Căutare

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkárának tájékoztatása szerint a Románia és Magyarország kisebbségügyi kérdéseit érintő közös jegyzőkönyvet csak ezen a második ülésszakon fogják véglegesíteni, be kell még fejezni az ajánlások megszövegezését. A tervek szerint a nyár végéig lebonyolítják ezt a találkozót Budapesten vagy Bukarestben. A kétoldalú kisebbségi együttműködési szakbizottság társelnökei (Gémesi Ferenc és Mihai Gheorghiu, a határon túli románok ügyével foglalkozó külügyi államtitkár) csak ezután írhatják alá a dokumentumot. A keddi ülésen a témák háromnegyedében dűlőre jutottak a delegációk, de több olyan ügy is van, amelyen „még dolgozni kell – mondta Gémesi Ferenc.

Főleg az oktatási és kulturális kérdések várnak még pontosításra mind Magyarország, mind Románia vonatkozásában. A magyar delegáció felvetett több kérdést a nyelvhasználattal kapcsolatosan az oktatás és a közigazgatás terén, illetve a helységnévtáblákat illetően. Jelezte: számos kérdésben a meglévő romániai jogszabályi háttér mellett gyakorlatiasabb eredményeket várna. Ugyanakkor Magyarország sem zárkózik el attól, hogy megvizsgálja, miként lehetne a romániai igényeknek megfelelően biztosítani a jobb minőségű románnyelvoktatást a magyarországi román kisebbség számára. A magyar fél ez ügyben aktív együttműködést kért, például azt, hogy a szomszédos ország segítse a magyar területen román nyelven oktatók képzését. Ha Magyarországon esetleg nem találnak román tankönyvírót, akkor Románia segíthet ebben is – mondta az államtitkár.

A Sapientia egyetem ügyében nagyjából sikerült véglegessé tenni a szöveget, ami az akkreditáció előmozdítását illeti – mondta az államtitkár, hozzáfűzve, hogy ez új helyzetet teremt a finanszírozás szempontjából. A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a romániai felsőoktatás helyzetét is alaposan át kell tekinteni a romániai magyarság szempontjából.

Pontosítani kell a restitúciós folyamattal kapcsolatos felvetéseket is – mondta Gémesi Ferenc. A magyar fél például szeretné, ha a román kormány amolyan jószolgálati, egyeztető feladatot vállalna az egyház és a román kulturális tárcsa között a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár hasznosítása ügyében.

Külön „csomagot” képviselnek a közjogi kérdések. Budapest a romániai kisebbségi törvény elfogadtatásának ügyét az ajánlások között szeretné szerepeltetni, hiszen – mint Gémesi mondta – ez ügyben a román fél nem tudott előbbre lépni. „Szeretnénk tehát, ha ezt napirenden tartaná a román politika” – fűzte hozzá, utalva arra is, hogy Bukarest ugyanakkor a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét szorgalmazza. „Nincs minden értékelésben nézetazonosság, vannak eltérő vélemények, ezeken még dolgoznak a kollégák” – mondta az államtitkár, aki szerint azonban nem politikai, hanem gyakorlati okokból nem sikerült lezárni kedden az összes kérdést. Nagyon sok a téma, és mindegyik rendkívül szerteágazó – tette hozzá. Jelezte partnereinek: az őszi közös kormányülésre tekintettel jó lenne tisztázni, miről is fognak dönteni a kormányok.
A vegyes bizottság ülésén részt vevő Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az MTI-nek úgy vélekedett: a román belpolitikai helyzet rányomta bélyegét a bukaresti tárgyalásra. „Szerintem ennek tudható be, hogy nem kaptunk magyar szövegváltozatot” – mondta. Egyetértett a román államtitkárral, aki a keddi ülésen így fogalmazott: „nem vagyunk azonos serpenyőben” a kisebbségi kérdéseket illetően.