Căutare

Miben változtak a politikai kampány módszerei az utóbbi időben világszinten, és milyen irányelvek érvényesek Romániában? Porcsalmi Bálint kampányszakértővel beszélgettünk.

– Az első fontos változás, ami az elmúlt időszakban bekövetkezett, az, hogy a politikai kommunikációban és a választási kampányban a média, és elsősorban az elektronikus média, vezető szerepet tölt be, így nagy mértékben meghatározza a választások kimenetelét.

Romániában a politikusok és politikai pártok felismerték annak a szükségességét, hogy a média mellett egyre gyakrabban és egyre intenzívebben próbáljanak közvetlen módon kommunikálni a választókkal. Ez már egy bevett szokás a nyugati demokráciákban, nyugaton a kampányok erre épültek 10-15 éve is. Ma már sokkal inkább az elektronikus médiára épülnek.

Romániában viszont most kezd teret nyerni az emberről emberre, ajtóról ajtóra való kampány. Ezt már az önkormányzati választások alatt tapasztaltuk, és láttuk annak is a hatását, hogy egy jó kommunikációs készségű politikus egyre többet van az emberek között, és közvetlenül kommunikál.


Mennyire hajlandóak erre a közvetlen kampányolásra a hazai politikusok?

– Politikusa válogatja, de én azt láttam az elmúlt időszakban, hogy a politikusok felismerték ennek fontosságát. Természetesen akkor hiteles a politikus, ha ezt őszintén tudja csinálni, őszintén szóba tud állni az emberekkel. Ha okosan van megszervezve a kampány, akkor minden politikusból ki lehet hozni a maximumot azon a területen, amit ő jól végez.


Ezen a héten van az Egyesült Államokban az elnökválasztás, ön hogyan látja, hozott új dolgokat ez a kampány a politikai kommunikációban? Mit változtatott például Barack Obama, természetesen amellett, hogy ő az első színes bőrű elnökjelölt?

– Barack Obamának van egy hatalmas nagy aduja: nagyon pragmatikus politikus, aki pont ebből a kapcsolatból, a közvetlen találkozásokból nőtte ki magát. Barack Obamának két nagy előnye van. Az egyik, hogy egy mozgalmat épített két és fél éven keresztül, tehát újra tudta mozgalmasítani a politikát. A másik az internet, ahol Obama nagyon sokat nyert, és az internet lehetőséget adott arra, hogy egy teljesen új választói közeget megszólítson, azokat, akik nem mentek el szavazni, például a fiatalokat. A demokrata párt előválasztásán közel kétszer annyian vettek részt, mint a republikánus párt előválasztásán.


Obama például a nők körében is népszerűbb, az amerikai sajtó nagy része őt támogatja, és nem utolsó sorban Európában is ő az ismertebb.

– Az európai népszerűsége is visszahatott az Egyesült Államokban az ő imidzsére. Az Egyesült Államokban jóval bonyolultabb a választási rendszer és a kampány is, mint Európában. Államok szintjén vannak külön stratégiák a korcsoportok, nemzetiségek szerint. De úgy tűnik, hogy aki magát konzervatívnak határozza meg, az is Obamára szavaz, míg például McCain-re az önmagukat liberálisnak meghatározó választók csupán 10 százaléka szavaz. Ami nagyon fontos, az az, hogy Obama meg tudta szólítani például a határozatlan választókat. Mind a két jelölt a határozatlan szavazókra hajtott, de úgy tűnik, hogy Obamának ez jobban sikerült, és ő amúgy is erre építette az egész választási stratégiáját.


Ebben a kampányban mekkora szerepük van a pártoknak, és mennyire meghatározó a jelöltek személye?

– Az Egyesült Államokban már rég nem a pártok határozzák meg a választási kampányok kimenetelét, hanem maguk a jelöltek. Egy politikai szervezetet könnyebb megjeleníteni egy arccal. Itt minden apróbb baki befolyásolhatja a választások kimenetelét. Például az elmúlt két hétben visszaütött McCain nagyon agresszív kampánya Barack Obamával szemben. Viszont a szervezeti bázisnak is nagyon nagy szerepe van, Obamának sikerült végül is egy teljesen új mozgalmat a demokrata párt mögé helyeznie.


Romániában egy hónap múlva lesznek a parlamenti választások, ezek a módszerek vajon átültetődnek?

– Romániában ez nem így működik. Úgy gondolom, hogy idén még mindig nagyon kemény párt- vagy szervezeti kampány lesz. Választások lesznek egy új választási rendszer keretén belül, amelyről a választók többsége nem is hallott. Lehet, hogy ebből kifolyólag alacsonyabb is lesz a részvétel, ha nem értik pontosan, hogy miről szól az egyéni választókerület.

Mindenki csak spekulálni tud szerintem még a közvélemény- kutatásokból is, hogy mi lesz ennek az új választási rendszernek az eredménye, milyen kihatással lesz ez a mozgósításra, az egész kampányra. Jóformán még semmit sem tudunk arról, hogyan működik ez Romániában, erre a kérdésre talán igazából 30-a után, vagy talán még később fogunk választ kapni.


Tehát nálunk még mindig erősebb a pártok iránti hűség.

– Igen, és azt gondolom, hogy a román politikai pártok is kemény pártkampányt fognak szervezni, illetve meglesz minden egyes pártnak a húzószemélyisége. Ne felejtsünk el egy dolgot: idén először a parlamenti választásokkor nincsenek államelnökjelöltek. Eddig minden egyes pártnak volt egy-egy húzóarca. Idén nem lesznek országos arcok, hanem regionális arcok lesznek, akire a pártok tudnak építeni. Viszont továbbra is kemény párt-centrikus kampány lesz, és természetesen – de hát ezt a helyhatósági választások alatt is láttuk – nagymértékben meghatározó az, hogy milyen a jelölt személyisége, mennyire meggyőző, mennyire kommunikál jól.


Mennyire lehet körülhatárolni a romániai pártok célcsoportjait?

– Ez végül is a kampányok professzionalizálódásának az egyik szakasza. Amikor nem akarunk mindenkit minden áron megszólítani, hanem minden egyes politikai szervezet, politikai párt meghatározza magának a megfelelő, optimális szavazatszámot, s akkor összerakja, hogy ez milyen egyes célközönségekből jöhet le.

Most már minden politikai alakulat kezdi a célcsoportjait egyre inkább körülhatárolni, és ezeknek a célcsoportoknak próbál nagyon specifikus üzeneteket megfogalmazni, aztán a kampány végső fázisában ezeket a közegeket mozgósítani. Például nemrég láttam a Szociáldemokrata Párt kampánystratégiáját, amit nyilvánosságra is hoztak, és ott egyértelmű: az idős, nyugdíjas, szociálisan érzékeny, elsősorban vidéken élő személyeket fogja megszólítani.


Az Egyesült Államokban, úgy tűnik, Obamának sikerült mozgósítania a fiatalokat. A hazai jelöltek megszólítják a fiatal szavazókat?

– Azt gondolom, hogy nálunk van egy ördögi kör: azt szokták mondani, hogy a fiatalok nem mennek el szavazni, éppen ezért a politikai pártok keveset foglalkoznak a fiatalokkal. Viszont a fiatalok pont azért nem mennek el szavazni, mert a politikai pártok keveset foglalkoznak velük.

Meggyőződésem az, hogy a fiatal választókat nem lehet csupán egy választási kampány alatt meggyőzni. Azok, akik fiatal szavazókra építettek vagy építenek, jóval a választási kampány előtt kell megkezdjék ezt az építkezést. Vannak erre példák: helyi vagy regionális szinten több jelölt vagy több politikus csinálta ezt, hogy időben kezdett el érintkezni fiatal választókkal, és időben kezdett el kommunikálni. És akkor már könnyebb volt a választási kampányban vagy a választások alatt ráerősíteni és mozgósítani ezt a réteget.

Nemrég napvilágot látott egy romániai ifjúsági felmérés, amely egyértelműen azt mutatja, hogy a romániai magyar fiatalok 30 százaléka azt mondta, hogy ha jövő vasárnap lennének a választások, akkor elmenne szavazni.


A kérdés viszont az, hogy ténylegesen elmennek-e szavazni, amikor erre sor kerül. Mennyire sikerült mozgósítani őket tavasszal, a helyhatósági választásokkor?

– Például a városi fiatalokat sokkal nehezebb kimozdítani szavazni, mint a vidéki fiatalokat. Az önkormányzati választások után volt egy eléggé mélyreható elemzés, ami az internetes kampányt illeti. Ugye az internetes kampány az, ami elsősorban meg tudja szólítani, vagy meg kellene szólítsa a fiatalokat. Annak a közegnek, ami 80 százalékban az interneten értesül minden információról (legyen az közéleti, politikai vagy bármi más, akár szórakozási lehetőségek), nagyon nagy része, több mint 80%, nem ment el szavazni. A politikai pártok, akik interneten megszólították a fiatalokat, azokat szólították meg, akik nem mennek el szavazni. Erre a kampányok tervezésében is figyelni kell.


Ezek szerint elméletben már működnek az újabb kampányfogások, a gyakorlatban vannak hiányosságok.

– Amit én – szakmabeliként – hiányolok, az az, hogy nincsenek sokkal mélyrehatóbb társadalmi felmérések, amelyek nemcsak kampányban, hanem „békeidőben” is jobban láttatják azt, hogy egy-egy választói kategória – most beszélhetünk akár a fiatalokról – hogyan szólítható meg, hogyan tehető érzékennyé, ami a közéletet illeti. Itt nem csak a politikára gondolok, hanem arra is, hogyan lehet őket meggyőzni, hogy érdemes beleszólni a közéletbe, érdemes beleszólni végül is a saját jövőjük irányításába.

Már itt is mindenki kezdi azt felismerni, hogy nem csak a választási kampányban kell kommunikálni a választókkal. Mert egy egyhónapos kampányban jóval nehezebb meggyőzni vagy elmondani az üzenetet, mint négy év alatt. Én azt gondolom, hogy a politikai kommunikációnak is a négy éven át tartó választási kampány az alapja.


A beszélgetés az Erdély FM Szabadsággyakorlatok című űsorában hangzott el.