„Elsősorban azért jöttem Marosvásárhelyre, hogy találkozzam az itteni értelmiség képviselőivel, hiszen a romániai magyarság egyik szellemi központja volt mindig is ez a város” – összegezte tegnapi marosvásárhelyi látogatásának lényegét Sólyom László magyar államfő. Elmondta, hogy megihletődéssel várta ezt a pillanatot, amelyet egy hónapon belül nagy valószínűség szerint újabb erdélyi körút fog követni.
A magyar köztársasági elnök délelőtt a város és a megye vezetőivel találkozott, majd Sólyom Lászlót az RMDSZ elnöki hivatalában Markó Béla elnök fogadta. A szövetségi elnökkel hétfőn megkezdett beszélgetését szintén zárt ajtók mögött folytatta a magyar államfő. „Stratégiai partnerségre van szükség Románia és Magyarország között az Európai Unióban, a két országnak pedig ki kell egészítenie egymást” – hangoztatta Markó a tárgyalásokat követően.
Sólyom László ezúttal hangsúlyozta, hogy a Sapientia egyetemet az akkreditálást követően a román államnak is támogatnia kell. Markó úgy vélte, az állami magyar egyetem ügyében politikai befolyásra, olyan koalícióra van szükség, amelynek van ereje „éles megoldásokat” érvényesíteni, és ilyen koalíció most nincsen. „Az is meglehet, hogy törvényt kell módosítani” – tette hozzá.
Szóba került, hogy a köztársasági elnök két nap alatt második ízben tett látogatást az RMDSZ-nél. Ez szimbolikus üzenettel bír; azt mutatja, hogy Magyarország vezető tisztségviselői értékelik az RMDSZ munkáját és szerepét a román-magyar kapcsolatok bővítésében, valamint az erdélyi magyarság közösségi céljainak megvalósításában – hangzott el.
A Sapientia marosvásárhelyi campusában tett látogatása során Sólyom László megtekintette a könyvtárat és a korszerűen felszerelt laboratóriumot. Az egyetem tanárai és diákjai előtt tartott beszédében a Magyar Köztársaság elnöke az erdélyi magyar társadalom fennmaradásának körülményeiről beszélt, s hangsúlyozta: a kisebbségi jogok önmagukban nem védenek meg az asszimilációtól. Sólyom László hozzátette: bár a magyar elnök nem pénzügyminiszter, mindent elkövet az eddigi anyagi támogatás folytatásáért mindaddig, amíg a Sapientia saját lábán meg tud állni.
A magyar köztársasági elnök délután Kolozsvárra utazott, ahol Emil Boc polgármester fogadta, majd rövid, zárt ajtók mögötti tárgyalás következett. „Örülök, hogy Erdély fővárosának magyarellenes légköre az utóbbi két évben megváltozott” – jegyezte meg Sólyom László a megbeszélés végeztével. A sajtó kizárásával lezajlott megbeszélésen – mint megtudtuk – a köztársasági elnök megkérte Boc-ot: annak ellenére, hogy a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot, helyezzen ki a város határába magyar nyelvű feliratokat is. A polgármester a törvényre hivatkozva udvariasan elutasította a kérelmet, holott köszöntő beszédében Kolozsvár multikulturalitását emelte ki és ennek erősítésére tett ígéretet.
Sólyom a Babes-Bolyai táblaügyét is felvetette, amit Boc munkakonfliktusnak, nem pedig etnikai jellegű feszültségnek minősített. A kisebbségi törvény is szóba került, amiről a Demokrata Párt elnöke elmondta, ez ügyben hamarosan megállapodnak, amennyiben a törvénytervezet kritikus pontjairól sikeresen egyeztetnek.
A másfélmillió lelket számláló romániai magyar közösség létének alapja a magyar nemzethez tartozás. Emberi méltóságukhoz való joguk – ami minden emberi jog alapja – követeli meg ennek elismerését és sértetlenségét – hangsúlyozta a magyar államfő a román elnöki hivatalban hétfő este, a tiszteletére adott díszvacsorán elmondott pohárköszöntőjében. Hangsúlyozta: a magyarok, miközben Románia állampolgárai, önazonosságuk, történelmi tudatuk, nyelvük és kultúrájuk alapján eltéphetetlen szálakkal kötődnek Magyarországhoz és az egész kárpát-medencei magyarsághoz. „A romániai magyar közösség nélkülözhetetlen szerepet játszott a romániai rendszerváltásban (...), Románia teljesítményéhez az ő munkájuk is hozzájárult, amiért köszönet és elismerés illeti őket” – tette hozzá az elnök. Aláhúzta: az Európai Unió egyik legnagyobb nemzeti kisebbségének önszerveződését és érdekérvényesítését biztosító keretek továbbépítése mindkét nemzet és mindkét ország érdeke.
Késő délután Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével találkozott az elnöki delegáció. „Még reménykedem egy erdélyi magyar közös lista lehetőségében. Felhívtam a püspök úr figyelmét az EP-választások hatalmas tétjére” – mondta el Sólyom László a néhány perces megbeszélés után.
Sólyom ezután az RMDSZ ügyvezető elnökségén erdélyi ötvenhatos elítéltekkel beszélgetett. Elmondta: kérte a román államfőtől és a miniszterelnöktől, hogy adjanak elégtételt azoknak, akik életük kockáztatásával kiálltak a szabadságért. „De számomra az volt a legnagyobb elégtétel, hogy meghallgathattam ezeket az embereket. Fontos, hogy Magyarországon és Romániában is minél többekben tudatosodjon, milyen sokan álltak a szabadság ügye mellé” – nyilatkozta az elnök.
Tegnap este lapzártánk után Sólyom László együtt vacsorázott a történelmi egyházak vezetőivel és az Erdélyi Múzeum Egyesülethez is ellátogatott.
