Căutare

A köztársasági elnök látogatása tehát – a diplomácia nyelvén szólva – most éppen „nem lett volna alkalmas”.

Ha Sólyom László köztársasági elnök egyszer már beütemezett, majd elhalasztott romániai látogatását lehetett volna különösebb feltûnés nélkül tovább halasztani, bizonyára meg is tették volna a magyar és a román diplomácia irányítói.

Egy román–magyar csúcsra ugyanis a mostaninál rosszabb idõpontot keresve is aligha találtak volna a budapesti, illetve bukaresti illetékesek. Ha annak idején a kisebbségi törvény román törvényhozási megtorpedózása miatt ejtették a találkozót, most Budapest részérõl annál több ok lett volna mosolyszünetre, vagy legalábbis arra, hogy a magyar állam feje ne exponálja magát a román fõvárosban. Amellett ugyanis, hogy a jogszabálytervezet továbbra is ott dekkol a parlamentben, éppen most hág tetõfokára a székely autonómiareferendumosdi által a – kvázi teljes – román politikai osztályból kiváltott hisztéria.

Így pedig a magyar köztársasági elnök romániai látogatását szinte teljesen áttematizálják a jelen történései, háttérbe szorítva azokat a stratégiai témákat, amelyekről tervezetten szót kell ejteni egy román–magyar államfői találkozón: a közös európai jövő, a kétoldalú egyezmények, már futó vagy indulásra kész projektek.

Amúgy persze a két ország belpolitikai helyzete sem a legrózsásabb: míg Magyarországot a kordonügy és annak folyományai szorongatják, a román politikában a húrokat a hatalmi ágak közti rivalizálás és kibékíthetetlennek tűnő személyi ellentétek feszítik pattanásig. A romániai magyar közéletet pedig az autonómiareferendum mellett az európai parlamenti választások kapcsán – eléggé váratlanul – élessé vált RMDSZ– Tőkés László versenyhelyzet nyomasztja. A Sólyom-látogatás mai marosvásárhelyi, illetve kolozsvári részére alighanem ez a kérlelhetetlen magyar–magyar ellenségeskedés nyomja majd rá a bélyegét. A magyar államfő erdélyi programjából, mára betervezett találkozóiból legalábbis erre lehet máris következtetni.

A köztársasági elnök látogatása tehát – a diplomácia nyelvén szólva – most éppen „nem lett volna alkalmas”. Abból ítélve azonban, hogy minden ezzel ellentétes próbálkozás ellenére a Budapest–Bukarest viszonyt továbbra is a sérelmek, a konfliktusos témák határozzák meg, félő, hogy egy román–magyar csúcs igazából... soha nem időszerű. Legalábbis addig nem az, amíg a tárgyaló felek nem két európai uniós tagállam ügyeinek irányítóiként kezelik egymást.