Monitorizare de presă
|
Căutare Numele cotidianului: Új Magyar Szó Articolul:
Fotó: Rompres Kitoloncolás a menekülttáborokból. A gyanúsított olaszországbeli társai isszák a levét a dolognak „Elég volt” – állt az egyik olaszországi napilap tegnapi számának első oldalán. Az Il Giornale Roma azonban nincs egyedül a fellázadt olasz sajtóban: szinte valamennyi napilap vezető anyagként taglalta azt az esetet, amely rendkívül megbotránkoztatta az olasz közvéleményt. Egy Romániából Olaszországba vándorolt fiatalember, a 24 éves Nicolae Romulus Mailat ugyanis a hatóságok feltételezése szerint elrabolt, megerőszakolt, majd félholtra verve az út menti árokban hagyott egy római nőt. A 47 éves Giovanna Regiani vonattal tartott hazafelé, amikor leszállás után Mailat követni kezdte, majd magával ragadta, egy félreeső helyen megverte és megerőszakolta. Az áldozatra kómában fekve találtak rá az olasz rendőrök, miután bejelentést kaptak az esetről. A feljelentő a feltételezett támadónak az élettársa, aki féltékenységből azonnal értesítette a Carabinierit. ► Feszültség a diplomáciában Az eset után Romano Prodi olasz miniszterelnök azonnal összehívta kabinetjét, hogy az egy olyan sürgősségi kormányrendeletet fogadjon el, amely elősegítené az EU-s tagállamokból származó bevándorlók azonnali kitoloncolását, ha azok rendkívül súlyos bűncselekményt követtek el. Hogy Olaszország mennyire komolyan gondolja a lépést, többek között az is bizonyítja, hogy Prodi még szerdán este felhívta telefonon Călin Popescu-Tăriceanu román miniszterelnököt, hogy megkérje: haladéktalanul működjön együtt az olaszországi románok által elkövetett bűnözés visszaszorításában. A megbeszélt közös akcióterv első lépéseként Bukarest tegnap máris három rendőrt küldött Rómába, hogy azok segítsenek olasz kollégáiknak a nyomozásban. „Úgy fogunk eljárni, hogy ilyesmi ne ismétlődhessen meg” – nyilatkozta az olasz kormányfő csütörtökön. A mostani eset ugyanis nem első Itáliában: az utóbbi időben több súlyos bűncselekmény történt, amelyet nagyrészt román állampolgárok követtek el. Minden esetre az olasz hatóságok azonnal „megtisztították” Róma peremvidékét a romániai romák által lakott sátortáboroktól.
Nicolae Romulus Mailat Róma főpolgármestere, Walter Veltroni – akinek már többször meggyűlt a baja a román bevándorlókkal – újra nyilvános felháborodását fejezte ki: „Nem tudom visszafogni magam, hogy azt mondjam: ha a letartóztatottak 75 százaléka ugyanabból az országból származik, akkor ott baj van”. Az olaszországi sátortáborokban élő romániai romákat nemrég több olasz nacionalista szervezet is megfenyegette, hogy „kifüstöli”, bombatámadásokban lesz részük, ha nem mennek haza. A fenyegetések idején több tűzeset is történt a romatelepeken. ► Nem lehet kitoloncolni? A most érvényben lévő itáliai jogszabály szerint a kitoloncolásról a belügyminiszternek van joga dönteni. A törvényjavaslat értelmében továbbra is az ő kompetenciájában maradnának azok az esetek, amelyek többe között a súlyos bűncselekményeket elkövetőkre vonatkoznak. A román belügyminiszter, Cristian David szerint azonban a világon sehol sem lehet az emberek szabad helyváltoztatáshoz való jogát korlátozni amiatt, mert valahol valamikor elítélték. „Mi nem tudjuk korlátozni a románok szabad közlekedését, ezt a jogot akkor megkapták, amikor beléptünk az EU-ba” – mondta David. A statisztikák szerint Olaszországban körülbelül 350 ezer román állampolgárnak van munkavállalási engedélye, de egyes becslések szerint valójában mintegy másfél millióan élnek ott. ► Mailat miatt szégyenkeznek A feltételezett támadó tette nemcsak az olasz, a román társadalmat is felháborította. Internetes fórumok hozzászólói legjobban Románia imázsát féltik, többen kijelentve: szégyellik, hogy románok. Mások a romák ellen fordultak, mivel szerintük ők vetnek rossz fényt az országra. A Romani Criss romaszervezet viszont máris tiltakozását fejezte ki, és bírósághoz fordulna amiatt, mert a hatóságok nyilvánosságra hozták a feltételezett elkövető nemzetiségét. Az itáliai román szervezetek támogatják az olasz kormány kitoloncolási kezdeményezését. Eugen Terteleac, az Olaszországi Románok Szövetségének az elnöke szerint ez a törvény az állampolgárok védelmét szolgálja, és a román bevándorlók is együttműködnek az olasz hatóságokkal a bűnözés megfékezésében. Azt pedig, hogy kivel van gond, tudja a román igazságügyi tárca is – az eset után tegnap úgy határozott, már az év végéig mintegy száz román állampolgárt szállít vissza Romániába. Olaszországi lapok az agresszióról
Az Il Messagero Rómában megjelenő napilap a történetről egy egész oldalt szentel „Szörnyűségek Rómában” címmel. Román férfi egy hazatérő nőt nemi erőszakra próbált kényszeríteni, majd egy csatornába vetette, számol be az agresszióról a római napilap. „Vége a toleranciának” – vonja le a konklúziót ugyanaz a sajtótermék. Riporterei szerdán helyszíni beszámolót készítettek a Tiberis partján levő improvizált nyomortanyán, ahol Mailat ismerősei azt nyilatkozták, hogy az agresszor „tisztességes ember hírében állt, csak aznap este sokat ivott.” – írja az Il Messagero. A La Republica napilap arról számol be, hogy Giovanni Gumiero, az agressziót elszenvedett nő tengerésztiszt férje azt nyilatkozta, ha nem töltene be hivatalos állami tisztséget, maga tenne igazságot. Az Il Giornale lap az eset kapcsán Romano Prodi miniszterelnököt és a belügyminisztert bírálja a lerobban közbiztonság miatt. Az Il Foglio jobboldali napilap is elsősorban a kormányt teszi felelőssé a barakktáborokban uralkodó szociális állapotokért. A L ’Unita baloldali lap is tényfeltáró riportot közöl a Tor di Quinto környékéről, az agresszió helyszínéről, ahol rendőrségi laktanya, és előkelő sportklubok találhatók. A lap azt írja, nincs idő már komolyabb intézkedések meghozatalára. Az Il Secolo XIX főcímben hozza: „Törvényt a románok ellen”. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |
