Căutare

Kizártnak tartja, hogy õsszel a régi rendszer szerint folyjanak a választások, de úgy véli, az új rendszer komédiává változtathatja a demokráciát. Szerinte nem az RMDSZ miatt nem jött létre a megegyezés az MPP-vel, hanem Szász Jenõ személyes ambíciói állták útját ennek. A Szövetség folytatja a párbeszédet az EMNT-vel minden olyan kérdésben, amely a magyar közösséget érinti. Kelemen Hunor ügyvezetõ elnököt Simon Judit kérdezte.

Végül is min bukott meg a megállapodás az MPP-vel: a „matematikán” vagy a politikai akaraton?

Ha politikai akarat nincs, akkor az úgynevezett „matematikát” szokás felelõssé tenni a kudarcért. Az RMDSZ által tett méltányos, konkrét ajánlatnak nagyon egyszerû matematikája volt: 85–15. Bárki utánaszámol, ugyanarra a következtetésre jut: a 14 biztos befutó helybõl felajánlott két helyet az MPP-nek el kellett volna fogadnia. Ezenkívül lehetõsége lett volna más helyekre is jelölteket állítani. Az MPP a Székelyföldrõl négy biztos befutó helyet kért, további kettõt más megyékbõl. Õk nem akartak arányosan osztozni a felelõsségbõl, ami szerintem nem méltányos. A 15 százalék országosan állt össze az MPP számára is, novemberben pedig országos parlamenti választások lesznek, és nem regionális parlamentet választunk. Szóval, én azt érzékeltem, hogy az MPP részérõl hiányzott a politikai akarat. Szász Jenõ pártelnök nem akarta, hogy a 15 százalékos magyar választói bizalommal rendelkezõ pártjából parlamenti párt legyen. Ez a logika, a tárgyalások egyik vezetõjeként, nem fér a fejembe.

Tõkés László, az EMNT elnöke szerint a megállapodás aláírásával az „MPP elvesztette volna identitását” és az önálló külpolitika lehetõségét. Errõl is szó volt a megbeszéléseken? Az MPP nyilatkozatában ugyanis ez nem szerepel.

Az nem az RMDSZ hibája, hogy az EMNT és az MPP elnöke sehogy sem tud közös nevezõre jutni. Márpedig a vádaskodásban illene legalább következetesnek lenniük. Ha nem, könynyen kiderülhet, hogy légbõl kapott okokkal akarnak az RMDSZ-bõl bûnbakot csinálni.
Tõkés Lászlónak az RMDSZ által ajánlott „belsõ koalíció” kezdetben a „nemzeti összefogást” jelentette, és nem azt, hogy az MPP „elveszíti az identitását”. Ez csak késõbb jutott eszébe, amikor Szász Jenõ végleg visszautasította az ajánlatunkat.
Mi valóban azt javasoltuk, hogy sem az RMDSZ, sem az MPP ne indítson olyan jelölteket, akik a tavaszi önkormányzati választásokon nem kapták meg a magyar választók többségének a bizalmát. Ezt Szász Jenõ magára vette. Én meg ezzel szemben azt gondolom, hogy nem a személyek a fontosak, hanem az elvek. És még azt is, hogy az emberek akaratát komolyan kell venni. Nem lehet azt mondani, hogy kedves barátaim, én nem voltam jó júniusban, de novemberben már tökéletesen megfelelek az elvárásaitoknak. Személyes ambícióknak alárendelni nemzeti ügyet: bûn.
Ami a külpolitikát illeti: annyit kértünk, hogy a nemzetközi fórumokon a romániai magyarságnak egységes hangja legyen. Ez az egyik feltétele a hatékonyságnak.

Hogyan vélekedik az EMNT legutóbbi nyilatkozatáról, amelyben mind az RMDSZ-t, mind az MPP-t felelõssé teszi a kudarcért, és „megkereséssel fordul” a pártokhoz és civil szervezetekhez, hogy „az õszi parlamenti választásokra nézve mégiscsak sikerüljön megvalósítani a lehetõ legerõsebb képviseletet biztosító nemzeti összefogást”?

Az EMNT elnöke, Tõkés László továbbra is következetesen kitart amellett, hogy õ az összefogás megtestesítõje, az RMDSZ és az MPP fölött lebegõ természetfölötti erõ. Errõl mindannyian tudjuk, hogy nem így van, Tõkés EP-képviselõ úr ugyanis nyíltan az MPP-nek kampányolt a tavasszal. Bár nem hiteles, a béke mentora szerep kétségkívül elõnyös az EMNT-elnök számára, hiszen a választók nagy többsége azt szerette volna, ha létrejön a megegyezés. Másfelõl 2009 tavaszán újabb, európai parlamenti választás várható. Tõkés László szeret mindenkitõl legkevesebb egy karnyújtásnyi távolságot tartani és vádaskodni. Ebben nincs semmi új.
Azt én nem igazán értem, hogy milyen pártokhoz fordulna még Tõkés László, és mit ért a „lehetõ legerõsebb” képviseleten, amikor éppen pártfogoltja, az MPP semmisítette meg egyetlen kézlegyintéssel azt a „nemzeti összefogást”, amelyrõl a képviselõ úr is beszél. Talán jobb lett volna, ha elõbb Szász Jenõt bírja rá arra, hogy õ is akarja ezt az összefogást. Akkor könnyebb lett volna. Ráadásul a magyarság és az RMDSZ is méltányolta volna.

Együttmûködne az RMDSZ ebben az értelemben az EMNT-vel?

Korábban is sokszor elmondtuk, hogy nyitottak vagyunk az együttmûködésre. Minden olyan RMDSZ-en kívüli szervezettel tudunk és akarunk tárgyalni, amelyben megvan a hajlandóság a megegyezésre.
Mi konkrét javaslatcsomagot tettünk a tárgyalóasztalra, hogy pontok szerint egyeztethessünk a belsõ koalíció lehetõségeirõl. Tõkés László is méltányolta az RMDSZ komoly szándékait és megegyezésre való hajlandóságát.
Az EMNT-vel a párbeszédet folytatni fogjuk, és minden olyan kérdésben, ami az erdélyi magyarság nemzeti ügye, megpróbálunk közösen fellépni.

Az RMDSZ elkezdte a felkészülést a törvényhozási választásokra. Miben különbözik az egyéni körzetes szavazásra és a listás választásokra való felkészülés?

Sok mindenben különbözik az elõzõ parlamenti kampányoktól, viszont több tekintetben hasonlít majd az önkormányzati kampányokra. A jelöltek többségének egyéni kampánya és helyi kampánystábja lesz, és – a megyei tanácselnöki jelöltekéhez hasonlóan – a jelölt személye, felkészültsége, hitelessége és bizonyos tekintetben ismertsége is fontos lesz. A jelöltek kiválasztásánál az is lényeges, hogy a politikai alakulat a keretet szolgáltatja, s ebben a jelölt személye kerül elõtérbe. Az RMDSZ itt az a „márkanév”, amely alatt egy-egy jelöltje mandátumhoz jut.

Hogyan választódnak ki a jelöltek az RMDSZ-en belül?

Ez az RMDSZ területi szervezeteinek a dolga. Ott, ahol nincs megyei vagy területi szervezetünk, a Magyar Ifjúsági Értekezlet tesz javaslatot a képviselõjelöltek személyére, a szenátorok esetében viszont a Szövetségi Állandó Tanács hatásköre a jelölés. Minden megyében, valamennyi választókörzetben lesz jelöltünk. Ez négyszáznál több személyt jelent, akiket úgy kell kiválasztanunk, hogy bármelyikük jusson is mandátumhoz, erõs parlamenti frakciója legyen a romániai magyarságnak az õszi választások után.

Kritérium a népszerûség?

A népszerûség nem döntõ kritérium, bár kétségkívül fontos szempont lehet, hiszen két hónapnál kevesebb idõ áll a jelöltek rendelkezésére, hogy ismertté váljanak választókörzetükben. Ez roppant kevés idõ, és óriási erõfeszítést jelent azok számára, akiket egyáltalán nem vagy alig ismernek a választók. Hiába jól képzett szakember az illetõ jelölt, ha a választók nem tudják, mire képes, nem ismerik, nem tudja magát megmutatni.

Az RMDSZ központi vezetése felülbírálhatja a megyei szervezetek döntését?

Csak rendkívüli esetekben, de azt is a területi szervezetekkel egyeztetve teszi meg.

A szervezet támogatna független jelölteket is adott esetben?

Az RMDSZ minden egyéni választókerületben indít jelölteket, így a függetlenek támogatását indulásból kizárhatjuk.

Román politikai körökben egyre többen hangoztatják, hogy 2012-re kellene halasztani az új rendszer szerinti szavazást. Elképzelhetõ, hogy az idén még listákra szavazzunk?

Teljes egészében kizárható az, hogy õsszel listára fogunk szavazni. De 2012-re valószínûleg rájövünk arra, hogy a kizárólag egyéni választókerületes rendszer súlyos következményekkel járhat. Úgy mûködik, akár a rulett. Többnyire a szerencse számít, a fontos szempontok nem érvényesülnek. Meglátszik majd ez a parlament összetételén is.
Sokkal elõnyösebb lett volna – a választóknak is, nemcsak a politikusoknak –, ha a kormány által javasolt és az RMDSZ által is támogatott vegyes rendszer szerzett volna érvényt. Így a választói akarat is közvetlenül érvényesült volna az egyéni választókerületekben, az országos listán pedig azok jutottak volna mandátumhoz, akik nehezebben szerzik meg a választói bizalmat, de munkájukra szükség van a parlamenti szakbizottságokban. A kizárólag egyéni választókerületes rendszert, amelyet elfogadott végül a román parlament, ma már szinte sehol nem alkalmazzák Európában. Komédiává változtatja a demokráciát. Nálunk is meglátszik majd ez az õszi „fõpróba” után.

Ön melyik kerületben indul?

Lakóhelyemen, a felcsíki választókerületben indulok, s bízom abban, hogy a jelölésemhez szükséges támogatást, majd az ott élõ emberek bizalmát is megkapom.