Căutare

Articolul:

Rekordok könyvébe illő esetet eredményezett a választási kísérletezgetés Romániában. Az  egyéni választókerületes rendszerben megszervezett szavazáson 34 vokssal már mandátumot szerezhetett egy képviselő, miközben más képviselők 12 ezer szavazattal sem érték el ugyanezt.

A politikusok, pártállásuktól függetlenül, a mandátumok elosztása után elátkozták azt a napot, amikor megszavazták a választási törvényt. A törvényt kezdeményező Pro Democratia Egyesület (APD) elnöke, Cristian Pârvulescu viszont „védi a mundér becsületét”.

Rekordok könyvébe illő esetet eredményezett a választási kísérletezgetés Romániában. Az államfő nyomására a parlamentben idén elfogadott egyéni választókerületes rendszerben megszervezett szavazáson 34 vokssal már mandátumot szerezhetett egy képviselő, miközben más képviselők 12 ezer szavazattal sem érték el ugyanezt.

Fotó: Egyed Ufó Zoltán

A vesztes mindent vitt. A szavazópolgárok szinte akkor tettek volna jót kedvenceiknek, ha azok ellenfeleire voksolnak

Mindkét végletet RMDSZ-es képviselőjelölt illusztrálja: míg Kötő Józsefet az Afrika és Ázsia mintegy hetven államát magába foglaló körzetben gyűjtött 34 szavazatával elért ötödik helyezésével „dobta ki” győztesként a számítógép, Benedek Imre Maros megyei képviselőjelölt – aki kerületében megkapta az érvényes szavazatok többségét (12 769-et a 29 936-ból) – nem szerzett mandátumot.

Benedekhez hasonló sorsra jutott az RMDSZ színeiben egyik háromszéki kerületben indult Molnár Gábor, aki első helyen végzett ugyan, de a visszaosztás nyomán mégsem ő jutott be a parlamentbe.

A törvény egyébként sok ismert, bejutásra toronymagas esélyes politikust hagyott mandátum nélkül. Magyar vonatkozásban a legismertebb a kolozsvári Eckstein-Kovács Péter, aki nem került be a parlamentbe, de hasonló helyzetben van több román politikus is, mint Ionuţ Popescu (PD-L), Norica Nicolai (PNL), Paul Păcuraru (PD-L), Doru Ioan Tărăcilă (PSD), és a névsor folytatódhat. A liberálisok egyik ismert politikusa, Norica Nicolai úgy esett ki, hogy miközben kerületében ő kapta a legtöbb szavazatot, a visszaosztás során nem ő volt a kedvezményezett.

„Átkos” rendszer

A politikusok, pártállásuktól függetlenül, a mandátumok elosztása után elátkozták azt a napot, amikor megszavazták az új választási törvényt. „Ez a rendszer a lehető legrosszabb” – értékelte Theodor Stolojan, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke, miután megtudta, hogy a PD-L csupán egy mandátumot szerzett a főváros első kerületében.

„Nehéz lesz elmagyaráznom a választóknak, hogy jelöltjeink mindenütt győztek ugyan az első kerületben, ám a visszaosztás után csak egy mandátumra tellett” – méltatlankodott a politikus.

Ilie Sârbu, a szenátus szociáldemokrata elnöke szerint méltánytalan a választási rendszer, ezért sürgős módosításra szorul. „Most már hiába siránkozunk. Megszavaztuk, ezért el kell fogadnunk olyannak, amilyen”.

A szenátus jogi bizottságának elnöke, a liberális Norica Nicolai érintettként is háborgott. „Első lettem a kerületemben, mégis kiestem” – panaszkodott. Nicolai azonban elismerte, elsősorban a politikusok tehetnek arról, hogy rossz a rendszer. „Nem gondoltuk át eléggé ezt a törvényt. A jogszabályt a közvélemény nyomására dolgozta ki a parlament, és tele van képtelenségekkel” – mondta a szenátor.

RMDSZ: mi megmondtuk

„Nem hallgattak ránk, amikor ezelőtt egy évvel azt mondtuk, rossz rendszerrel van dolgunk. Mindenki nagy szájjal és nagy sebességgel megszavazta. Mi akkor sem mondtunk mást, mint amit most mondunk, viszont most a puding próbája az evés – kommentálta lapunknak Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke a választási rendszer képtelenségeit.

Fotó: Mihály László

Kötő József a csúcstartó: 34 szavazattal jutott mandátumhoz

– Ilyen ez a rendszer: országosan az arányos képviseletet megőrzi, de megyei választókerületenként bizonyos csonkításokat hoz, és nekünk mindig volt visszaosztásból egy képviselői vagy szenátori mandátumunk, legutóbb Galacról. Az, hogy most egy jelölt többségében afrikai körzetből kerül ki nagyon kevés szavazattal, azt bizonyítja csupán: a szavazatok nem vesznek el.”

„Az új parlamentnek módosítania kell a választási törvényt, hogy kiküszöbölhesse a következetlenségeket – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján. – Az egyfordulós uninominális rendszer üzemzavarral küszködik.”

Markó szerint egy olyan koherens és következetes választási törvényre lenne szükség, amely a szavazók igényeit és elvárásait tükrözi. „A rendszer bizonyos szempontból hamis uninominális rendszer. Ha figyelembe vesszük, hogy abszolút vagy relatív többséggel jutottak a honatyák a parlamentbe, elmondhatjuk, hogy valóban uninominális. A rendszer másik fele azonban – ismerjük el – egyfajta leplezett listás rendszer, hiszen az illető jelölt máshonnan kapja azokat a szavazatokat, amelyek bejuttatják a törvényhozásba” – magyarázta Markó.

Pârvulescu védi a mundér becsületét

Ugyan az egyéni választókerületes szavazás után kialakult állapot kaotikusnak tűnik, a választási törvényt kezdeményező Pro Democraţia Egyesület (APD) elnöke visszautasítja ezt a jelzőt. A lapunknak nyilatkozó Cristian Pârvulescu szerint a kaotikusság csupán a sajtóban tükröződik, holott a rendszer matematikailag alátámasztott, és valamennyi párt elfogadta azt.

„Nincs abban semmi különös, hogy az RMDSZ egyik jelöltje 34 szavazattal képviselő lett, más pártok jelöltjei pedig közel húszezer szavazattal nem jutottak be a parlamentbe. Egy-egy ilyen kevésnek tűnő direkt szavazat mögött ugyanis több ezer voks állhat, amelyeket az illető pártja kapott.

Ezúttal az RMDSZ-nek a Tulcea, Giurgiu vagy Călăraşi megyében járó mandátuma a diaszpórára jutott, itt volt ugyanis egy szabad hely, amely megillette a szövetséget” – magyarázta az ÚMSZ-nek. Kérdésünkre, várható-e amódosítása a választási törvénynek, az APD vezetője fölöslegesnek tartotta azt, bár nem tartja kizártnak, hogy a politikusok alapjában változtatnának rajta csak azért, hogy nyugodtabban alhassanak.