Căutare Numele cotidianului: Új Magyar Szó Egyre több leányanya ad életet csecsemõjének, és ez korántsem csak a roma közösség körében elterjedt jelenség – hívják fel a figyelmet a szakemberek. A gyermekjogvédelmi igazgatóságok szerint a vonatkozó törvények is hiányosak. Egyre több fiatal lány ad életet csecsemõjének – kongatta meg a vészharangot legutóbbi sajtótájékoztatóján Antal Álmos, a Fogolyán Kristóf Kovászna Megyei Sürgõsségi Kórház orvosigazgatója. A nõgyógyász szakorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenséggé vált a leányanyák problémája, az, hogy kiskorú lányok, sokszor 14 évnél is fiatalabbak hozzák világra kisbabáikat. A szakember szerint tavaly a sepsiszentgyörgyi kórházban született csecsemõk mintegy 8 százalékát leányanyák szülték, és számuk egyre növekszik. Három éve 66, 2010-ben 70, tavaly pedig 73 kislány szülte meg gyerekét a sepsiszentgyörgyi kórházban, idén az év elsõ két hónapjában már 19 esetet vettek nyilvántartásba. Antal rámutatott, hogy a büntetõ törvénykönyv szerint felelõsségre vonhatóak azok, akik kiskorúakkal létesítenek szexuális kapcsolatot, de egyes társadalmi csoportok esetében a hatóságok tolerálják a jelenséget. Nem fogják fel a következményeket Maros megyében is nagy azoknak a kiskorúaknak a száma, aki gyereket szülnek – mondta lapunk érdeklõdésére Schmidt Lóránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint évek óta mûködik Marosvásárhelyen egy lányanyaközpont, ahol hat hónapig helyet biztosítanak azoknak a fiatal anyáknak, akiknek újszülött gyerekükkel nincs hová menniük, vagy mert a család nem fogadja be õket, vagy mert korábban sem volt családjuk. A másik gond, amivel a hivatalnak szembe kell néznie az, hogy az apa nem akarja elismerni a gyermekét, és akadnak olyan anyák is, akik a szülészeten hagyják újszülöttjüket. Simon Izabella szociális munkás szerint nem annyira a lányanyaság jelenti a nehézséget, hanem az, hogy kiskorú lányok esnek teherbe és szülnek gyereket anélkül, hogy igazából felelõsségük tudatában lennének. Ezek a személyek többnyire a társadalom szélére került, marginalizálódott családok gyerekei, akik nem, vagy alig jártak iskolába, tudatlanok a családalapítást illetõen, nem is fogják fel tettük következményeit. „Tudom, hogy erõszaknak minõsül a kiskorúakkal történõ szexuális kapcsolat, de sok esetben õk maguk akarják, nem védekeznek és akár egy-két eset után is folytatják ezt, mert olyan személyt is ismerek, aki mindhárom gyermekének így adott életet” – magyarázta a szakember. Hiányos a törvény A Hargita Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóságnak csak hiányos adatai vannak a lányanyák számáról, mert a hatóság csak azokról az esetekrõl szerez tudomást, amelyeket a rendõrség jelent. „Tavaly nyolc ilyen jelentés érkezett hozzánk, tavalyelõtt hat, 2009- ben kilenc gyerekanyáról tájékoztatott a rendõrség. Ezek a számok nem tükrözik a valós helyzetet, már csak azért sem, mert csak a székelyudvarhelyi és a csíkszeredai kórházak értesítik a rendõrséget, a gyergyószentmiklósi es a maroshévízi kórházak nem” – magyarázta Elekes Zoltan vezérigazgató. Tájékoztatása szerint a jelentett eseteket az igazgatóság munkatársai kivizsgálják, megnézik, hogy milyen helyzetben, milyen körülmények között él az illetõ gyerekanya és gyereke. „Sajnos a törvény hiányossága, hogy gyámot csak akkor lehet kinevezni a megszületett gyermek mellé, ha a szülõk eltûntek vagy meghaltak. Így azt szoktuk tenni, hogy a gyereket például a nagyszülõknél helyezzük el” – magyarázta az igazgató. Fosztó László: a kiskorú roma anyák nem lányanyák A hagyományõrzõ roma társadalom körében a szülõk közötti megállapodásból származó házasságban gyereket vállaló fiatal lányok nem leányanyák, hiszen saját szokásaiknak megfelelõ családi életet élnek – mondta el lapunknak Fosztó László néprajzkutató, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa. Mint mondta, a törvény lehetõvé teszi a házasodást 16 évesen is abban az esetben, ha a fiatalok a szülõk beleegyezésével vagy a gyámhivatal engedélyével kelnek egybe. „A roma közösség számára viszont létezik és elfogadott a korábbi házasság intézménye, ami egy papírok nélküli házasság” – magyarázta. A roma kiskorú anyák nagy része azonban nem minden esetben a szokásjog alapján vállal fiatalon gyereket, becslések szerint a közösségnek csupán 5 százaléka követi a gyerekházasság hagyományát. A korai terhesség etnikai hovatartozástól függetlenül gyakoribb a társadalmilag hátrányos személyek, szegény környezetben élõk körében, mivel náluk alacsonyabb a társadalmi kontroll. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |