Căutare

Traian Băsescu nem véletlenül nevetett, amikor bejelentette, hogy népszavazást ír ki az egyéni választókerületes, többségi szavazási rendszer bevezetéséről. Egy tanulmány szerint a Demokrata Párt a kapott szavazatok arányához képest másfélszer több parlamenti mandátumot szerezhet, ha az államfő kezdeményezése sikerrel jár.

Fotó: NewsIn

Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő – az arányos képviseletet biztosító változatért vállal felelősséget

Ha minden a tervek szerint halad, az európai választásokkal együtt népszavazás lesz az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről. Ez az egyik ügy, amihez Traian Băsescu elnök ragaszkodik. A másik a többségi rendszer, amely lényegesen eltér a parlamenti pártok által támogatott változattól.

A Pro Democraţia Egyesület által kidolgozott törvénytervezet – amelyért a kormány felelősséget vállal – úgynevezett vegyes rendszert javasol. Ez két, a romániai magyarság számára is fontos alapelvre épül: egyrészt szoros kapcsolatot teremt a választó és a választott között, ezzel egyidejűleg pedig a lehető legalacsonyabb szintre korlátozza az elveszett voksok számát. Utóbbi azért fontos, mert kiküszöböli a veszélyt – amelytől a szövetség vezetői korábban tartottak –, hogy az arányos képviselet teljes mértékben megszűnik.

A kormány által már elfogadott tervezet szerint 62 szenátori és 145 képviselői választókerületet hoznak létre. Minden kerületben egyetlen jelölt – országos szinten a törvényhozók fele – juthat közvetlenül mandátumhoz. A fennmaradt mandátumokat újraosztják a jelöltek között – akik egy adott választókerületben a második vagy a harmadik helyen végeztek – az illetők pártjára országos szinten leadott szavazatok arányának megfelelően.

Az államfőnek nincs világosan körvonalazott elképzelése, egy dolgot azonban tud: a többségi rendszer a legnépszerűbb pártnak kedvez. Ezért igyekezett a „civil társadalom” 2003-ban – mellesleg sikerrel – megtorpedózni az akkori kormánypárt hasonló kezdeményezését. Azért csak hasonló, mert Adrian Năstase vezetésével a szociáldemokraták csupán a szenátus megválasztását szabályozó törvényt készültek módosítani.

Az államfőt nyíltan támogató Román Akadémiai Társaság (SAR) egy évvel a 2004 végén esedékes parlamenti választások előtt adta ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) tervezetéről szóló elemzését, amelynek a „Ne játszatok a választási rendszerrel!” címet adta. A dokumentum szerzője mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a kétfordulós, többségi szavazás bevezetése révén a PSD – amelyet akkoriban azzal vádoltak, hogy pártállami álmokat dédelget – a voksok mindössze 42 százalékával megszerezheti a szenátori mandátumok 62 százalékát.

A 30 százalék körüli népszerűségnek örvendő Liberális-demokrata Szövetségnek (D.A.) a SAR körülbelül ugyanilyen arányú törvényhozói széket jósolt, a népszerűségi lista harmadik helyén szereplő Nagy-Románia Pártnak (PRM) viszont már azt, hogy kiszorul a parlamentből.

Ha egy adott szavazókerületből csupán egyetlen törvényhozó jut be a parlamentbe – egy vagy két forduló után –, az RMDSZ csak a Székelyföldön juthat képviselőhöz, de ez is attól függ, milyen szabályok vonatkoznak majd a bejutásra. Németországban például három egyéni mandátum szükséges, hogy egy párt átlépje a parlamenti küszöböt.

„Az egyetlen előny a PRM kiszorulása lenne a parlamentből, de ezért nem érdemes kockáztatni és megbontani a teljes politikai rendszer egyensúlyát” – mutatott rá Alina Mungiu-Pippidi, a SAR vezetője, a tanulmány szerzője. Ha most Traian Băsescu sikerre viszi a referendumon a többségi rendszer bevezetésére vonatkozó kezdeményezését, eléri legfontosabb célját: noha nem szerzi meg a szavazatok többségét, a Demokrata Párt egymaga kormányozhat.