Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 22.06.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke - Hazudni is képesek
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=239&menu=
Nem hiszem, hogy a szociáldemokraták előrehozott választásokat akarnának. Nem történik más, mint hogy a PSD megállapítja: a kabineten és a koalíción belüli nézeteltérések kormányválsághoz is vezethetnek. Ilyenkor minden párt azt mondja, felkészült az előrehozott választásokra és győzni fog, ami természetes ilyen helyzetben. Amúgy nem is hiszem, hogy a szociáldemokraták érdekében állna az előrehozott választás.
Finoman fogalmazott, amikor nézeteltérésekről beszélt. Kívülről úgy látszik, a koalícióban kemény hatalmi harcok folynak. A demokraták sürgősen át akarják venni a kormányon belül a hatalmat?
Nem tudom, mit akarnak, de érzékelhető ilyen szándék. Jelenleg a parlamentben a Liberális Párt a D.A. Szövetség képviselőinek kétharmadával rendelkezik, szemben a Demokrata Párt egyharmadával. Ebből kifolyólag az előzetes megállapodás alapján, a kormányszintű tisztségviselők esetében is hasonló a helyzet. A jelenlegi felmérések viszont azt mutatják, hogy egyforma, sőt valamivel nagyobb a támogatottsága a demokratáknak, mint a liberálisoknak. Ezért úgy gondolják, őket illetné meg a nagyobb súly, mind a törvényhozásban, mind a kabinetben. Azonban egy közvélemény-kutatás nem feltétlenül tükrözi az esetleges választási eredményt. Ahhoz, hogy mérhető legyen a két párt közötti különbség, külön kellene induljanak a választásokon, de akkor nem biztos, hogy az általuk remélt eredményt érnék el.
Miért jó a PD-nek, hogy nincs államminisztere, vagy az, ha megszűnik ez a tisztség?
A Demokrata Párt különböző eszközökkel igyekezett nyomást gyakorolni a többi alakulatra. Eddig nem sok sikerrel. Például úgy próbálták megváltoztatni a Rádió és Televízió Társaság vezetőségének összetételét, hogy sem ők, sem az államelnök nem jelölt személyt a vezetőtanácsba. Most is nyomást próbálnak gyakorolni államminiszterük viszszahívásával. Elképzelésük szerint a két erős pártnak kell betöltenie a kormányfői és a miniszterelnök-helyettesi tisztséget. A konzervatívoknak és pláne a magyaroknak nem szükséges, hogy kormányfő-helyettesi tisztségük legyen a kabinetben. Ez a meggondolás áll a visszahívás mögött.
Meglátása szerint a konzervatív pártelnök, Voiculescu megkapja a kormányfő-helyettesi tisztséget, vagy megfúrják securitatés múltja miatt?
Egyelőre erre nem tudok válaszolni. Nem tudom, hogy a konzervatívok egyáltalán betöltik-e ezt a tisztséget. Voiculescu úgy fogalmazott, ha nem érvényesül az általa megszabott feltételrendszer, akkor nem vállalja az államminiszteri tisztséget, vagy ha nem teljesülnek a programpontjai, akkor kivonulnak a kormányból. Ezekkel a feltételes módokkal nem tudok mit kezdeni.
A szenátus elfogadta azt a konzervatív javaslatot, hogy az élelmiszer áfája hét százalékra csökkenjen. Akkor mégiscsak kell a Konzervatív Párt?
Ez nem jelent feltételteljesítést, csupán annyit, hogy a szenátus megszavazott egy népszerű intézkedést. Ez nem feltételezi, hogy a kormánykoalíció szavazta meg, és azt sem, hogy ezzel a kormány egyetértene, hiszen áfa-, azaz bevételkiesést jelent. Ráadásul nem is csökkenti az árakat, mert ilyenkor a kereskedők nem csökkentik az árakat. Egyébként erről szólt a vita, de a felsőházban kisebbségben maradtak a kormány álláspontját támogatók.
Jelenleg Markó Béla az egyetlen államminiszter. Hogyan tovább?
Van két másik államminiszteri tisztség, melyet a konzervatívok, illetve a demokraták tölthetnek be. A Konzervatív Párt jelöltje azt hangoztatja, hogy ameddig nem világítják át, és nem kap bizonyos hatalmat, addig nem vállalja el, a Demokrata Párt pedig nem nevezett meg jelöltet.
Ez maga után vonhatja, hogy megszűnjön ez a státus?
Az államminiszteri státusok megszüntetése kormányátalakítást igényel. Ha egy tisztségből valaki visszavonul vagy nem tölti azt be, az nem jelent kormánystruktúra-változtatást, hiszen erről csak a parlament dönthet. Magától nem szűnhet meg egy tisztség. Egyelőre a koalíción belül az a döntés született, hogy a kormány átalakítása önmagában nem lehet politikai cél. A politikai cél egy működő szerkezet létrehozása lehet. Most folyik az elemzése mindennek, s majd a csatlakozás, de legalábbis az országjelentés után, valamikor ősszel kezdünk az elemzés alapján kialakítani egy új szerkezetet.
Minisztercsere történt a kormányban. Radu Berceanu váltotta Gheorghe Dobrét a közlekedési tárcánál. A váltásban érdekelt az RMDSZ is, hiszen ennél a minisztériumnál megbízott miniszterként dolgozik Borbély László. Mennyire hasznos ez a csere?
Ez a jövőben derül ki, de az biztos, hogy az eddigi miniszter nem működött valami nagy haszonnal. Ennek nemcsak a romániai magyarság, hanem az egész ország látta kárát. Egész tevékenysége abból állt, hogyminden kezdeményezést megakasztott. Az észak-erdélyi autópálya csak egy példa erre. Ő volt az, akinek mindenképpen mennie kellett, hiszen az ország nem áll olyan jól az infrastruktúra terén, hogy négy évig ezért ne tegyen semmit a tárcavezető. Hogy mennyire lesz tevékenyebb ebből a szempontból az új miniszter, mennyire tud majd együttműködni az RMDSZ-es miniszterrel, mennyire lesz hajlandó elfogadni, hogy nagyobb gondot kellene fordítani az erdélyi infrastruktúrára is, az más kérdés.
Kötő József államtitkár benyújtotta lemondását, és egyes állami ügynökségek vezető tisztségeiben is személycserék várhatók. AZ RMDSZ lemond egyes államtitkári, illetve ügynökségvezetői tisztségekről, vagy csak leváltja a jelenlegi tisztségviselőket, hogy másokat javasoljon a helyükre?
AZ RMDSZ értékelni fogja minisztereinek és államtitkárainak a tevékenységét. Ha úgy találja, hogy nem mindenki látta el a legjobban a feladatát, akkor az adott tisztségbe mást helyez. Azonban ez későbbi döntés. Biztos, hogy az RMDSZ önként nem mond le e tisztségekről. Viszont ha összevonnak ügynökségeket, csökkentik az államtitkárok számát, akkor fontosnak tartjuk, hogy megtartsuk az arányunkat a vezetésben.
Két személycseréről az Operatív Tanács döntött.
Nem szeretek nyilatkozni az úgynevezett sajtóinformációkról. Az Operatív Tanács olyan irányban döntött, ahogyan az előbb elmondtam.
Visszatérve Radu Berceanura, róla a bennfentesek az állítják, hogy Traian Basescu kezének a meghosszabbítása.
Aki ilyet mond, az nem tudja, milyen helyzet uralkodik a Demokrata Pártban.
Akkor kérem, meséljen erről.
Annak idején szó volt arról, hogy Berceanu legyen a pártelnök, és éppen az államfő döntött úgy, hogy mégis Emil Boc vezesse a demokrata alakulatot, nem pedig Berceanu vagy Blaga. Boc a Basescu embere, és az említettek között van versengés a hatalomért. Nem mondanám Berceanut az államfő meghosszabbított kezének. Olyan szempontból viszont lehet ebben némi igazság, hogy Berceanu erős politikai egyéniség, aki, ha egyetért a kormányátalakítással vagy akár az előrehozott választásokkal, akkor arra is képes, hogy szétverje a koalíciót. Képes nagyon erősen képviselni a pártérdekeket, és ha úgy véli, hogy ez a demokraták érdeke, akkor erre ő a legalkalmasabb.
Szinte biztos az ország csatlakozása 2007-ben. Ez után mi várható? Folytatódik a cirkusz a koalícióban, vagy lecsendesednek a kedélyek?
Ezt a cirkuszt elsősorban a Demokrata Párt csinálja. Nem titok, hogy az EU azért nem pontosított csatlakozási időpontot, mert azt szeretné, ha egy ideig megmaradna a belpolitikai stabilitás. Egy instabil országban nem lehet kiszámítani, hogy mi történik a jövőben. Ezzel együtt a demokrata Anca Boagiu azt mondta, az unió kéri, hogy decemberig történjen meg a kormányátalakítás. Hazudni is képesek, ha úgy érzik, nekik több szavuk kellene hogy legyen. A konzervatív Európai Néppártba akarnak belépni, miközben a törvényhozásban baloldali pártként, akár a kormányprogrammal is ellentétesen viselkednek. Nem sikerült levetkőzniük a FSN-s köpenyt.
Kisebbségi törvény – csatlakozás előtt vagy csak utána?
Olli Rehn megmondta, három törvényt lehetőleg még a szeptemberi országjelentés előtt fogadjon el a Ház. Az egyik a kisebbségek jogállását szabályozza, a másik a köztisztviselők és közméltóságok feddhetetlenségét vizsgáló bizottság megalakulását, a harmadik a pártfinanszírozási törvény. Számos más törvénymódosítás és kormányrendelet szükséges még a jogharmonizációhoz, de ezt a hármat tételesen említette a bővítési biztos. Elméletileg mindhárom törvényt el lehet fogadni a következő hetekben, így a kisebbségi törvényt is. Gyakorlatilag meg is lehet akadályozni, ha nincs meg a szükséges politikai akarat. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.
În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize.
|
