Căutare

Articolul:

KĂŠt tekintĂŠlyes amerikai lap is sĂśtĂŠt kĂŠpet fest a 2009. esztendő RomĂĄniĂĄjĂĄrĂłl. A New York Times az „eprĂŠszek ĂĄrvĂĄinak” sorsĂĄt panaszolja fel, az International Herald Tribune pedig az egĂŠszsĂŠgĂźgyi korrupciĂłrĂłl rĂĄntja le a leplet.

A hivatalos Bukarest ĂŠvek Ăłta tĂĄmogatja a romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrok kĂźlfĂśldi munkavĂĄllalĂĄsĂĄt – mi tĂśbb, elszĂĄntan hadakozott a munkaerőpiacukat a romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrok előtt megnyitni vonakodĂł uniĂłs orszĂĄgok imigrĂĄciĂłs politikĂĄja ellen, abbĂłl kiindulva, hogy a kĂźlfĂśldĂśn munkĂĄt vĂĄllalĂłkbĂłl az orszĂĄgnak haszna szĂĄrmazik.

A vendĂŠgmunkĂĄsok Ăşj munkamorĂĄllal, gyarapodĂł szakmai ismeretekkel tĂŠrnek haza, s az sem mellĂŠkes, hogy jelentős Ăśsszegeket hoznak/kĂźldenek csalĂĄdjuknak, ami – a spekulatĂ­v tőke mellett – nem kis mĂŠrtĂŠkben jĂĄrult hozzĂĄ az oly bĂźszkĂŠn emlegetett gazdasĂĄgi dĂźbĂśrgĂŠshez.

„Eprészárvák” nemzedéke?

A nyugati sajtĂł mindezt mĂĄskĂŠnt lĂĄtja. A New York Times a SpanyolorszĂĄgban ĂŠs OlaszorszĂĄgban boldogulni prĂłbĂĄlĂł romĂĄn vendĂŠgmunkĂĄsok kapcsĂĄn maga is elismeri a „vendĂŠgmunkĂĄskodĂĄs” anyagi „jĂłtĂŠtemĂŠnyeit”, leszĂśgezve: a nyugati orszĂĄgok ĂĄllampolgĂĄrai ĂĄltal elutasĂ­tott munkĂĄkat felvĂĄllalĂł romĂĄnok ĂŠvente 10,3 milliĂĄrd dollĂĄrt kĂźldenek haza. A cikkĂ­rĂł azonban keserűen ĂĄllapĂ­tja meg: mindennek a szĂźlő nĂŠlkĂźl nevelkedő, otthon maradt gyermekek lĂĄtjĂĄk a kĂĄrĂĄt.

A lap a Soros AlapĂ­tvĂĄny felmĂŠrĂŠsĂŠnek adatait idĂŠzve tĂśbb mint 170 ezerre becsĂźli az időszakosan „árvĂĄn” vagy „fĂŠlĂĄrvĂĄn” maradt gyermekek szĂĄmĂĄt. SzĂźlők hiĂĄnyĂĄban sokan kĂĄbĂ­tĂłszerezni, inni kezdenek, bűnĂśznek, visszaesik tanulmĂĄnyi előmenetelĂźk, gyakran depressziĂłsakkĂĄ vĂĄlnak. KĂśzĂźlĂźk tizennĂŠgyen kĂśvettek el ĂśngyilkossĂĄgot az utĂłbbi hĂĄrom ĂŠvben.

A lap egyenesen „az eprĂŠszek ĂĄrvĂĄinak nemzedĂŠkĂŠről” Ă­r, hozzĂĄtĂŠve: az időleges kivĂĄndorlĂĄs nyomĂĄn ĂĄtalakult a hagyomĂĄnyos romĂĄn csalĂĄd fogalma, igen sok gyermek kĂŠnyszerĂźlt a nagyszĂźleihez kĂśltĂśzni. SzĂŠlsősĂŠges esetekben a gyermekek magukra maradnak, vagy ĂĄrvahĂĄzba kerĂźlnek.

Megnőtt a vĂĄlĂĄsok szĂĄma is, hiszen a mĂĄs-mĂĄs orszĂĄgban ĂŠlő szĂźlők kapcsolata gyakran elhidegĂźl. KĂśzgazdĂĄszok rĂĄadĂĄsul arra figyelmeztetnek, hogy a kĂźlfĂśldi munkavĂĄllalĂĄs rĂśvid ĂŠletű lehet, a gazdasĂĄgi vilĂĄgvĂĄlsĂĄg sok kivĂĄndorlĂłt kĂŠnyszerĂ­t hazatĂŠrĂŠsre.

RomĂĄniai romĂĄk tĂĄbora OlaszorszĂĄgban. A vĂĄlsĂĄg hazakĂŠnyszerĂ­t

DroghatĂĄsĂş hĂĄlapĂŠnz

A tekintĂŠlyes International Herald Tribune a romĂĄniai egĂŠszsĂŠgĂźgyi rendszer sĂşlyos helyzetĂŠt mutatja be olvasĂłinak. ApropĂłja akad bőven, Ă­gy felemlĂ­ti az utĂłbbi idők romĂĄniai orvosi malőrjeit, az egĂŠszsĂŠgĂźgyi szemĂŠlyzet nemtĂśrődĂśmsĂŠge miatti halĂĄlesetek sorozatĂĄt. A kĂśzĂśny, a hanyagsĂĄg, a gondatlansĂĄg, a felelőtlensĂŠg mellett felhĂĄborodottan Ă­r az egĂŠszsĂŠgĂźgyet uralĂł korrupciĂłrĂłl, a csĂşszĂłpĂŠnzekről, orvosok ĂŠs betegek vallomĂĄsait idĂŠzve.

A cikkĂ­rĂł alaposan dokumentĂĄlĂłdott, pontosan tudja, hogy miĂŠrt, mennyit kell a fehĂŠr kĂśpeny zsebĂŠbe csĂşsztatni. Így egy vakbĂŠlműtĂŠtĂŠrt 100 eurĂłt illik a borĂ­tĂŠkba tenni, agyműtĂŠt esetĂŠben azonban a hĂĄlapĂŠnz az 5000 eurĂłt is elĂŠrheti. A betegnek mĂĄr a beutalĂĄs pillanatĂĄban fizetnie kell, az egĂŠszsĂŠgĂźgyi kĂĄdereknek osztogatott „aprĂł figyelmessĂŠgek” ĂŠrtĂŠke havi jĂśvedelmĂŠnek a 75 szĂĄzalĂŠkĂĄt is elĂŠrheti.

A lap gunyoros megállapítása szerint a romániai egészségügyi rendszer a licitáláson alapul: aki többet fizet, azzal foglalkozik az orvos. A Világbank tanulmánya szerint a „nem hivatalos juttatások” összege eléri az évi 360 millió dollárt.

A cikkből kikĂśvetkeztethető, hogy a csĂşszĂłpĂŠnz ugyanĂşgy megszokĂĄst vĂĄlt ki, mint a kĂĄbĂ­tĂłszer, amiből egyre nagyobb mennyisĂŠg szĂźksĂŠges a kĂ­vĂĄnt hatĂĄs elĂŠrĂŠsĂŠhez. Sőt, az egĂŠszsĂŠgĂźgyiek szĂĄmĂĄra immĂĄr annyira termĂŠszetesnek tűnnek a „pĂĄciensi juttatĂĄsok”, hogy egyre tĂśbb pĂŠnz kell ahhoz, hogy egyĂĄltalĂĄn felfigyeljenek rĂĄ, pontosabban, hogy figyelemre mĂŠltassĂĄk a beteget.

A romĂĄn orvosi kamara elnĂśke, Vasile Astarastoaie igyekszik megvĂŠdeni a fehĂŠr mundĂŠr becsĂźletĂŠt. Szerinte az orvosok a romĂĄn egĂŠszsĂŠgĂźgyi rendszer alacsony szĂ­nvonala miatt kĂŠnyszerĂźlnek rĂĄ a hĂĄlapĂŠnz kikĂśvetelĂŠsĂŠre, szĂĄmos orvos havi ĂĄtlagbĂŠre 400 eurĂł, a kezdők 200-at keresnek.

A pĂĄciens betegsĂŠge?

TĂśbb orvos viszont egyenesen Ăşgy vĂŠli, a betegek vĂĄltak „hĂĄlapĂŠnz-fĂźggővé”: a hĂĄlapĂŠnzfizetĂŠs annyira meggyĂśkerezett bennĂźk, hogy nyomban idegesek ĂŠs gyanakvĂłak lesznek, ha az orvos visszautasĂ­tja a borĂ­tĂŠkot. Vannak, akik ennek alapjĂĄn arra gondolnak, hogy gyĂłgyĂ­thatatlanok. A csĂşszĂłpĂŠnz ezek szerint a „pĂĄciens betegsĂŠge”. Ennek a logikĂĄnak megfelelően tehĂĄt az orvos a beteg ĂŠrdekĂŠben (is) elfogadni kĂŠnyszerĂźl a hĂĄlapĂŠnzt.

Ami a cikkben igazĂĄn ĂŠrdekes, az nĂŠhĂĄny fiatal orvosnak a vĂŠlemĂŠnye. A szakma Ăşjoncai kĂśzĂźl tĂśbben arra panaszkodtak, hogy idősebb tĂĄrsaik megrĂłjĂĄk őket, ha nem igĂŠnylik a hĂĄlapĂŠnzt – Ă­rja az amerikai lap.