Monitorizare de presă
|
Căutare Numele cotidianului: Új Magyar Szó – Vegyes érzéseim vannak, de ha jobban átgondolom, akkor mégis a pozitívumok kerülnek túlsúlyba. A kisebbségi törvényt leszámítva a kormányprogram kisebbségi fejezetéből minden pontot sikerült megvalósítani. Jogalkotás terén a legfontosabb eredmény a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása volt, ami mögött közel 10 éves munka áll. A Nyelvi Charta, ahogy röviden nevezzük, az oktatás, művelődés, közigazgatás, igazságszolgáltatás, gazdasági szféra és külkapcsolatok terén biztosít igen komoly anyanyelvhasználati jogokat. A ratifikálási törvény alkalmazását illetően ebben a pillanatban az adatgyűjtés fázisában vagyunk, készítjük az első jelentést, amit az Európa Tanácshoz kell eljuttatnunk 2009 májusáig. Intézményépítés terén is számos előrelépés történt: 2005-ben az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala a meglévő négy mellett két új területi irodát nyitott: egyet Temesváron és egyet Csíkszeredában. Ugyanakkor végre sikerült létrehozni Kolozsváron a Kisebbségkutató Intézetet, amely már betöltötte első életévét, és kiválóan működik. Ami a jogalkalmazást illeti, példaként említeném, hogy első ízben készült egy átfogó adatbázis a helyhatósági törvény anyanyelvhasználati rendelkezéseinek alkalmazásáról. Az észlelt hiányosságokat a prefektúrák bevonásával próbáljuk orvosolni. Sok pályázó fordul az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához. A pályázatok témája rendkívül változatos. Megemlítené a fontosabbakat? – A hivatalunk programjai képezik továbbra is a munka zömét, és elégedetten nyugtázom, hogy a négy év alatt sikerült jelentős mennyiségű pályázati pénzt juttatnunk a magyar civil szférának. Bár a pályázati alap jelentősen nem növekedett, a változások az arányokban mutatkoznak meg: megduplázódott a támogatott magyar pályázatok száma. Sokéves hagyománnyá vált a középiskolai tankönyvprogram, ami által évente sok ezer példány – többnyire érettségire, felvételire szükséges – tankönyv jut ingyen a XI–XII-es diákok kezébe. Szintén hagyománnyá vált az anyanyelvi olimpián kiemelkedő eredményeket elért diákok külföldi jutalomkirándulása is. Ennek ösztönző hatása megmutatkozik abban is, hogy látványosan megnőtt az olimpiákon szerencsét próbáló kisebbségi diákok száma. És még ide sorolhatnám a Kisebbségi Színházak Fesztiválját, a Félszigetet, az ifjúság célirányos programjait. A kisebbségi szervezetek költségvetési támogatása is említést érdemel, ugyanis sikerült évente 30-40 százalékkal emelni az összegeket, ami azt eredményezte, hogy 2005-höz képest több mint 2,5-szeresére nőtt a 2008-as keret. Több pénz több rendezvényt, eseményt tesz lehetővé, erősebb, magabiztosabb közösségeket. Új elemet hozott a kisebbségvédelem terén Románia európai uniós csatlakozása is: európai parlamenti képviselőink gyarapítják azok sorát, akik áttörést kívánnak elérni az Európai Unió kisebbségpolitikája terén, helyesebben e politika hiányának megszüntetése érdekében. Nagyon közel állunk egy fontos EP-határozat elfogadásához, amely teljesen átalakíthatja az EU hozzáállását a kisebbségi kérdéshez. Eddig csak kizárólag az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által végzett munkát említettem dióhéjban. Nem szabad elfelednünk azonban azt, hogy a kisebbségi tevékenység nem csak itt zajlik. Az RMDSZ kormányzati szerepe az elmúlt négy évben nagyon kiszélesítette ezt a tevékenységi kört, ugyanis az iskolák felújítása, a tornatermek, közösségi házak és művelődési házak építése, templomok javítása, egyházak támogatása és ingatlanaik visszaszolgáltatása, utak javítása, de a magyar közösségek önkormányzatainak támogatása is, közvetve vagy közvetlenül, közösségünk javát, megerősödését szolgálja. Határozottan állítjuk: nagyságát tekintve történelmileg is előzmény nélküli az a kormánytámogatás, ami az elmúlt négy évben közösségünknek jutott, és ez az RMDSZ érdeme, mindannyiunk érdeme. Mi az, amit még el kellett volna érnünk, de egymagunkban nem voltunk rá képesek, a többség pártjai pedig nem támogattak? – Közismert a kisebbségi törvény hányatott sorsa. Sajnos – annak ellenére, hogy a kormány már 2005-ben elfogadta a tervezetet – a parlamentben a nacionalista retorika kerekedett felül, így miután a szenátus elutasította, a képviselőházban elsüllyedt a bizottságok bugyraiban. Tudnunk kell, hogy nemcsak a kisebbségi törvény szükségességéről, de annak tartalmi elemeiről, ezen belül a kulturális autonómiáról is volt politikai egyezség a koalíciót alkotó Demokrata Párttal, a Nemzeti Liberális Párttal és a Konzervatív Párttal. Az egyezséget a szenátus elutasító szavazata után írott formában is megújítottuk. Ennek ellenére a Nemzeti Liberális Párton kívül, sajnos, a többi partner megszegte a szavát. Elmaradt a tanügyi törvény módosítása is, ami a kisebbségi oktatás terén a román nyelv, valamint a történelem és földrajz oktatásában hozna új elemeket. Ezekből a példákból is látszik, hogy az RMDSZ mindig olyan helyzetben lesz, amelyben egyedül, más pártok támogatása nélkül lehetetlen megvalósítani egy politikai programot. Minden politikai döntéshez többség kell, akár parlamentben, akár kormányban születik. És ennek a többségnek az RMDSZ csak része lehet. Milyen veszélyek leselkednek a kisebbségekre továbbra is Romániában (sovén törvénykezdeményezések, kisebbségellenes választási propaganda stb.), Európában (romaellenes kampány Olaszországban), a globalizáció olvasztótégely-effektusának következtében világszerte? – Egy kisebbségi közösség identitásmegőrzésének mindenkori legnagyobb objektív ellensége a beolvadás és a számbeli fogyás. Ha erre még szubjektív hatások is ráépülnek, mint például a nacionalista propaganda, sovinizmus, intolerancia, akkor az illető közösségnek rendkívüli erőfeszítésébe kerül a megmaradás. A veszélyeket két kategóriába sorolnám. Az egyik kategória az országon belül van. A mi esetünkben továbbra is veszélyt jelent a Nagyrománia Párt és az Új Generáció Pártjának zsigeri gyűlölete, amely abból a szempontból is ártalmas, hogy a közösség energiájának jelentős részét arra áldozza, hogy kivédje a támadásokat. Megtapasztaltuk ezt minden olyan kezdeményezésnél, amely a kisebbségi jogok bővítését célozta: a kétnyelvű táblák esetében is támadásokat kellett kivédenünk ahelyett, hogy a kétnyelvűség tartalmi fontosságáról vitatkoztunk volna. Az ország határain kívüli veszélyforrás, alapvetően, az asszimiláció és a diszkrimináció. Gondoljunk csak az uniós csatlakozás következtében beindult munkaerő-vándorlásra, amely Európa etnikai térképét is jelentős mértékben átrajzolta. Az olaszországi romák körüli események nem etnikai eredetűek, de azzá fajultak, mivel Olaszországot felkészületlenül érte az etnikai alapú bevándorlás. Olaszországban a dél-tiroli status quo kialakulása óta nem volt ilyen jellegű probléma, és a roma közösséggel szembeni általános támadás, kollektív megbélyegzés felhívta Európa figyelmét egy eddig is létező, de páneurópai szinten kezeletlen problémára. Az Európai Uniónak lassan el kell fogadnia, hogy a kisebbségi kérdés nem lehet a tagállamok kizárólagos belügye, ahogy ezt eddig vallotta. Illúzió lenne elvárni az EU-tól, hogy jogszabályi szinten kezelje a kisebbségi kérdést, hisz például Franciaország soha nem fogadna el ilyesmit. De konkrét gyakorlati kérdésekben módosíthatná eddigi hozzáállását – például költségvetési keret elkülönítésével, az Európa Tanács dokumentumainak átvételével, kisebbségi problémára összpontosított közös regionális politikák kidolgozásával és életbeléptetésével. Mit ígér az RMDSZ a jövőre nézve a kisebbségeknek? Miért fog harcolni, és mit próbál meg kiharcolni, ha újra mandátumhoz jut? – Az RMDSZ minden politikai programpontjának – legyen az gazdasági, egészségügyi, környezetvédelmi tartalmú – van egy közös eleme: a magyar közösség érdekei. Az RMDSZ programja olyan logika mentén épül fel, hogy abban a magyar közösség mindenek felett áll. Ugyanúgy viszonyul az RMDSZ a többi kisebbség jogainak szavatolásához. A kisebbségi jogok terén az RMDSZ többek között azzal vívott ki magának nemzetközi szintű elismerést, hogy a problémákra a megoldást kizárólag párbeszéd útján kereste, véleményünk szerint a konfrontáció nem vezethet eredményre. Mindenekelőtt a megoldatlanul maradt kérdések tisztázását szeretnénk elérni, ide tartozik természetesen a kisebbségi törvény elfogadása. Meg kell teremtenünk a jogi és intézményes keretét annak, hogy a kisebbségi közösségek részt vegyenek a döntéshozatalban minden szinten, ugyanakkor saját ügyeikben saját maguk dönthessenek. Újra napirendre kell tűzni a tanügyi törvény módosítását, és ehhez a régebbi tervhez kapcsolódik a nemrég meghirdetett magyar nyelvtanítási elképzelésünk. Szükségesnek tartom itt is hangsúlyozni, hogy minden támadás ellenére ez az elképzelés nem a román közösség ellen irányul, hanem épp ellenkezőleg: megteremti egy adott térség többnyelvűségének reális alapját, ugyanakkor hozzájárul a kölcsönös megismerés és a kölcsönös tisztelet elmélyítéséhez. Kiemelt célkitűzésünk továbbá a fejlesztési régiók átszervezése. Meggyőződésünk, hogy a régiók a jelenlegi szerkezetben működésképtelenek, olyan megyék vannak ugyanabban a régióban, amelyek között sem történelmileg, sem gazdaságilag nincs közös elem. Az átszervezéssel két jelentős eredményt érnénk el: egyrészt működőképessé tesszük a fejlesztési régiókat, másrészt végre lehetőségünk volna egy erős, versenyképes Székelyföldet teremteni. Kisebbségi jogok tekintetében kevesebb energiát kell fordítanunk a jogalkotásra (kivéve a kisebbségi törvény elfogadását), viszont sokkal többet a jogalkalmazásra. Én személy szerint szükségesnek tartom, hogy az RMDSZ igényelje az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala hatásköreinek kibővítését a jogalkalmazás ellenőrzése területén. Rendkívül megnehezíti az alkalmazás felügyeletét az, ha adott kérdésben – például kétnyelvű feliratok – a hivatal nem rendelkezik saját hatáskörrel, hanem egy minisztériumot kell, hogy megkeressen. Nagy figyelmet kell fordítanunk a szórványközösségekre is. A tanügyi reform iskolaátszervezéseket eredményezett, és ezek nagymértékben kihatottak a szórványban élő közösségekre. Sajátos problémákra sajátos megoldásokat kell találnunk. Példa erre számos eredményünk, mint például a Téglás Gábor iskolaközpont Déván. Vannak továbbá olyan célkitűzéseink is, amelyeknek látszólag nincs etnikai vonzata, viszont következményeikben a magyar közösség megerősödéséhez vezetnek. Ilyen például az infrastruktúra felújítása: az utak minősége, az autópálya megépítésének a romániai magyar közösséget közvetlenül is érintő problémái, nem beszélve a turizmusról és ezen belül a faluturizmusról, melynek fejlesztése gazdasági stabilizációhoz vezet magyar közösségeinkben. Az RMDSZ tehát szavatolt jogokért, a romániai magyarság közösségként való megmaradásáért és gazdasági felemelkedéséért harcolt eddig is, és ugyanezt teszi ezután is. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |