Az RMDSZ által előkészített kisebbségi törvénytervezetet vitatta meg Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak püspöki értekezlete, pontosabban a püspökök egy része, hiszen a megbeszélésen csak a protestáns egyházak képviseltették magukat. A római katolikus egyház vezetői vélhetően félreértések miatt nem vettek részt a találkozón.
      Mint ismeretes, a törvénytervezet szövegét az elmúlt hetekben az RMDSZ elemzés, véleménynyilvánítás céljából elküldte a civil szervezeteknek és az egyházi vezetőknek. Szabó Árpád unitárius püspök tájékoztatása szerint az egyházfők több szempontból is elfogadhatatlannak tartják a dokumentumot.
      
      – Mindenekelőtt sajnálattal állapítottuk meg, hogy a törvénytervezet tartalmi elemzésére és érdemi kiértékelésére a megadott szűk határidőn belül nem volt lehetőség. Mi ugyanis ebben a kérdésben nagyon fontosnak tartottuk volna a széles körű szakmai és társadalmi vitát, ezért úgy véljük, ebben a formájában a törvénytervezetet nem célszerű a parlament elé terjeszteni. Elvi jellegű észrevételeink közül elsőként azt emeltük ki, hogy a tervezet visszalépést jelent az 1993-ban elkészített, a kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló dokumentumhoz képest. Nem tartalmazza ugyanis az autonóm közösség fogalmát, és emiatt nem tesz különbséget az autonóm nemzeti közösségek és a nemzeti kisebbségek között. Másrészt a tervezet nem ismeri el egyházaink és a civil szféra szerepét kisebbségi közösségeink fennmaradásában. A harmadik elvi jellegű megállapításunk az, hogy a törvénytervezet súlyos demokráciadeficitet statuál, amikor a reprezentativitás kérdését a politikai monopóliumra való törekvés szándékának veti alá, a kisebbségjogi politikai szervezetek bejegyzési kötelezettségeinek rögzítésével. Másfelől kivételt tesz e kötelezettségek gyakorlása alól a jelenlegi parlamenti képviselettel rendelkező politikai szervezetek javára.
      – Itt Ön az RMDSZ-re céloz?
      – Nyilván. Továbbá, a kulturális autonómia tanácsban a politikai képviseletet a belső választásokon elért eredmények alapján kívánatos összeállítani, nemcsak a belső választásokat megnyert szervezet képviselőiből. A törvénytervezet nem tartalmazza a nemzetiségek önálló, állami egyetemalapítási jogát, valamint ezen külön intézmények számára a számon kérhető állami anyagi támogatást sem.
      – Lesz-e az új törvénynek a felekezeti oktatásra vonatkozó szakasza?
      – Hiányoljuk a szövegben a felekezeti oktatásra vonatkozó, kötelező állami finanszírozás előírását. Az egyházaknak nemcsak lehetőségük, ahogy a szövegben áll, hanem joguk van iskolákat alapítani, amelyeket az állam a diáklétszám alapján köteles fenntartani. Ez utóbbi célkitűzést egyébként a jelenlegi kormány programja is tartalmazza. Az egyházfők, tudatában a törvénytervezet politikai indítékainak, valamint az RMDSZ váratlan érdekérvényesítő helyzetének, megállapítják: a törvénytervezetnek nemzeti közösségünk számára valódi megoldásokat kell tartalmaznia, szervesen illeszkednie kell közösségünk autonómiatörekvéseihez, azokat nem helyettesítheti, és jövőbeni érvényesülésüket nem akadályozhatja. Külön felhívjuk a figyelmet az Európai Unió érvényben lévő kisebbségvédelmi rendszerének alkalmazására, kimondottan a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájára, amelynek romániai ratifikációja évek óta késik.
      – Született döntés, zárónyilatkozat ebben a kérdésben?
      – Ezen megállapításokat aláírta a négy jelenlevő protestáns püspök, telefonon beszéltünk a gyulafehérvári római katolikus egyházmegyével, egyetértésükről biztosítottak: osztoznak a törvénytervezetre vonatkozó fenntartásainkban. Azt is sikerült tisztáznunk, hogy szerencsétlen félreértés miatt nem jöttek el a megbeszélésre.
      – Erős kifejezés lenne azt állítani, hogy az egyházak elutasítják a törvénytervezetet?
      – Nem utasítjuk el, hanem azt szeretnénk, ha nem elhamarkodottan kerülne ez a dokumentum a parlament elé, máról holnapra. Meg kellene hallgatni erről a civil szervezetek véleményét is, nemcsak az egyháziakét, ám sajnos mi is elég későn kaptuk meg a szöveget. Ráadásul azzal a felhívással, hogy 23-ig válaszoljunk a felkérésre, ami már a húsvéti ünnepek miatt is lehetetlenség volt. Tudjuk és érezzük azonban, hogy mennyire fontos kérdés ez az erdélyi magyarság számára, ezért hívtuk össze húsvét harmadnapjára ezt a találkozót.
      – Bizonyára fölmerült Önökben a kérdés, hogy miért siet annyira az RMDSZ ezzel a törvénnyel.
      – Nem vagyunk politikusok, de a törvénytervezet elfogadtatásának siettetése valószínűleg összefügg Románia áprilisi uniós szerződéskötésével. Azt pedig megismételném, hogy amikor egy számunkra ilyen fontos jogszabály készül, az érdekvédelmi szervezetnek időben kell kikérnie a lakosság, a civil szervezetek, valamint az erdélyi történelmi egyházak véleményét.