Căutare

Utoljára ülésezik a T. Ház a jelenlegi összetételében. Amennyiben semmi nem jön közbe, november utolsó napján választások lesznek, és a pártok jelöltjeit tekintve igencsak megváltoznak a névsorok. Hacsak közbe nem jön valami, amitől borul az egész választási naptár.

Balhé a szenátusban

Ám addig is a törvényhozás elkezdte a munkáját, és a szenátusban már az első napon kitört a botrány. A konzervatívok veszekednek a nagy-romániásokkal az alelnöki tisztségért. Daniela Popa vissza akarja szerezni a felsőház alelnökségét Corneliu Vadim Tudortól és saját emberét megtenni Nicolae Văcăroiu helyettesének.

Nem lényegtelen, hogy az alkotmány szerint az államfő távollétében, vagy akadályoztatásában a szenátus elnöke veszi át a legfőbb közméltóság feladatait, és ugye a helyettes is nagyobb szerephez jut. Arról nem is szólva, hogy a szenátus alelnökének szava van az állandó bizottságban, a megvitatásra kerülő napirendi pontok sorrendjének megállapításában.

Vadim Tudor ragaszkodik a tisztséghez és azzal a megállapodással érvel, amelyet az év elején kötött pártja a konzervatívokkal, s amelynek megfelelően az alelnöki tisztség fejében a nagyromániások átengedik/átengedték a konzervatívoknak a titkári és gazdasági bizottság elnöki pozícióját. Popa viszont úgy értelmezi a megállapodást, hogy ez csak a tavaszi ülésszakra volt érvényes.

A PRM vezére ezt másképpen látja, főleg, hogy nagyon haragszik a konzervatívokra. A PC szintén nagyon mérges a nagy-romániásokra. A harag oka, hogy Vadim Tudor megakadályozta a két párt egyesülését.

Tavasszal ugyanis a PRM néhány hangadója tárgyalásokba kezdett a fúzióról, de a vezér miatt ez nem jött össze. Ellenben ennek nyomására, a tagok százával hagyták el a PRM-t, megyei szervezetek tokkal-vonóval igazoltak át a Szociáldemokrata Párthoz (PSD) és a Demokrata–Liberális Párthoz (PD-L).

Indítványok és törvények

Az őszi ülésszakon több száz jogszabályt szeretne megszavaztatni a kormány a törvényhozással. Többek között ismét napirendre tűzné a kisebbségi törvényt. Az RMDSZ által indítványozott és kidolgozott jogszabály ezelőtt két évvel akadt el a szenátus jogi bizottságánál, a kulturális önrendelkezésre vonatkozó előírás miatt.

Kampányidőszak lévén, nem valószínű, hogy a felsőházi bizottság illetve a plénum rábólint a törvényre, már csak azért sem, mert az államfőnek a kaukázusi válsággal kapcsolatban elhangzott kijelentései intő jelnek számítanak a PD-L és a nacionalisták számára: csak semmi kollektív jogok, semmi autonómia.

A törvényhozás utolsó ülésszakát néhány indítvány, illetve bizalmatlansági indítvány is színesíti majd. A PD-L több indítvánnyal fenyegetőzik. Magyarázkodásra készteti ezzel a kormányt az egészségüggyel, az árakkal, a tanüggyel, és még sok mindennel kapcsolatban.

A PSD a szenátusba nyújtana be bizalmatlansági indítványt szintén szociális kérdések alapján. Az ellenzék persze nem kormányt akar buktatni két hónappal a választások előtt, hanem üzenni az állampolgároknak: nem rajtuk, hanem a kabineten múlik, hogy csökken az életszínvonal, növekszik az infláció.

Ők tehetetlenek, pedig mindent megpróbáltak… Az indítványok arra is jók, hogy lassítsák a törvényhozás munkáját, a kormány ne tudjon megszavaztatni néhány olyan jogszabályt, határozatot, amelyek a liberálisoknak, illetve az RMDSZ-nek kedveznének a választásokon.

Gumicsont

Bizonyára nem kerül a törvényhozás elé – bár még az is előfordulhat –, de ismét előbukkant az alkotmánymódosítás gumicsontja. (A mentelmi jogra vonatkozó javaslatokról lásd Varga Attila cikkét tegnapi lapszámunkban.) Călin Popescu-Tăriceanu liberális elnök, kormányfő vetette fel a hétvégén, hogy az országnak jó megoldás lenne az alkotmányos monarchia bevezetése.

A PNL egyébként a parlamentáris köztársaságot véli a legmegfelelőbbnek a romániai demokrácia számára. Demokrata-liberális pletykák szerint a miniszterelnök már tárgyal a királyi családdal. Persze a PD-L azonnal veszélyt kiáltott, ő elnöki köztársasággal mentené meg az országot a monarchia veszélyétől. A választások napján referendumra hívná az ország lakosságát, hogy döntsék el: elnöki vagy parlamentáris köztársaságban szeretnének élni.