Monitorizare de presă
|
Căutare Numele cotidianului: Erdély.ma A kisebbségi jelképhasználat körül kirobbant magyar-román vitáról közölt beszámolót a Spiegel Online német hírportál. A Diplomáciai válság: Magyarország zászlóháborúba vonul Románia ellen című cikkében Keno Verseck azt írta, hogy a két uniós tagország viszonyában kialakult „mély diplomáciai válság" kiváltó oka „egy kicsinyes vita egy történelmi zászlóról". „A nacionalista hisztéria a kormányokat segíti a választási harcban" - tette hozzá. A szerző arról írt, hogy a kilencvenes évek közepe óta a két ország közötti viszony fokozatosan normalizálódott, de az utóbbi időben elhidegülés kezdődött, a székely zászló ügye körül pedig „az utóbbi évek legsúlyosabb konfliktusa alakult ki". Az Orbán-kormány valamennyi magyar politikai képviselőjének tartja magát, és támogatja a határon túli magyar kisebbség radikális képviselőit, a „nacionalista paternalizmustól" szavazatokat remél a határon túli magyaroktól, akikre nagy szüksége van, mert a szociális rendszerben véghezvitt „tarvágás" miatt otthon egyre népszerűtlenebb, magyarázta cikkében Keno Verseck. Romániában eközben ismét mindennapossá váltak a magyar kisebbség elleni kampányok, tette hozzá, és megjegyezte, hogy a Ponta-kormány a tervezett közigazgatási reform legitimációjához is felhasználja a székelyzászló-ügyet. A „nacionalista hisztéria" közepette egyik országban sem hallani túl sok józan hangot, és mindennek alapján „nemigen várható, hogy gyorsan véget ér a zászlóvita", véli a Spiegel Online szerzője. A héten több román publicista közölt a kisebbségi jelképhasználat jogát elismerő, a nacionalista hangulatkeltést elítélő írást a székelyzászló-ügyről. Ezek az írások internetes portálokon és közösségi fórumokon jelentek meg. A televíziós vitaműsorokban a meghívott politikusok és elemzők többnyire ellenséges hangnemben beszéltek a székelyek követeléseiről, és a magyar politikusokat hibáztatták. A román szolidaritási megnyilvánulások sorát Lucian Mandruta televíziós személyiség nyitotta meg, aki már a vita kirobbanásának másnapján székely zászlót tett ki Facebook-oldalára, és kijelentette: „ma én is székely vagyok, az első Arges megyében". Bejegyzésében arról írt: egyetlen román sem tudja, hány magyar halt meg azért, hogy megvédje Erdélyt a töröktől és a tatártól, mert a tankönyvekben nincsenek benne más nemzetiségek hősei. Rámutatott, hogy a regionális identitás ápolása Nyugaton természetesnek számít, és értelmetlen dolog ezt Romániában tiltani. 'Drága magyarok, mivel román állampolgárok vagytok, akárcsak én, a ti történelmi jelképeitek az enyémek is" - magyarázta gesztusát Lucian Mandruta. Ugyancsak közösségi oldalakon terjednek Sabin Gherman kolozsvári publicista írásai. A Tiszta Romániáért egyesület portálján Moise Guran, a román gazdasági tévéműsorok egyik legnépszerűbb szakújságírója írt arról, hogy a román hatóságoknak nem lenne szabad „buta és történelmileg igazságtalan" módon tagadniuk Székelyföld létezését. Vasárnap az Evenimentul Zilei című jobboldali lap internetes kiadása Angela Tocila nagyváradi író blogbejegyzését vette át a székelyzászló-ügyben. A szerző ironikus hangnemben ír arról, hogy a médiahisztéria alapján a televíziónézők azt hihették volna, hogy nem csak hogy küszöbön áll Erdély elszakítása, de már a Kárpátokon túli területeken is erőszakos magyarítás áldozatául esett románokat kényszerítenek arra, hogy nevüket magyarul anyakönyvezzék. „Úgy tűnik, hogy a nép mégsem olyan buta, hogy elég legyen számára kenyér helyett a cirkusz, és Erdély elrablásával már nem lehet ijesztgetni őket" - vonta le a következtetést Andrea Tocila. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |