Monitorizare de presÄ
|
CÄutare Numele cotidianului: Transindex Miért nem vállal TĹkés funkciót az EMNP-ben, és milyen esélyei lehetnek az új pártnak? Bakk Miklós, László Róbert, Székely István, Zsigmond Csilla, Illyés Gergely és Székely István GergĹ válaszol. A jövĹ évi parlamenti és helyhatósági választások különösen érdekesnek ígérkeznek a tekintetben, hogy EMNP bejegyzésével immár három magyar politikai szervezet tĹązte ki célul a romániai magyarság érdekeinek képviseletét. Együtt, külön utakon, vagy együtt is, meg nem is? Milyen elképzelésekkel vág neki a megmérettetéseknek az RMDSZ, az EMNP és az MPP? A romániai magyar pártok választási stratégiáira, TĹkés László és az EMNP viszonyára vonatkozó kérdéseinkre politikai elemzĹk válaszoltak. Mit gondol, az újonnan megalakult Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) miért nem vállal semmilyen tisztséget TĹkés László, az új erdélyi magyar alakulat létrehozását kezdeményezĹ Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke? Bakk Miklós, a BBTE adjunktusa E döntés mögött, véleményem szerint, több megfontolás is állhat. Egyrészt tehermentesíti TĹkés Lászlót az EP-ben végzett munkája javára. Másrészt rugalmasabbá is teszi az EMNP politikáját, hiszen ezáltal TĹkés László kettĹs pozícióból nyilatkozhat: megnyilvánulhat az EMNP szellemi vezetĹjeként, de ugyanakkor – egyes taktikai lépések kontextusában – távol is tartja bizonyos lépések konzekvenciáitól. László Róbert, a Political Capital választási szakértĹje Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként TĹkés László egyértelmĹąen az EMNP támogatójaként és emblematikus figurájaként exponálja magát, de ezt valószínĹąleg azért nem kívánja formalizálni, mert az összes romániai magyar szervezĹdés lehetséges választóját meg kívánja szólítani. Az egymással szemben álló szervezĹdések fölött álló, integráns személyiségként igyekszik megjelenni; ki fog derülni, hogy ez sikerre vezet-e. Székely István, a Magyar Kisebbség fĹszerkesztĹje Véleményem szerint TĹkés László az EMNP megalakulása után sem változtatott politikusi önképén: Ĺ egy pártpolitika felett álló személyiség, akinek küldetése az általa képviselt erdélyi magyar nemzeti érdek felé terelni a civakodó, idĹnként önérdeket képviselĹ pártokat, politikai csoportosulásokat. Közjogi hasonlattal élve az erdélyi magyarok államelnöke kíván lenni, akihez nem ér el a mindennapi pártpolitika zaja. 1989-es szerepe erre predesztinálja, közéleti állásfoglalásainak egy része azonban ennek ellenében hat. Zsigmond Csilla, szociológus Úgy gondolom, hogy TĹkés László korábbi (politikai) imázsához nem is talált volna semmilyen pártpolitikai tisztség az EMNP-ben. Ha áttekintjük TĹkés László politikai karrierjét, akkor láthatjuk, hogy konkrét pártpolitikai tisztséget nem is töltött be – az RMDSZ tiszteletbeli elnökének pozíciója is elsĹsorban szimbolikus tartalommal bírt. Igaz ugyan, hogy az EP-képviselĹi mandátum politikai szerepet is jelent – fĹként párlistáról bejutva –, de nem valamilyen konkrét pártpolitikai szerepet. TĹkés László sokkal inkább a pártokon kívüli/fölüli szerepet kedveli, amely szélesebb mozgásteret, más szerepkört biztosít számára. Nyilvánvalóan, pártpolitikán kívüli pozícióból másként lehet az összefogást szorgalmazni, de kritikát megfogalmazni is, ugyanakkor az esetleges EMNP-sikerek ettĹl függetlenül is társulni fognak személyéhez, az esetleges kudarcokért pedig nem kell politikai felelĹsséget vállalnia. Az eddigi politikai imázsa, tĹkéje is emellett a választás mellett szólt – megpróbálni sikeresen/hitelesen megjelenni a pártpolitikán kívüli/felüli szerepben. Illyés Gergely, politológus Hogy miért nem vállal tisztséget TĹkés László az EMNP-ben, arról inkább az érintett feleket kellene megkérdezni, arról azonban lehet beszélni, hogy milyen következményei lehetnek ennek. Látható, hogy mindhárom erdélyi magyar politikai szervezet valamilyen szintĹą és formájú együttmĹąködésben gondolkodik a jövĹ évi választásokon, az RMDSZ, az MPP és az EMNP is tisztában van vele, hogy – bár egyelĹre nem látjuk az új választási törvény végleges formáját – a parlamenti bekerülési küszöb, sĹt, a jelenlegi törvényben szereplĹ alternatív küszöb átlépéséhez is szükséges valamilyen szintĹą egyeztetés a felek között. Azáltal, hogy TĹkés László nem vállal tisztséget az EMNP-ben, kivonhatja magát a három szervezet közötti közvetlen tárgyalásokból, ami megkönnyítheti a szükséges politikai kompromisszumok kialakítását. Székely István GergĹ, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa AlapvetĹn két lehetséges magyarázatot látok. Az egyik az, hogy TĹkés továbbra is inkább egyfajta pártok fölött álló szerepben kíván mutatkozni. Ez egyrészt egybecsengene az EMNT eredeti célkitĹązéseivel (az önkormányzatiság megvalósulásáig minden autonomista szervezet gyĹąjtĹfóruma), másrészt talán EP- alelnöki tisztségével is jobban összeférne. Az integratív szerepet azonban a 2008-as választások óta (amikor sikertelenül közvetített az RMDSZ és az MPP között) már a jobboldalon sem tudja hitelesen ellátni TĹkés. Emiatt ez a stratégia elég nehezen vehetĹ komolyan, hiszen sem az RMDSZ, sem az MPP nem fog másként tekinteni TĹkésre, mint egy rivális párt vezetĹjére, függetlenül attól, hogy betölt-e valamilyen tisztséget vagy sem. A másik magyarázat az lenne, hogy TĹkés tisztában van azzal, hogy bár karizmatikus, komoly politikai tĹkével rendelkezĹ figura, egyben igen megosztó személyiség is, ezért volnának olyanok, akiket éppen az Ĺ személye tartana távol az EMNP-tĹl. Az olyan felvetésekben, melyek szerint Magyarországon szánna neki valamilyen fontos pozíciót a Fidesz, nem hiszek. TĹkés háttérben maradásának az lehet az egyik hátránya, hogy nem lesz világos, ki is vezeti a pártot, ráadásul az Ĺ politikai tĹkéje nélkül nem lehetséges a siker, ahogyan az MPP esetében már tapasztalhattuk. Az erĹs vezetĹ azonban hátrány is lehet egy párt számára. Hogy a legaktuálisabb példát idézzem: a múlt héten láthattuk, hogy a Fidesz le kellett mondja október 23-i nagygyĹąlését, mivel Orbánnak Brüsszelbe kellett utaznia. Orbán helyettesíthetetlen, nélküle nem garantált a kritikus tömeg, ha pedig a sajtószabadságos tüntetésen többen jelennének meg, mint a párt gyĹąlésén, az akár komoly arcvesztést is okozhatna. EbbĹl a szempontból szerencsésnek tartom, hogy az EMNP a jelek szerint nem kizárólag TĹkés karizmájára akarja alapozni a jövĹjét. Milyen esélyei vannak az EMNP-nek a jövĹ évi romániai parlamenti választásokon, ha nem jön létre hárompárti koalíció? Bakk Miklós: Erre válaszolni már csak azért is nehéz, mert a koalíció - vagy tágabban: az összefogás - kérdése nagymértékben függ a választási törvénytĹl is. Ennek módosítása pedig még napirenden van. Az is lehet, hogy marad a jelenlegi törvény, de elképzelhetĹ, hogy egy újabb választási szisztémára tér át Románia, amely lehet akár egy többségi rendszer, amit a nagyobbik kormánypárt szorgalmaz, de lehet egy vegyes - egyéni választókerületeket és listát kombináló - rendszer is, ami mellett viszont az szól, hogy ez egyezik inkább a nemzetközi trendekkel. Tehát ehhez a még kialakulatlan feltételrendszerhez kell alakítania a hárompárti erdélyi magyar mezĹnynek a stratégiáját. Én azt az alternatívát sem tartom kizártnak, hogy amennyiben nem születik megegyezés, az EMNP - elkerülendĹ a vereséget - csak az önkormányzati választásokon indul, amelyek nem kötik olyan erĹteljesen az "összefogáslogikához". Mindenképpen korai még e kérdésre válaszolni. László Róbert: A gyĹztest erĹsítĹ rendszerekben, mint amilyen a román is, eleve kevesebb babér terem a kisebb pártoknak, ezért az rendszerint szövetségkötésre ösztönzi a politikai szereplĹket. A magyar többségĹą régiókban azonban még akkor is jó eséllyel magyar jelöltek nyerhetnek, ha a szavazatok több jelölt között is megoszlanak. Ha marad a jelenlegi választási rendszer, az valóban kedvezĹtlen a megosztott magyar pártok számára, az erdélyi magyar közösség képviseletének súlya jóval gyengébb lehet a jelenleginél. Hogy melyik párt bizonyul a legerĹsebbnek, azt ma még nehéz lenne megtippelni. Székely István: A kérdésre adott válasz több tényezĹ eredĹje. Én azt gondolom, hogy a tétek továbbra is elsĹsorban az RMDSZ-ben vannak: a szövetség által meghirdetett „új kezdet” korrigálni tudja-e a létezĹ rendellenességeket, pótolni tudja-e a hiányosságokat? További kérdés az EMNP szervezetépítési dinamikája: sikerül-e politikai alternatívát felmutatni, új, hiteles arcokat találni? JelentĹs tényezĹ a választási törvény is: nem mindegy, milyen feltételeknek kell eleget tenni a parlamentbe kerüléshez. Ezekre a kérdésekre elĹbb-utóbb választ fogunk kapni. A mostani tudásunk szerint az EMNP céljául tĹązheti az alternatív küszöb elérést, de tisztes helytállásnál többet nem érhet el. Zsigmond Csilla: Amennyiben a jelenlegi politikai közhangulatból indulunk ki, láthatjuk, hogy az EMNP bejegyzése körüli nyilatkozatok után többnyire egy egység-párti, összefogást szorgalmazó diskurzus uralja a romániai magyar politikai nyilvánosságot. A helyhatósági választásokra helyi szintĹą megállapodások körvonalazódnak például Marosvásárhelyen, ilyen szempontból ígéretesek a kolozsvári politikai állásfoglalások is, tehát helyi szintĹą együttmĹąködések mindenképpen várhatóak, persze tömbmagyar vidéken versenyhelyzettel is számolni kell. Ugyanakkor, ha a közelmúlt országos jelentĹségĹą politikai témáit listázzuk, akkor is együttmĹąködési hajlandóságot láthatunk mind a népszámlálás, mind a MOGYE-ügy kapcsán. S bár nem tekinthetjük állandónak a jelenlegi politikai klímát, de támpontul szolgálhat a jövĹre nézve. Azt gondolom, hogy a parlamenti választások tekintetében is reális esély lehet az összefogásra – hogy hárompárti, vagy kétpárti koalícióra-e inkább, talán nem kulcskérdés. Amennyiben nem sikerülne a hárompárti megállapodás, az MPP és Szász JenĹ politikai súlyát már nem gondolom elég erĹsnek ahhoz, hogy emiatt meghiúsulhasson egy esetleges kétpárti koalíció – mint ahogyan korábban ez megtörténhetett. Ha elmarad a megállapodás/összefogás és külön indul az EMNP, akkor nem tartom valószínĹąnek az 5%-os parlamenti küszöb elérését és a parlamenti jelenlétet. Illyés Gergely: Azért nagyon nehéz megbecsülni az EMNP esélyeit, mert egyelĹre sem a választási rendszert nem ismerjük, sem azt nem tudjuk, hogy a helyhatósági és a parlamenti választásokat egyszerre vagy külön-külön szervezik-e meg. Azt gondolom, hogy az EMNP nem érdekelt abban, hogy a parlamenti választásokon külön induljon, inkább az önkormányzati választások esetében állíthat jelölteket az RMDSZ és/vagy az MPP ellenében. Mivel ezen jelöltek személye egyelĹre nem rajzolódott ki, ezért az EMNP esélyeirĹl beszélni túl korai. Még akkor is, ha esetleg léteznek olyan – a nagyközönség számára egyelĹre hozzáférhetetlen – felmérések, amelyek megbecsülik e párt támogatottságát. Az EMNP sikerét mindenféleképpen befolyásolni fogja, hogy az új pártnak sikerül-e megszólítania azokat a szavazókat, akik már egy jó ideje nem vesznek részt a választásokon, illetve azokat, akik még nem vettek részt egyetlen választáson sem. Székely István GergĹ: Ez sok mindenen múlik. ElsĹsorban a választások idĹzítésén és a választási rendszeren. Amennyiben a parlamenti és az önkormányzati választásokat egyszerre tartják meg, az EMNP meglehetĹsen kedvezĹtlen helyzetbe kerül. Az új párt ugyanis abban volna érdekelt, hogy a parlamenti választás elĹtt önállóan is megméretkezzen a választásokon, és az ott kialakult erĹviszonyok alapján folytasson tárgyalásokat az RMDSZ-szel és az MPP-vel egy esetleges közös fellépésrĹl a parlamenti választásokon. Ha azonban a helyhatósági választásokat Ĺszre halasztják, nem lesz alkalom a három párt támogatottságának felmérésére, ez pedig az RMDSZ helyzeti elĹnyét konzerválná. Az egyszerre megrendezett választáson az RMDSZ egységretorikája hatásosabb lehet, mint egy helyhatóságin, ilyenkor ugyanis jobban lehet riogatni a képviselet elvesztésének rémképével, és kizárólag a kihívókra hárítani a felelĹsséget ez ügyben. Az RMDSZ alkupozícióját azonban nem csak ez javítja, hanem az is, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a választási koalíciókra szigorúbb bejutási feltételek vonatkoznak, mint az önállóan induló pártokra, és borítékolható, hogy ez egy új törvény elfogadása esetén is így marad. Emiatt ha az RMDSZ hajlandó is lesz kiegyezni az EMNP-vel (és esetleg az MPP-vel), a technikai értelemben vett választási koalíció, amelyben minden fél saját nevével jelenne meg, nagyjából kizárható. Az alternatíva az marad, amit 2008-ban az MPP-nek is felajánlottak, illetve ami 2009-ben az EP-választáson létre is jött: az ellenzék jelöltjei egy technikai értelemben véve RMDSZ listán kapnak befutó helyeket. Ez azonban igen hátrányos konfiguráció egy új párt számára, hiszen éppen az lenne az érdeke, hogy saját nevét elismertté tegye a választásokon, ezáltal megalapozva azt, hogy beépüljön a köztudatba. Gondoljunk csak arra, hogy miután TĹkés a Magyar Összefogás listáján bejutott az EP-be, az RMDSZ megpróbálta immorális cselekedetnek beállítani. Azt a látszatot próbálták kelteni, hogy TĹkés azáltal, hogy új pártot kíván bejegyezni, mintegy hátba szúrja az Ĺt mandátumhoz juttatókat. Az MPP ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy TĹkés lepaktált az RMDSZ-szel, így már nem tekinthetĹ az ellenzék vezéralakjának. Egyszerre megtartott választások esetén tehát az EMNP azzal a dilemmával fog szembesülni, hogy elfogad néhány befutó mandátumot az RMDSZ listáján, ám ezáltal legalábbis késlelteti, hogy a neve politikai brandként megszilárduljon, vagy pedig elindul önállóan (esetleg az MPP-vel közösen), ami viszont kétségkívül azt fogja maga után vonni, hogy az RMDSZ démonizáló kampányba kezd ellene a magyar képviselet veszélyeztetéséért. Emiatt ráadásul nem is biztos, hogy az önálló indulás ugyanolyan méretĹą EMNP-szavazóbázist tárna fel az összevont választásokon, mint ha elĹtte meg lehetne méretkezni az alacsonyabb téttel bíró helyhatóságin, hiszen elképzelhetĹ, hogy számos kockázatkerülĹbb szimpatizáns végül mégis a biztosabbnak tĹąnĹ RMDSZ-t fogja választani. Az EMNP megpróbálkozhat esetleg azzal a vegyes stratégiával, hogy csak a helyhatóságin indul el az RMDSZ ellen, a parlamenti választáson viszont támogatja, vagy pedig megpróbál parlamenti helyeket kialkudni annak fejében, hogy a helyhatóságin nem indul bizonyos helyeken. Az RMDSZ alkupozíciója azonban ezekben az esetekben is sokkal jobb. A siker természetesen számos egyéb tényezĹtĹl is függ. Ki kell építeni egy kiterjedt pártszervezetet, amely lefed minden magyarlakta települést, és képes hatékonyan mobilizálni a szavazókat. Jó jelölteket kell találni, és minél kevesebb olyan megkopott figurát reciklálni, akiknek az ellenzékisége az RMDSZ- szel szemben pusztán személyes sértettségükbĹl táplálkozik. Ki kell dolgozni egy olyan programot, amelyben olyat tud ajánlani a párt – a realitás határain belül megmaradva – ami markánsan meg tudja különböztetni riválisaitól. És végül, akárcsak a háborúhoz, kell még három dolog: pénz, pénz, és pénz. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. Ăn cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât ĂŽn limba română cât şi ĂŽn limba maghiară. Ăn munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  În viitoare analize. |