiszik, adjanak autonómiát, és bebizonyítjuk azt. A zászlórúd helyének kiválasztása sem volt véletlen, mert ott fog állni hamarosan Márton Áron püspök szobra, a zászló pedig lobogásával megszenteli a helyet, ahová a szobrot emelik majd" - fogalmazott az elöljáró. „A székely zászló az önállóságra való törekvésünk jelképe" - mutatott rá felszólalásában György László, az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei elnöke. Megjegyezte: tűzzük ki a lobogót intézményeinkre, hadd hirdesse a székelység szabadságvágyát, és e zászló alatt vegyünk részt minél többen a március 10-én Marosvásárhelyen megtartandó autonómiatüntetésen. szekelyzaszlo_felvonas_kr_6_b A történelmi magyar egyházak részéről Csapai Árpád római katolikus pap a többi között kifejtette: a székelység kezdi a saját kezébe venni a sorsát, mert nem szabad hagyni, hogy „olyanok irányítsák életünket, akik nem szeretnek minket". Solymosi Alpár unitárius lelkész hangsúlyozta: a székelységet a megpróbáltatások nem gyengítik, hanem megerősítik. Az egyházi vezetők megszentelték és megáldották a székely lobogót. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: a székely zászló használata erősít minket hitünkben, hogy Székelyföldet nem lehet letörölni a térképről. Beszédében bírálta az RMDSZ távolmaradását a marosvásárhelyi autonómiatüntetésről. „A nemzetárulást a magyarok többsége nem támogatja. Minden nemzet egyszer le kell számoljon saját árulóival. A kék-arany lobogó mindig hirdeti, hogy Székelyföld örök, és senki nem tudja azt elvenni. Lobogása arra biztat, hogy nem szabad lapulni, behódolni, hanem cselekedni kell megmaradásunkért" - fogalmazott Gazda Zoltán.
|
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.
În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize.
|