Căutare

Articolul:

Kihelyezett frakcióülést tartott Nagyváradon az RMDSZ képviselőházi csoportja. Noha a megbeszélés során kiderült, hogy a bizottságokban folyik a munka, tartani lehet attól, hogy az európai parlamenti választás kampánya miatt nem sok jogszabályról döntenek az alsóházban a honatyák. A frakcióvezető elmondása szerint matematikailag lehetetlen, hogy a szociáldemokraták bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassák a kormányt. Márton Árpáddal a kihelyezett ülés után beszélgetett Simon Judit.

Lesz bizalmatlansági indítvány?

Lesz, a PSD benyújtja.

Mennyi esély van arra, hogy át is menjen?

A törvényhozásban – szenátus és képviselőház – a liberális demokraták, a demokraták és a szociáldemokraták jelentették be, hogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. Hármuknak valóban több képviselőjük van, mint a többieknek, szám szerint huszonhárommal. Azonban ez olyan sarkalatos döntés, melyhez a törvényhozók összlétszámának a fele plusz egy szavazat szükséges. Ez azt jelenti, hogy mind a huszonhárom ember és még egy képviselő ott kell hogy legyen. Nem hiányozhat, nem szavazhat félre egyetlen képviselő sem a felsorolt alakulatokból, de azt sem teheti, hogy nem nyomja meg a gombot. Ez annyira feszes, hogy megvalósíthatatlan. Ráadásul azt is látjuk, hogy nem minden PSD-s honatya ért egyet a bizalmatlansági indítvánnyal.

Miért gondolja, hogy egy ilyen esetben nem lesz ott mindenki?

Mondok egy szemléletes példát. Szintén sarkaltos döntést igényelt, a szociáldemokraták érdeke volt, hogy Sassut válasszák meg a televízió elnökévé. Ebben minden PSD-s egyetértett. A PLD-nek kevesebb képviselője van, mint az RMDSZ-nek, a demokraták is kevesebben vannak, mint a liberálisok. Sassura szavaztak a PRM-sek és a konzervatívok, valamint a kisebbségek és a függetlenek is – akik bejelentették, hogy nem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt –, és Sassu ilyen körülmények között is csak tizenhárom szavazattal kapott többet a szükségesnél. Akiket felsoroltam, több mint negyvennel vannak többen, mint a liberális demokraták és a demokraták együttvéve. Tehát gyakorlatilag megvalósíthatatlan a bizalmatlansági indítvány.

Mi történik, ha megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, és mi történik, ha nem szavazzák meg?

Ha átmegy a bizalmatlansági indítvány, akkor az államelnök kezébe kerül a döntés. Ebben az esetben vagy megalakul egy általa kinevezett miniszterelnök vezette demokrata kormány, vagy előrehozott választások lesznek. Egyesek azt is rebesgetik, hogy Traian Basescu okos tanácsadói egy olyan megoldáson törik a fejüket, hogy – mivel az államfő minden jogsértő cselekedetét eddig lenyelték a bíróságok és az alkotmánybíróság – mi lenne, ha két hónap múlva feloszlatná a parlamentet anélkül, hogy megnevezett volna miniszterelnök-jelöltet. Merthogy ő konzultált és nem sikerült egyezségre jutnia. Szerintem Romániában létezik egy olyan jogelv, hogy a saját mulasztását senki sem hozhatja fel érvként perben, de sajnos a román bíróság nem mindig jár el jogszerűen. Azaz vannak olyan kivételek, amikor nem jogszerűen jár el egy-egy bíró.
Tehát a bizalmatlansági indítvány megszavazása azt jelenti, hogy két hónap múlva akár fel lehet oszlatni a parlamentet. Egyebek mellett ez is más belátásra sarkallhatja a törvényhozásban harmincegy százalékkal jelen levő és a közvélemény-kutatás szerint mindössze 19 százalékra számítható alakulat, a szociáldemokraták egyes tagjait, akik attól tartanak, hogy a következő választásokon nem kerülnek befutó helyre.
Ha nem szavazzák meg – és mint mondottam, ennek nagyobb a valószínűsége –, akkor marad a kormány, és vélhetően továbbra is támogatják a szociáldemokraták.

Körvonalazódik az egyéni kerületes választási törvény. Noha úgy tűnik, hogy minden párt nagyon akarja, az elemzők úgy vélik, hogy többségük megpróbálja annyira elodázni, hogy 2008-ban még listára szavazzanak a választók. Hogyan néz ez ki belülről?

Először is tisztázzuk: nincs egyéni kerületes választási rendszer. Létezik többségi, arányos és vegyes választási rendszer. A vegyes választási rendszer egyik eleme az egyéni választókerület. A többségi választási rendszer lehet listás is. Az egyéni megjelenhet a vegyes rendszerben. Azt meg lehet nyerni két fordulóban abszolút vagy relatív többséggel. Az egyéni kerületes választási rendszert Romániában találták ki valakik, mint nálunk magyaroknál az autonómiát, és mindenki mást ért rajta. A vita, amiről a nép azt hiszi, hogy érti, eleve egy nem létező kérdésről szól, mivel mindenki mást ért egyéni választókerületes rendszeren. Vegyük például Bihar megyét, mert éppen Nagyváradon vagyunk. Egy abszolút többséges kétfordulós rendszerben Bihar megyének nem lenne magyar szenátora, Kolozs megyének képviselője sem volna. Egy vegyes rendszerben már lehet, a relatív többséges rendszerben Bihar megyének két képviselője és egy szenátora lehet az egyéni választókerületből. Amit jelenleg a parlament elfogadott, és amit az RMDSZ is támogatott, egy olyan vegyes választási rendszer, amely háromszintű kiegyenlítés révén hozhatja azt, hogy elméletileg fele arányban egyéni kerületben megszerzett, fele arányban pedig az arányos képviselet szerint osztódnak a mandátumok. Jóllehet ebben a változatban az egyéni kerületek győzteseinek osztják a mandátumokat. De hát mindenki tudja, hogy egyéni kerületes rendszer nem létezik. Mégis mindenki ezt mondja, mindenki a sajátjára gondol, és reméli, hogy nagyon népszerű lesz vele. A háromszintes rendszer a legelfogadhatóbb az összes közül, noha így is elvesztődnek szép számmal szavazatok, s a polgárok egy része úgy érezheti, hogy nem érdekelt a szavazásban, nincs beleszólása. A magyar képviselet arányában így is kevesebb képviselőre számíthat ebben a rendszerben, de a többi változattal összevetve a lehető legtöbbre.
Pontosan amiatt nem igyekeznek a pártok megszavazni az új választási törvényt, mert mindegyiküknek aszerint, hogy éppen most mekkora támogatottságra számíthat, más-más rendszer felelne meg. Van olyan párt, amelynek az felelne meg, hogy a negyvenszázaléknyi szavazattal hatvan százalékkal jusson a parlamentbe, és van olyan, amelyik tudja, hogy a tizenkilenc szerzett százalékkal esetleg mandátum nélkül marad. Hiába mondja az államfő, hogy kétfordulós egyéni választókerületes, abszolút többséges rendszert akar, mert az is előfordulhat, hogy a negyvenszázalékos párt valóban szász százalékot teljesít a parlamentben, de támogató háttere nincs. Előfordulhat, hogy összesen negyvennyolc százalékuk van a demokratáknak és liberális demokratáknak, és egyetlenegy képviselőjük sem jut be a parlamentbe. Ezen nagyon meglepődne az államelnök. Márpedig lehetséges, mert ilyen bonyolult a választási rendszer.

Befolyásolja-e az RMDSZ pozícióit és munkáját az, hogy nem sikerült megegyeznie az ellenzékével?

Általában a munkánkat nem befolyásolja. Nyilvánvaló viszont, hogy az új választási rendszer a romániai magyarság helyzetét nehezíti. Ugyanis benne van az is pakliban, hogy képviselet nélkül marad – ezúttal a brüsszeli Európai Parlamentben – a romániai magyar közösség. Vannak, akik azt hazudják, hogy lehet másképpen is, de 2,83 meg 5 – a két küszöb – az 7,83. A magyar közösség aránya 6,5. Ennyi.

Melyek a most kezdődött parlamenti ülésszak prioritásai? Illetve melyek az RMDSZ prioritásai a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban?

A legfontosabb a költségvetés elfogadása, továbbá a decentralizációs törvények, valamint az európai uniós jogharmonizáció. A költségvetésben a legfontosabb a pénzalap biztosítása a módosított nyugdíjtörvényhez, valamint az infrastrukturális beruházások a magyarlakta térségekben, az államfő által is felmért lemaradások behozására. Ez pozitív diszkriminációként nagyobb összegek juttatását jelentené azokba a térségekbe. Azt viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a törvényhozási munkára nagymértékben rányomja majd a bélyegét a választási kampány.