Căutare

Az egyéni választókerületes szavazási rendszert mindenki akarja, de senkinek sem kell – legalábbis ezt bizonyítja eddigi meddő parlamenti vitája. A honatyák székeiket féltik, és bár tudják, hogy a választási rendszeren előbb-utóbb változtatniuk kell, azt remélik, hogy az idei parlamenti választásokat még a régi, listás rendszer alapján bonyolíthatják le.

Az RMDSZ számára az ad többlet okot az aggodalomra, hogy a Traian Băsescu által szorgalmazott változattal a romániai magyarság parlamenti képviselet helyett csupán amolyan törvényhozási szóvivővel maradhat, de a kormány változatával elveszítheti honatyáinak egyharmadát is. Emellett politikai ellenfelei a szavazókerületeket úgy alakíthatnák ki, hogy azok még a Székelyföld esetében is hátrányosak legyenek számára.

Miután az alkotmánybíróság helyt adott az államfő óvásának, a törvénytervezet tavaly visszakerült a parlamenthez, de a múlt heti szakbizottsági vita is eredménytelen maradt, kvórumhiány miatt a szakbizottsági jelentés pedig nem készült el a január 31-i határidőre.

Fotó: Mihály László

Még nem tudni, hogy ősszel listákra vagy nevekre ütik a pecsétet a szavazók

A honatyák most javaslatok özönével igyekeznek a vitát a bőség zavarába fojtani. Az alkotmányellenesnek talált országos pártlisták esetében ötféle álláspontra jutottak, és mindenki mereven ragaszkodik saját elképzeléséhez.

A Nemzeti Liberális Párt lemondana az országos listákról, ott pedig, ahol egy párt megszerezte a választókörzetben a szavazatok több mint felét, a mandátumokat a párt által elért általános eredmény arányában osztaná el.

A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) két megoldása is van: duplázzák meg az egyéni választókerületek számát, vagy – a német modell szerint – a mandátumokat ötven–ötven százalék arányban osszák el az egyéni választókerületek győztesei és a megyei listán megszavazott jelöltek között.

Az RMDSZ is kettős szavazattal hidalná át alkotmányellenességet, a választó külön voksolna az egyéni jelöltre és a pártlistára.

A Demokrata Liberális Párt (PD–L) nyilván az államfő által ajánlott tiszta, kétfordulós egyéni választókerületes rendszer mellett érvel, amelyet ráadásul a PD–L és a PSD külön-külön törvénytervezettel szorgalmaz.

E sokszínĹąség ellenére – a paloták háborújának itt is érvényesülő logikája szerint – tulajdonképpen két változat áll szemben egymással: a kormányé és az államfőé.

Előbbi a Pro DemocraĹŁia Egyesület (APD) többségi és arányos választási rendszert kombináló, vegyes egyéni választókerületes változata. Az egyfordulós szavazást követő kétszakaszos mandátumelosztás során a helyek felét az egyéni választókerületeikben legtöbb voksot szerző jelöltek kapnák, másik felét a legtöbb szavazatot elérő veszteseknek juttatnák, a pártokra adott voksok arányában. Ez esélyt ad a kisebb pártoknak is, a politikai áramlatok szélesebb körĹą képviselethez juthatnak.

A maradék mandátumok elosztása azonban átláthatatlan, a pártlistákról nem szavaznak, így olyan jelölt is bekerülhet a parlamentbe, aki nem kapott voksot.

Az államfő, a rá jellemző módon, „a győztes mindent visz” modelljét erőszakolná ki, amelyben a szavazatok több mint felét megszerző jelölt parlamenti mandátumhoz jut. Ott, ahol ezt senki nem éri el, az első két helyezett mérkőzik meg a második fordulóban.

Ez egyszerĹąbb kormányképlethez vezethet, mivel kevés párt jutna a parlamentbe, ám a vesztesre adott szavazatok elvesznek, a kisebb pártok parlamenti képviselet nélkül maradnak. A PD–L azonban jelenlegi, harminc százalék körüli teljesítményével is megszerezhetné a mandátumok több mint felét, így az „elnöki párt” alakítana kormányt, adna a kabinetnek miniszterelnököt, az államfőnek pedig teljhatalmat.

Traian Băsescu a múlt héten levélben sürgette a pártoknál „a politikai osztály megtisztulásához” vezető modell elfogadását, bár korábban az egyéni választókerületes szavazási rendszer bármely formájával egyetértett. Az államfő az elképzelését a novemberi népszavazáson támogató túlnyomó többségről ír, holott legfeljebb egy 25 százalékos kisebbség túlnyomó többségéről van szó. Újabb levelezési kampánya felháborította a címzetteket.

A PSD elnöke, Mircea Geoană, az államfő miniszterként és főpolgármesterként elkövetett törvényszegéseire utalva, epésen kérdezte: mivel kellene még kiegészíteni az egyéni választókerületes rendszert ahhoz, hogy teljessé tegye a megtisztulást? (Eközben a PSD is ingadozik a két egyéni választókerületes rendszer között).

A liberálisok a közvélemény megtévesztésével vádolták az államfőt, Markó Béla pedig közölte, az RMDSZ álláspontja változatlan a kérdésben. Az APD-t képviselő Cristian Pîrvulescu szerint Băsescu levele az ellentétek elmélyülésének és a patthelyzetnek kedvez, amit a pártlisták feladása és a mandátumok arányos elosztása oldhat fel. Az esélyeket borúlátóan „kezdettől fogva csekélyeknek” mondta. A jogi bizottsági vita alakulásának függvényében mégis találkozót ajánlott fel a pártok képviselőinek, bár szerinte a honatyák eljárási kifogásokkal akarják megakadályozni a választási reformot.

Aminek az esélye viszont nem csekély, hiszen ha a román honatyák valamit nagyon nem akarnak, abból nem is lesz semmi. A kisebbségek jogállását szabályozó törvény, egyebek között, a bizonyíték rá.