– Az Európai Parlament előtt felolvasott országjelentés után is megmaradt a kérdőjel, hogy Románia jövő esztendő január elsején vagy rá egy évre lesz az Európai Unió tagja. Ön szerint mikor veszik föl?
      – Amennyiben biztosra lehet venni valamit a politikában, úgy biztosra veszem, hogy Románia 2007. január 1-jétől EU-tag lesz. A legrosszabb esetben az történik majd, ami a tízekkel, többek között Magyarországgal is megesett, hogy májusban volt a belépés és június 1-jétől lettek tulajdonképpen EU-tagok. Egy ilyen kis halasztást el tudok képzelni, és így – mondjuk – januárról májusra változik a dátum.
      – Milyen érvek szólnak 2007. január 1. mellett?
      – Mindenekelőtt az, hogy az országjelentés szerint nincs olyan politikai kritérium, amelyet az ország ne teljesített volna. Nem létezik olyan piros zászló, amely Románia esetében a végzáradékot aktivizálhatná. A lemaradások többsége technikai jelegű, illetve törvényalkalmazással összefüggő. Persze, van még néhány jogszabály, amelyet októberig el kell fogadnunk, de ez hamar megtörténhet. Ilyen például a Btk., vagyis a Büntetőtörvénykönyv. Na, meg a perrendtartási törvény, amelyet azonban éppen e napokban fogadtunk el a képviselőházban. A vagyonellenőrzési hatóság létrehozását és működését szabályozó törvényt a kormány, tudomásom szerint, két héten belül a parlament asztalára teszi. A pártfinanszírozási törvényről már tárgyalnak a szenátusban. Az Olli Rehn által megemlített kisebbségi törvény is már a képviselőházban van. De az érvekhez azt is oda kell tennem, hogy az EU 2007-es költségvetésében Románia már tételként szerepel, tehát gyakorlatilag számolnak azzal, hogy jövő évtől az ország az EU tagja lesz.
      – A kisebbségi törvényt el lehet fogadni úgy is – hiszen Olli Rehn nem beszélt arról, hogy mit kell tartalmaznia –, hogy teljesen kiürítik, csak a neve marad meg. Fennáll ez a veszély?
      – Nem is mondhatta meg, mert sajnos nincs erre európai jogszabály, valamiféle normatíva. De úgy vélem, hogy Olli Rehn a kormány változatára gondolt és nem egy olyan tervezetre, amelyből egyik vagy másik fejezet hiányzik.
      – Az országjelentés szerint Romániában minden szép és jó. Az ön véleménye szerint is ez a helyzet?
      – Néhány olyan törvény, amely az igazságügyi reformra vonatkozik, megvan, sőt, az alkalmazása is elkezdődött. Világos tehát, hogy az igazságszolgáltatásban történt előrelépés. Persze, nem hinném, hogy a korrupció visszaszorult volna, hiszen ez mentalitásbeli kérdés is, de valami történt e téren. Ha azonban Románia csatlakozását és az erdélyi magyar közösség jövőjét nézem, nem az igazságszolgáltatás milyenségében látom a problémát, vagy abban, hogy hány „nagy halat” csuknak le vagy nem, hanem a mezőgazdaság helyzetében. A magyar gazdák az erdélyi magyar lakosság 35-37 százalékát teszik ki, tehát létfontosságú számunkra, hogy a mezőgazdasági ügynökségek működjenek, a gazdák felvehessék a birtokaik korszerűsítéséhez szükséges uniós pénzeket, támogatásokat. Őket elsősorban ez érdekli. Úgy látom, a legnagyobb veszély közösségünk számára az, hogy ezek a támogatások nem jönnek be. A területek felmérése és a légi felvételek szerinti azonosítása például, főleg a domb- és hegyvidéken – tehát Székelyföldön is – nagy lemaradásban van. E nélkül pedig nem fizetik ki az uniós támogatásokat, mert a legkisebb eltéréseket is szankcionálják. Lásd Magyarország esetét a csatlakozás utáni első esztendőben, amikor a támogatások jelentős részét nem tudták lehívni. Az uniós felmérések szerint Románia a támogatásoknak csak a 25-30 százalékát veheti majd fel. Ezért lobogtatják az országvezetők előtt a piros zászlókat az uniós vezérek, hiszen a törvények megvannak, csak működtetni kellene őket. Ebben látom a legnagyobb problémát, amelyet őszig meg kell oldanunk.