Căutare

A Hargita megyei magyarok szívesen látnák egy régióban a székely megyéket, zászló-ügyben nem ráznák a pofonfát.




Egy, a Hargita megye tanácsa által megrendelt felmérésből kiderült, a román és magyar lakosság túlnyomó többsége egyaránt jónak tartja a román-magyar viszonyt, mindazok ellenére, hogy vannak vitás kérdések. A két etnikum közötti feszültségről megoszlanak a vélemények: minden tíz román válaszadóból egy véli úgy, hogy sok a feszültség a két etnikumhoz tartozók között. Ez az arány a magyarok esetében valamivel magasabb, egészen pontosan 18,5%. 

A magyar-román viszony megítélése a magyar és román lakosság körében 




A magyar-román viszonyt nagyon jónak tartók aránya a nyugdíjasok körében a legnagyobb - mintegy felük vélekedik így. A tanulók vannak főként azon az állásponton, hogy adódnak vitás kérdések a két etnikumhoz tartozók között, de mindig találnak megoldást rá. Szintén a tanulók vallják többségükben azt, hogy sok a feszültség a románok és a magyarok között. 

Ki a felelős a feszültségekért? 
A román és magyar lakosság túlnyomó többsége úgy véli, hogy a bukaresti politikai hatalom, illetve a bukaresti román sajtó okolható a felmerülő feszült helyzetekért. A román nemzetiségű válaszadók - szemben a magyar válaszadókkal magasabb arányban okolják a Hargita megyei magyar, illetve román politikumot a kialakult helyzetek miatt. 

Az adódó feszült helyzetek okozói a magyar és román lakosság megítélése szerint




Székely zászló 
A magyar nemzetiségű válaszadók 60%-a nagyon jónak tartaná, ha a székely zászló Hargita megye hivatalos zászlója lenne. A megkérdezettek majdnem negyede (23%) közömbös e kérdésben. 
A román válaszadók valamivel több, mint egyharmada jónak vagy elfogadhatónak tartja a székely zászló hivatalos megyezászlóvá tételét, míg szintén egyharmad körüli (34,9%) azok aránya, akiket zavarna. A román nemzetiségűek 22%-a - hasonlóképpen a magyarokhoz - közömbös e kérdésben. 
A magyar etnikumú válaszadók fele úgy véli, tenni kell azért, hogy a székely zászló legyen Hargita megye hivatalos zászlója: 41,7% szerint jogi úton kell fellépni, míg 9,4% szerint demonstrációra, utcai megmozdulásra van szükség. Minden tíz válaszadóból négy úgy gondolja, hogy nem kell a feszültséget fokozni. 

A székely zászló hivatalos megyezászlóvá tételének lépései - megítélések 




A román lakosság egyharmada véli úgy, hogy jogi vagy utcai megmozdulásra lenne szükség a székely zászló ügyében, a válaszadók fele azonban úgy gondolja, nem szükséges a feszültség fokozása, hisz csak egy szimbólumról van szó. A román megkérdezettek majdnem 15%-a nem akart vagy nem tudott állást foglalni a székely zászló kérdésében. 
A jogi vagy demonstráció útján történő fellépést legnagyobb mértékben a Hargita megyei tanulók támogatják. A fizikai munkások, illetve munkanélküliek többsége úgy véli, nem kell a feszültséget fokozni a székely zászló hivatalos megyezászlóvá tételével. 

Regionalizáció 
A felmérés másik célja volt megismerni Hargita megye lakosságának tájékozottságát a kormány régióátszervezéssel kapcsolatos terveiről. 
Kiderült, a Hargita megyei magyar lakosság majdnem kétharmada (64,3%) hallott a kormány régióátszervezéssel kapcsolatos terveiről, míg 32,9% azok aránya, akik még nem tudnak a kormány ezen törekvéseiről. 
A román válaszadók valamivel tájékozottabbak, hiszen majdnem háromnegyedük (73%) hallott a régióátszervezés kérdéséről. 

A régiók újrafelosztására vonatkozó elképzelések a magyar és a román lakosság körében




Rákérdeztek, melyik átszervezési forgatókönyvet érzik magukhoz legközelebb a Hargita megyeiek. A válaszlehetőségként felsorolt négy forgatókönyv a következő volt: 1. Hargita, Kovászna és Maros 2. Hargita, Kovászna, Maros és Brassó, 3. Hargita, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód, 4. Fehér, Szeben, Brassó, Maros, Kovászna, Hargita. 






Illusztráció: Lightspring, Shutterstock.com 
A magyar válaszadók 18%-a nem tudott vagy nem akart állást foglalni a kérdésben. Azok körében, akik válaszoltak, a legkedveltebb (40,3%) a három székelyföldi megye egy régióba kerülése lenne. Ezt követi az eredeti, hatmegyés régió forgatókönyve, amelyet minden tíz válaszadóból három támogatna. 
A román lakosság több mint fele (54%) a jelenlegi régiófelosztást (Fehér, Szeben, Brassó, Maros, Kovászna, Hargita) támogatja, és minden tíz válaszadóból kettő a jelenlegi felosztás mellett voksol. 
A felmérésrőlA román-magyar együttélés Hargita megyében című felmérést Hargita Megye Tanácsa megrendelésére a Hargita Consulting Kft. végezte. A telefonos lekérdezést Hargita megyében, február 26-március 4. között végezték. 
A mintába, a szisztematikus mintavételt követően, 1500 Hargita megyei lakos került. A lekérdezett egyének száma 480. A felmérés hibaszázaléka 95%-os valószínűség mellett ± 4,7 %. Lekérdezés időpontja: február 26 - március 4. 
A válaszadók többsége, etnikai hovatartozását tekintve, magyar nemzetiségű. A lekérdezettek 86,9%-a tehát magyar, illetve 13,1%-a román. A román nemzetiségű válaszadók megoszlása a teljes mintában arányos a Hargita megyei román népesség teljes népességen belüli arányával. 
A felmérésről készült gyorsjelentés itt letölthető.