Căutare

A képviselőház és a szenátus házbizottságának ülésével kezdődött tegnap az idei második parlamenti ülésszak. Ezt követően a parlament két háza külön-külön megtartott plenáris ülésén megszavazta a pártok frakcióülésén előzőleg meghatározott tisztségeket. A képviselőház egyik alelnöki tisztségét Ioan Oltean PD-s képviselő vette át Daniela Popa PC-s képviselőtől, a konzervatívok viszont az alsó ház titkári tisztségét kapták meg, amelyet ez idáig a demokraták töltöttek be.

Másodjára is elveszítette a képviselőház alelnöki tisztségét Victor Ponta PSD-s képviselő, akit csupán huszonnyolc szavazattal támogattak kollégája, Eugen Nicolicea ellenében, aki továbbra is megtartja tisztségét. Politikai egyezség eredményeként a PNL átengedte a szenátus titkári tisztségét a PC-nek.

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának tisztségeiben – akár a pártok többsége esetében – nem történtek személyi változások: Márton Árpád és Verestóy Attila maradtak a frakcióvezetők. A szenátusi frakció háznagyi tisztségében viszont Pete István szenátor váltotta fel az időközben alkotmánybírói tisztséget kapott Puskás Bálintot, a frakcióvezető-helyettes pedig Fekete-Szabó István lett. Az új ülésszakban az RMDSZ szenátusi frakciójának új tagja is van Szabó Ilona személyében.

A bizalmatlanság jegyében

Az őszi ülésszak kezdetén számításba kell venni a Szociáldemokrata Párt bizalmatlansági indítványának és a kormány esetleges bukásának lehetőségét is, ami fenekestől felforgatná az ország politikai életét. Bár a PC és a PRM tegnap úgy határozott, a bizalmatlansági indítvány ellen szavaz, a Demokrata Párt és a PLD ugyancsak tegnap a dokumentum támogatásában egyezett meg.

Heves viták várhatók

Az őszi ülésszakban a leghevesebb vitát az egyéni választókerületes szavazási rendszer törvénytervezete ígéri, már csak eddigi sorsa alapján is. A honatyáknak most két hónap alatt kell elvégezniük azt, amire három év alatt nem voltak képesek. Traian Băsescu államfő ugyanis ultimátumot adott a törvényhozásnak, miszerint ha október 25-ig nem születik meg a törvény, népszavazást ír ki a kérdésről.

Kemény diónak bizonyul a nemzetbiztonsági törvénycsomag vitája is. Esetében három jelentős intézmény – az államelnöki hivatal, a hírszerzés és a kormány – nézete ütközik, nem beszélve a pártok sajátos érdekeiről és álláspontjairól. A legvitatottabb pontot a Lehallgatások Országos Ügynökségének létrehozására vonatkozó kitétel jelenti majd, hiszen a Román Hírszerző Szolgálat a jelek szerint szeretné megtartani monopóliumát ezen a területen.

Különös jelentőségű a lesz jövő évi költségvetés megszavazása, amit megnehezít az, hogy vitájára az európai parlamenti választási kampány hevében kerül majd sor, márpedig Romániának be kell bizonyítania, hogy képes az uniós alapok felhasználására. A PSD támogatásának hiányában nehéz lesz elfogadni az átvilágítási törvényt, de bizonytalan a Büntető Törvénykönyv módosítása, valamint az energetikai törvény megszavazása is.

 Nem tétlen az ellenzék

Az ellenzék sem tétlenkedik, főleg pénzigényes szociális programokban nem szűkölködik. A szociáldemokraták egész csomagot készítenek ilyen jellegű jogszabály-tervezetekből, a Nagy-Románia Párt (PRM) a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak tervez többletjuttatásokat, a Konzervatív Párt (PC) az élelmiszereknél akar áfa-csökkentést, az önmagát jobboldalinak tartó Liberális Demokrata Párt (PLD) pedig a családi pótlék megkétszerezéséről készít elő törvényt. Minderre a kormány is rálicitál: a miniszterelnök jövőre a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékát fordítaná az oktatásra.

Márton: a költségvetés a legfontosabb

„Nem elég megállapítani, hogy a magyarlakta vidékeken baj van az infrastruktúrával, pénzt is kell biztosítani a bajok orvoslásához” – mondta Márton Árpád lapunknak. Elmondta, az RMDSZ RMDSZ szeretné, ha a kisebbségi törvényt valamilyen, az RMDSZ és a romániai kisebbségek számára is elfogadható formában megszavaznák. Ez a választási törvény elfogadása szempontjából is fontos lenne, hiszen szabályozni kell, milyen szervezetek jogosultak a parlamenti képviseltre, de a tanügyi reform, a kulturális élet decentralizációja szempontjából is szerepet kapna.