Căutare

Interjú Márton Árpád képviselővel, a választási törvényt kidolgozó parlamenti bizottság tagjával

Nem mindenki hallgatott rám, a sajtó meg egyenesen elhallgatta azt, amit én egyvégtében hangoztattam. Már akkor megállapítottam és kijelentettem, hogy rossz ez a jogszabály, amikor elkészült, sőt rávilágítottam a hibáira is. A szavazatok megszámlálása után felszínre is kerültek azok a hibák, amelyeket már korábban jeleztem.

Ön tagja volt a választási törvényt kidolgozó bizottságnak. Hogyan értékeli, „élesben” mennyire vált be ez a jogszabály?

– Nem mindenki hallgatott rám, a sajtó meg egyenesen elhallgatta azt, amit én egyvégtében hangoztattam. Már akkor megállapítottam és kijelentettem, hogy rossz ez a jogszabály, amikor elkészült, sőt rávilágítottam a hibáira is. A szavazatok megszámlálása után felszínre is kerültek azok a hibák, amelyeket már korábban jeleztem.

Fotó: Agerpres

A mandátumok visszaosztása több képtelenséget is eredményezett. Az RMDSZ esetében például akadtak olyan jelöltek, akik több mint tízezer szavazattal kiestek, másoknak pedig 34 szavazat is elég volt a mandátumhoz. Ez miként történhetett meg?

– Meghülyítették a lakosságot, hogy ez egy működő egyéni választókerületes választórendszer, holott egy arányos választási rendszer volt. Az elmúlt törvényhozási ciklusban, 2004-ben Bukarestben tízezer szavazatot kapott az RMDSZ, mégsem volt parlamenti képviselőjük a fővárosi szavazóknak.

Ez csak egy példa, ilyen szempontból a rendszer nem változott, ugyanúgy működik pusztán csak azért, mert elhitték azt, hogy aki elsőként fut be, vagy több szavazatot kap, övé lesz a győzelem, noha ismétlem, nem erről szól a történet.

Eddig is tudtunk olyan erdélyi megyékről, ahol kilenc-tízezer szavazatot adtak az RMDSZ-re, mégis képviselet nélkül maradtak, ezzel szemben a Kárpátokon kívül volt olyan hely, ahová még szenátori hely is bejött két-háromszáz szavazattal. Ezek az eredmények a szavazatok összeadásából származnak, és sorrendiségből fakadóan dől el, hogy hova kerül a szavazat. Beadott program szerint dobja ki a számítógép, követhetetlen.

A választások után a törvényt valamennyi párt bírálta, nem csak az RMDSZ. Cristian Pârvulescu, a jogszabály alapelveit kidolgozó Pro Democraţia vezetője szerint ezt a visszaosztási módszert a PSD javasolta, ám valamennyi párt képviselője a választási bizottságban – személy szerint ön is – elfogadta. Miért?

– Nemcsak a választások után, hanem ismétlem, a jogszabály megalkotásának első pillanatától bíráltuk. Emlékeztetnék mindenkit, az RMDSZ volt az egyedüli, amely a parlamentben nem szavazta meg a jogszabályt.

Ön szerint a mostani részvételi aránnyal és szavazatszámmal több vagy kevesebb képviselői, szenátori helyet szerzett volna az RMDSZ, ha az új törvény helyett a régi, listást alkalmazzák?

– Nem végeztem még ilyen számításokat, de mivel az új törvény a szenátusi mandátumok számának a csökkenését eredményezte, szerintem a régi jogszabály szerint valószínűleg több, 10–11 szenátorunk lett volna. Csakis ennyiben változott volna az eredmény, mert ugyanaz a visszaosztási elv maradt meg, mint ahogy a régi törvény szerint működött.

Tehát ugyanaz az arányossági elv marad, mint a régiben, csak akkor a szavazatokat a választók pártlistákra adták és listák által kapott szavazatokat osztották le, és nem volt nagy feltűnőség még akkor sem, ha Hunyad megye tízezer szavazattal nem kapott mandátumot, míg Galac háromszáz szavazattal parlamenti képviseletet szerzett. A visszaosztási rendszer nem változott semmit. Ez a törvény rossz, el kell felejteni.

Lehet-e még ezen a törvényen úgy módosítani, hogy az alapelv – az egyéni választókerületek – megmaradjanak, ám a visszásságok megszűnjenek?

– Kizárt dolognak tartom. Nem szabad egy hülyeség alapján kitalálni másikat. Vagy bevezetjük az egy vagy kétfordulós egyéni választókerületes szavazati rendszert, mint Nagy-Britanniában, és más országokban, ami azt eredményezi, hogy egyáltalán semmiféle képviselettel nem rendelkeznek azok, aki az egyéni választókerületeket nem nyerték meg; vagy egy vegyes választási rendszert tartanék elképzelhetőnek.

Ez így van európai demokratikus országokban, ahol olyan választási rendszerek vannak, hogy az egyéni választókerületekben csak az nyer mandátumot, aki első helyet szerez, viszont a pártok parlamenti arányosságát listára leadott szavazatok biztosítják.