Căutare

Egyetlen helyi roma sem vett részt csütörtökön Csíkszeredában azon a tüntetésen, amelyet a bukaresti székhelyű Romani Criss roma civil szervezet és annak több társegyesülete tartott. Pedig – a szervezők szerint – éppen értük és a köztük, valamint két alcsíki település magyar lakossága között nemrég kirobbant konfliktus miatt vonultak utcára.

 

„Nem as erósaknak” – állt azoknak a tábláknak az egyikén, amelyeket végighordozott Csíkszeredában az a mintegy hetven roma fiatal, aki a Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban nemrég kirobbant konfliktus miatt szervezett tüntetést. „Menjetek dolgozni” – jött mintegy válaszként a felirat az egyik csíkszentmártoni férfi kezében tartott tábláról. „Minek jöttetek ide? Tanítottátok volna meg eddig jó néhány társatokat, hogy ne lopjanak” – kiabált a tüntetők irányába egy másik csíkszentmártoni férfi, miután kivette szájából a sípot. Az alcsíki településről ugyanis mintegy tucatnyian gyűltek össze, hogy sípolással fejezzék ki nemtetszésüket a felvonulók ellen.
Erőltetett mosoly
„Mi csak az emberi jogok betartását és az interetnikus konfliktusok megszüntetését követeljük” – magyarázta lapunknak Cezara David, a megmozdulást szervező Romani Criss bukaresti szervezet egyik vezető tagja. Szerinte ugyanis elfogadhatatlan, hogy az alcsíki romák féljenek a helyi lakosságtól, emiatt pedig az erdőben keressenek maguknak menedéket. Nevetségesnek tartotta ugyanakkor azt a megállapodást is, amelyet Csíkszentkirályon kötöttek a magyar és roma nemzetiségű lakosság képviselői, és amely olyan feltételeket szab a cigányoknak, amelyeket David szerint képtelenség teljesíteni. „Mi az, hogy az építési engedély beszerzése az egyik feltétele ottmaradásuknak? Ilyen rövid idő alatt sehol sem lehet ilyet beszerezni Romániában” – háborgott a Romani Criss tagja. A szervezet egyébként múlt héten az RMDSZ bukaresti székháza előtt tartott tüntetést ugyanezekkel az érvekkel.

„Van egy középső ujjam számotokra, csak most nem mutatom” – szólt vissza ingerülten egy târgu jiu-i férfi a járókelőknek, amikor azok magyarul küldték őket haza. Pedig a tüntetés elején éppen a békés párbeszéd és tolerancia jegyében osztogattak mindenkinek egy-egy szál margarétát és uniós zászlót az ország több városából – Konstancáról, Brassóból, Craiováról, Bukarestből – érkező romaszervezet-tagok. Aztán a csíkszeredai polgármesteri hivatal elé mentek, majd a Testvériség sugárúton és Petőfi utcán való felvonulásuk után a prefektúra és a megyei tanács épülete előtt tüntettek némán. „Hol hagytátok a koldus gyerekeiteket?” – szólt oda nekik magyarul egy helyi nő, a felvonulók pedig – anélkül, hogy értették volna a kérdést – csak hajtogatták románul: köszönjük, köszönjük. Aztán a Majláth Gusztáv Károly téren hirtelen összefutottak a rendet biztosító csendőrök, és hat, maszkkal eltakart arcú fiatalt vezettek el: ellentüntetést szerveztek. Később kiderült, a fiatalok a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) aktivistái, rájuk 2000 és 4000 lej közötti büntetést szabtak ki a rendfenntartó szervek.
Etnikai konfliktus helyett szegénység
„Engem személy szerint nem lep meg, de nem is örülök a hasonló magatartásnak. Várható volt, hogy a konfliktus kirobbanásához vezető társadalmi jelenségek nyomán ilyen megnyilvánulások lesznek. Ezek a fiatalok viszont nincsenek tudatában annak, hogy a tüntetők malmára hajtották a vizet, akik éppen azt akarták elérni, hogy intoleránsaknak minősítsenek minket” – reagált a HVIM-tagok megmozdulására Antal Attila csíkszeredai alpolgármester.

Egy Olaszországból Craiovára érkezett, roma ügyekkel foglalkozó önkéntes fiatalember szerint egyébként nem meglepő, hogy voltak ellentüntetők is. Azt viszont furcsállja, hogy a két alcsíki település magyar lakossága önbíráskodásba kezdett. Felvetésünkre, miszerint Olaszországban is számos példa volt hasonló cselekedetekre az utóbbi időben, éppen a néhány román állampolgár által elkövetett bűncselekmények okán kialakult románellenesség miatt, Marco azzal védekezett, hogy országa nem jó példa erre, mert ott a sokáig tartó fasiszta uralom még ma is érezteti utóhatását. Az olasz fiú egyébként ugyanazt hajtogatta, mint a tüntetést szervezők, például hogy nem szabad etnikai konfliktusoknak lennie.

„Nem beszélhetünk etnikai konfliktusokról, hanem szociális gondokról. A szegénység mindennek az oka. Egyébként éppen a szentkirályi romák ismerték el, közülük több mint nyolcvanan írták alá azt a dokumentumot, amelyben kijelentik, hogy a faluban nincs semmilyen interetnikus konfliktus. Ők most azért nem akartak részt venni a tüntetésen, hogy ne kavarják fel a vizet” – mondta a tüntetés végén Jóni Géza, a Hargita megyei Roma Párt elnöke. Csíkszentkirályon egyébként lapunk is felkeresett néhány roma családot, ők pedig azt mondták, azért nem mentek el tüntetni, mert már kibékültek a helybéliekkel, nincs értelme szítani a parazsat.

Kelemen: Provokáció ez a tüntetés
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke provokációnak nevezte a Romani Criss által Csíkszeredában szervezett demonstrációt. A szövetség államfőjelöltje azzal kapcsolatosan is állást foglalt, hogy hasonló ügyekben miért nem szerencsés, ha a magyar közösség is megosztottá válik.

„Fölöslegesnek tartom, hogy különböző szervezetek más településekről 50-60 embert hozzanak Csíkszeredába egy demonstrációra. Ráadásul ezek a szervezetek semmivel nem járultak hozzá, hogy a csíki településeken kialakuljanak a békés együttélés feltételei. Azokból az európai forrásokból, amelyeket ezek a szervezetek különböző programokra kaptak, a Hargita és Kovászna megyei roma közösségek semmit sem láttak. Ez a tüntetés egyszerűen provokáció, az olyan feliratokkal, mint amiket tegnap láthattunk Csíkszeredában, nem lehet megoldani semmit. („Az etnikai tisztogatás az első lépés a területi autonómiához?”) Tüntessenek Bukarestben a kormány épülete előtt, és vegyék rá a saját etnikumukhoz tartozó közösségeket a normakövető magatartásra, mert csíkban a székely ember törvénytisztelő ember” – mondta Kelemen.

A csíki településeken kirobbant cigányprobléma megosztotta a magyar közösséget is. Elsősorban a média és a helyi közigazgatási tisztségviselők között alakult ki konfliktushangulat és nyilatkozatháború. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor lapunk kérdésére azt mondta, „a politikusoknak nem érdemes hadakozniuk a médiával. Természetesen semmilyen körülmények között nem lehet elfogadni azt sem, hogy valaki a nyilvánosság előtt egyetlen embert is állatnak nevezzen, de ismétlem, ebben az ügyben nem szabadott volna kialakulnia a sajtó és a politikusok közti konfliktusnak, ráadásul olyan ügy kapcsán, mely mindkét fél számára probléma” – mondta az RMDSZ államfőjelöltje.