Căutare

A Székely Nemzeti Tanács március 10-én autonómiatüntetést szervez Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiájáért, illetve tiltakozásul egy olyan közigazgatási felosztás ellen, amely nem felel meg a Székelyföldön élő székely-magyar közösség érdekeinek. Ugyanezt a napot hirdette meg a székely szabadság napjának. Az RMDSZ volt és jelenlegi elnökei a múlt szombati SZKT-ülésen bejelentették, hogy a szövetség szervezett formában nem vesz részt a rendezvényen. Az előkészületekről és a megfogalmazott kifogásokról beszélgettünk Izsák Balázzsal, az SZNT elnökével.
- Hol tartanak az előkészületekkel?
- A mozgósítás már nagyon rég elindult, jelenleg egyeztetéseket folytatunk a hatóságokkal. Úgy néz ki, hogy pozitív a hatóságok hozzáállása, senki nem akar akadályt gördíteni a szervezés útjába. Megfelelő módon gondoskodunk a biztonságról is, és természetes, hogy a tartalmi kérdésekről is nagyon fontos döntéseket hozni, hiszen a demonstráció, a székely szabadság napja az autonómiáról, az autonómia célkitűzéséről szól, arról, hogy tiltakozzunk egy olyan közigazgatási felosztás ellen, amely nem felel meg a Székelyföldön élő székely-magyar közösség érdekeinek.
Köztudott, hogy ennek előzménye is volt, hiszen ha annak idején nem szüntetik meg a magyar autonóm tartományt, és nem történik meg 1968-ban a megyésítés, akkor ma valószínű, hogy könnyebb dolgunk lenne: nem a nem megfelelő területi átrajzolás ellen kellene küzdeni, hanem csak azért, hogy ez a tartomány többlethatásköröket kapjon, amellyel védheti a magyar nemzeti közösség érdekeit, Székelyföld megőrizheti speciális magyar identitását.
Ugyanakkor újabb fenyegető veszély a közigazgatás átalakítása, hiszen még akkor is, ha megmaradnak a megyék, a betagolásuk egy nagyobb közigazgatási régióba tartalmazza a megyék és a megyei hatóságok hatásköreinek a sorvasztását. Tehát veszélyes: megszüntetni nem lehet, ez ütközik Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, de fokozatosan elsorvasztani talán lehet anélkül, hogy azt valaki is észrevenné. Ez precedens nélküli a székelység történetében. Ez ellen tiltakozni kell, nagyon határozottan fel kell lépni. És erre is jó alkalom ez a rendezvény, alkalom arra, hogy közösen lépjünk fel, pártpolitika fölé emeljük Székelyföld, a közösségi összetartozás ügyét. Nincsenek választások, az SZNT nem politikai párt, minden civil szervezet, de a pártok is eljöhetnek, részt vehetnek egy közös szimbólum, a székely zászló, az autonómiatörekvés jelképe alatt.
- Azt mondta, pártok fölöttinek kell ennek a rendezvénynek lennie. Azonban az a vád érte önöket, hogy az EMNP-nek kampányolnak. Az RMDSZ elnöke szombaton úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ nem lesz a Tőkés-féle párt utánfutója, és hivatalosan nem is vesz részt a tüntetésen.
- Szeretnék emlékeztetni, hogy a január 6-i felhívásban, ahol meghirdettük a székely szabadság napját, egyformán megszólítottunk minden szervezetet, és kértük, hogy mindannyian legyenek partnereink. Azért, hogy a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt erre a felhívásra igennel válaszolt, az RMDSZ pedig nemmel, minket nem terhel felelősség. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy lesznek RMDSZ-tisztségviselők, RMDSZ-tagok, akik eljönnek, hiszen megértették azt, hogy mennyire fontos közösen fellépni. Utalnék Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnöknek a sajtóban is megjelent nyilatkozatára, amely éppen arról szól, hogy ő személyesen is részt fog venni, de háromszéki polgármesterek is elfogadták a meghívást.
- Említette az előzőkben, hogy a székely zászló lesz az egyetlen szimbólum ezen a tüntetésen. A szombati SZKT-n Markó Béla azt mondta, hogy egyetlen zászló létezik mind a magyarok, mind a székelyek számára, a piros-fehér-zöld lobogó, és nincs szükség székely szabadság napjára sem, mert március 15. a szabadság napja minden magyar és minden székely számára.
- Mi Székelyföld területi autonómiáját pontosan azért akarjuk megteremteni, hogy az itt élő közösség megmaradhasson magyarnak. Innen kezdve a két jelkép szembeállítása értelmetlen. Ezek a jelképek társak. A székely zászló azt jelenti, hogy nekünk, akik itt élünk Székelyföldön, különleges helyzetben vagyunk, vannak sajátos feladataink, Székelyföldnek vannak sajátos regionális érdekei. Ezt kell megérteni a székely szabadság napján, nem pedig szembeállítani a magyar szabadsággal. A magyar szabadságnak Magyarország, a magyar állam az intézményi kerete, nálunk a szabadság azt jelenti, hogy módunk és lehetőségünk van Székelyföld autonómiájáért küzdeni, megteremteni a szabadság itteni intézményi keretét, a területi autonómiát.
- Elnök úr, körülbelül milyen részvételre, hány emberre számítanak?
- Nem szeretnék a találgatók hibájába esni. Ezek többnyire túlbecsülik a részvételt. Nagyon szerényen azt mondom, hogy tízezer ember. De szeretném, ha húszezren, harmincezren lennénk, nagyon örvendenék annak, ha az emberek megértenék, és főleg a marosvásárhelyiek értenék meg, hogy nyugodtan eljöhetnek, kinyilváníthatják akaratukat, az nem irányul senki ellen, és biztonságban lesznek.
- A minap elhangzott a Magyar Polgári Párt elnöke részéről egy javaslat, reakcióként az RMDSZ vezetőinek nyilatkozataira, hogy folytatni kell az autonómiatüntetéseket, és talán nem lenne rossz, ha a következőt május 25-én Csíkszeredában szerveznék, az RMDSZ kongresszusának napján. Erről mi az ön véleménye?
- Ezt még nem hallottam. Sepsiszentgyörgyön, a Mikó Imre kollégiumért szervezett tüntetésen a különböző pártszínekben megjelent politikusok elmondták, hogy más városokban is folytatni kell a tüntetéseket a jogainkért, közösségi és egyházi javainkért, az autonómiáért. Egy demokráciában természetes dolog, hogy az állampolgárok közvetlenül is meg tudjanak nyilvánulni, s lehetőségük legyen erre a megnyilvánulásra.
- Tehát akkor nem tartja kizártnak azt sem, hogy azon a bizonyos napon akár Csíkszeredában is szervezzenek hasonló tüntetést?
- A Székely Nemzeti Tanács erről nem hozott döntést, ezzel a felvetéssel nem foglalkozott, úgyhogy én erről nem tudok nyilatkozni. Ez a Magyar Polgári Pártnak egy javaslata, nem foglalkoztunk mi ezzel.