Căutare

Articolul:

Mi értelme a népszavazásnak az egyéni szavazókörzetes választás bevezetésének kérdésében?



– Bizonyos kérdéseket nem népszavazással kell eldönteni, mert vagy nem szükséges, vagy nem lehet. Nem szükséges népszavazással eldönteni azt, ami az emberek számára eleve adott: az élethez, a törvényes ítélethez való jogról nem szokás referendumot kiírni. Értelmetlen olyan kérdésben népszavazást kiírni, amelyre egy adott közösségnek megvan a válasza. Ilyen a Székelyföldön lelkesedést kiváltott, úgynevezett autonómia-referendum.

Nem lehet népszavazás tárgyává tenni azokat a kérdéseket, melyek a köz érdekét korlátozzák: költségvetést, az adózást. Amennyiben megkérdeznék, hogy fizessünk-e adót, a nagy többségnek az lenne a válasza, hogy ne fizessünk. Hasonlóképpen nem jó népszavazás tárgyává tenni a bonyolult, sok válaszlehetõséget magába foglaló kérdéseket. Ilyen a választási rendszerek kialakítása. Ennek a bonyolult képletét nem lehet referendummal megoldani.

Akkor hogyan lehet megoldani a politikai osztály megújulását?

– A belsõ demokrácia erõsítésével lehet megvalósítani a politikai osztály reformját. Erre az RMDSZ eddigi gyakorlata – amelyet lehet finomítani, jobbítani –, hogy belsõ választások útján korporatív jelleggel állít össze jelöltlistát. Minden testület külön megtartja a belsõ választását, és így alakulnak ki a választott testületeink és a jelöltlistáink is. Ha ezt a módszert megszívlelné az ország, akkor a belsõ demokrácia erõsítésével lehetne eljutni a reformhoz. Amennyiben ez nem sikerül, és a többség úgy dönt, hogy mégis szükség van a választási rendszer korrekciójára, akkor valószínû, hogy a preferenciális választási lista marad, ami megõrzi a politikai koherenciát, de egyben lehetõséget ad a választónak, hogy személyt is jelöljön az adott politikai csoporton belül.

Ez pontosan mit jelent?

– Több név szerepel a listán, és aszerint alakul ki a sorrend, hogy a szavazáson az adott listán melyik jelölt kapja a legtöbb voksot. Ez az egyik lehetséges módszer, aminek szintén megvannak a hátrányai. A gyakorlat megmutatta, a nagyon népszerûek – az elsõ egy-két hely – után óriási különbséggel következnek a további helyezettek, ami nem mindig releváns a sorrend kialakítását illetõen. Ez roppant bonyolult, és szerintem nevetséges népszavazás tárgyává tenni.

Ezért hiszem azt, hogy a kérdés megvizsgáltatása a szakemberekkel kiút lehet ebbõl a helyzetbõl, és politikai egyeztetés után parlamenti döntés születik. Remélem, hogy az államelnök is erre felé megy, különben zsákutcába kerül, hiszen érvénytelen népszavazásnak nézünk elébe. Ugyanis a jelenlegi törvény szerint csak akkor érvényes a referendum, ha a választópolgárok fele elmegy szavazni. Kétséges, hogy mintegy kilencmillió szavazópolgár elmenne voksolni ebben a kérdésben.

Kinek lenne elõnyére az egyéni körzetes szavazás?

– Mindenképp a nagy pártoknak kedvezne. A körzetek kialakításával úgy is lehetne manipulálni, hogy az RMDSZ számára ellehetetlenülne a politikai képviselet. Ez külön veszély a magyar közösségre nézve, mert nem megfelelõ arányban képviseltethetné magát a törvényhozásban. Mi ugyanis néhány körzetben vagyunk nagytöbbségben, a körzetek zömében viszont nem tudnánk megszerezni a többségi szavazatot.

Végül is megvalósulhat az egyéni körzetes szavazás, vagy ez is egy léggömb, ami végül kipukkad?

– Ki fog pukkadni, de elég nagy zavart keltett: erõsíti az országban amúgy is tapintható politikai bizonytalanságot, érzékenyen reagáltak a gazdasági élet szereplõi is. Hasonló helyzetet érzékelek, mint amikor a Ciorbea-kormány idején elkezdõdött egy hanyatlás, mivel elfordultak a beruházók. Oda juthatunk, hogy a szép kezdet gyors lecsúszásba fordul. Ezt meg kell elõzni. Szerintem erre megvan az esély, hiszen több érdek fûzõdik ahhoz, hogy a politikusok helyre hozzák a dolgokat, mint hogy véglegesen elrontsák.