Monitorizare de presă
|
Căutare Numele cotidianului: Erdély.ma Az erdélyi magyarság hosszú ideig a '90 márciusa utáni áldatlan helyzete rabságában sínylődve politizált. Olyan kényszeres és előnytelen alkukba volt kénytelen belemenni, vagy vitték bele, melyekből kilátás nemhogy a jövőre, de még a holnapra is alig nyílt.A román társadalom '89 után felbukkant fura elitje tulajdonképpen elzárkózott minden megoldástól, s a későbbiekben, '96-ban hatalomra jutott másik gárda sem bizonyult nagylelkűbbnek. Végül ilyen-olyan okokból zátonyra futott e táborban is minden társadalomépítő próbálkozásunk. Pedig tudni való volt, a romániai magyarságot és benne a székelységet messze több illeti meg, mint amit neki a szűkkeblű országvezetés kimért. A jogok és javak szűk marokkal való osztogatásából - ráadásul, mint kiderült, azok bármikor vissza is vonhatóak - elegük van még azoknak is, akik más hajóban eveznek, mint a holnapi marosvásárhelyi békés tüntetés szervezői, és akik íme, okos érvekkel és alaposan megokolva fejtik ki lapunk mai számában, miért is lenne szüksége a székelységnek önrendelkezése kiteljesítésére. Hirdetés Az erdélyi magyarság társnemzeti státusra vágyik, mert az minden európai és emberi norma szerint megilleti. Hasonlóképpen szeretné saját kezébe venni sorsa irányítását ama népcsoportja is, mely ma a legnagyobb erőt képviseli e közösségen belül, a mienk, székelyeké. A Székely Szabadság Napjára Marosvásárhelyre összegyülekezők nem akármilyen felismerés képviselői. Szinte két és fél évtizednyi szélmalomharc után új utakra térve kell megkísérelnünk azt, hogy magunkat a helyzet fogságából kiszabadítva, a többségi állammal folytatott békés tárgyalásunknak új tartalmat adjunk. A székelység ebben úttörő szerepet vállalt, az egész erdélyi magyarság és végső soron a román jogállam is csak hasznát láthatja ennek a későbbiekben. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |