Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 12/3/2008
Tematica: transformarea sistemului electoral – problematica reprezentării minorităţilor în parlament
Categoria articolului: editoriale
Autorul articolului: Isán István Csongor
Titlul articolului: Ellentmondott önmagának az új választási rendszer
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2101&cikk=82909


Numele cotidianului

Articolul:

A szociáldemokraták megnyerték a választásokat, de úgy tűnik, vesztettek. A Demokrata–Liberális Párt második helyen futott be, de úgy tűnik, győztek. A fenti visszásság híven tükrözi a november harmincadikán tesztelt egyéni választókerületes szavazási rendszer, mondjuk így, „különleges” logikáját.

A harcos rendszer

A rendszernek egyéni összecsapásokon kellene alapulnia – talán ezeken alapul, csak nem mindig tartja tiszteletben a végeredményt. Még emlékszünk, hogy nagy politikai csatározások tárgya volt, milyen egyéni választókerületes rendszert kellene bevezetni.

Olyat, amelyben a jelöltek a polgármesteri székért vívott csatához hasonlóan mérkőzzenek meg, vagy olyat, amely tiszteletben tartja azt is, hogy egy pártra hányan szavaztak, vagyis az általános szavazati arányokat. Az egyéni választókerületes szavazási rendszert a pártok közül szinte mindenki támogatta, de szinte mindenki ellenezte is.

Ugyanis számtalan arra vonatkozó javaslat tűnt fel, hogy milyen elvek alapján épüljön fel a rendszer. Aztán valamilyen keverék átment a parlamenten, és a választókkal megpróbálták elhitetni, hogy ebben a rendszerben csak az arra érdemesek kerülhetnek a parlamentbe. Itt fel lehet vetni azt a kérdést is: a vox populi feletti alkalmasságon mit is értünk – de inkább beszéljünk a rendszerről, illetve alkalmazásának eredményeiről.

Uninomi… hogy?

Amint a felmérések mutatják, a szavazatukat kinyilvánítók közül csak minden ötödik ismerte a jelöltet, aki a kerületében indult. Vagyis nyolcvan százalék továbbra is pártra szavazott, és nem a jelöltre. Legtöbben nem is ismerték a jelölt nevét. De talán jobb is így. Miért? Azért, mert a kedvenc jelölt, annak ellenére, hogy a legtöbb szavazatot mondjuk összegyűjti kerületében, nem biztos, hogy bejut a parlamentbe.

A rendszer ugyanis, abbeli igyekezetében, hogy arányos legyen, teljesen elveszíti transzparenciáját. Néhány matematikai művelet nyomán könnyen kiderülhet, hogy a legjobban helyezett jelölt helyett a második vagy a harmadik kerül be.

Nem fejtegetjük itt, hogy honnan ered ez a rendszerhiba, de tény, hogy létezik. Tehát az egyéni választókerületes rendszer, amit annak érdekében kellett volna bevezetni, hogy „felelősségteljessé tegye a politikai szerepet, illetve az emberek döntésellenőrzési lehetőségét növelje”, hatalmas felháborodást is okozhat.

Már a pártoknak sem tetszik

Az első alkalmazás után úgy tűnik, hogy a rendszer már a „szüleinek” sem tetszik. A nagy politikai pártok vezetői is kemény szavakkal bírálták. Theodor Stolojan szerint ez a lehető legrosszabb szavazati rendszer az összes közül, míg Mircea Geoană igazságtalannak érzi, hogy nem a legtöbb szavazatot gyűjtött jelöltek jutnak be.

Sebastian Lăzăroiu elnöki tanácsadó is a rendszer szükséges reformjáról beszél. A tanácsadó a változtatás lehetőségét ahhoz köti, hogy mennyire „elégedettek a választók” vele, illetve mekkora felháborodást okoz majd egy-egy népszerű jelölt kiesése.

Ha valójában ezen múlik, akkor valószínűleg marad az egész, ha azonban a politikai vezetők nyilatkozataiból indulunk ki, akkor lehet, hogy négy év múlva – vagy amikor a következő parlamenti választásokra sor kerül – új rendszert tesztelnek majd rajtunk. Kérdés, hogy ki mit szeretne inkább.

Az úgynevezett tiszta egyéni választókerületes rendszert, amelyben minden kerületből csak az jut be, aki eléri a fele plusz egyes arányt? Az is lehet, hogy újra jöhet a listás szavazás, és akkor az egész nyári nyilatkozatdzsungel a felelősebb jelöltekről biztosan csak valami félreértés lehetett.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.