Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Csíki Hírlap
Anul şi data apariţiei: 08/24/2009
Tematica: conflicte interetnice
Categoria articolului: reportaje
Titlul articolului: Ajtót mutatnának Strujannak
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.honline.ro/?action=hon&phase=2556


Constantin Strujan Hargita megyei prefektus leváltását kéri Emil Boc kormányfőtől Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor. A Cotidianul című bukaresti napilap riportjában a kormánybiztos Bantusztánnak nevezte a térséget, és azt nyilatkozta, az itteni magyarok intoleránsak az idegenekkel, emellett pedig Magyarország befolyása alatt állnak.

 

constantin_strujan_ml.jpg


„Bantusztán ez, jóemberek, Bantusztán! Én ki merem mondani! A magyarok nemcsak a romákkal viselkednek így, ez látszik, mert a füst elárulja, ha valaki tüzet gyújt. A magyarok intoleránsak a románokkal és az idegenekkel általában. Kulturális események mögé bújnak, miközben olyan szélsőjobb szervezeteket tartanak fenn, amelyeket már Magyarországon is betiltottak” – nyilatkozta a Cotidianulnak Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa azzal kapcsolatban, hogy a bukaresti napilap riporterét a Csíkszentmártonban összegyűlt falubeliek elkergették a gyűlésükről. Ruxandra Hurezean Hargita megye lángokban címmel közölt riportot a múlt héten, melyben annak próbált utánajárni, mi állhat a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi magyar–roma konfliktus hátterében.

Budapesti befolyás?
Az írás szerint Strujan azt állította, a csíki magyarok „a romákon valószínűleg csak a betanult leckéket gyakorolják. Hogy mi történik? Itt a lakosság hetven százaléka falun él, legtöbbjük nem tud egy mondatot sem románul elmondani, nem olvasnak román sajtót, nem a mi tévécsatornáinkat nézik. Sem mi, sem önök nem kommunikálnak velük. Magyarországról kapják az üzeneteket, teljesen az ottaniak befolyása alatt állnak, akik az itteni magyar népesség fenntartásában érdekeltek. És a szélsőjobb bizony érdekelt. Könnyen észrevehető, hogy az európai országokban az utóbbi időben történt cigányellenes támadások a magyarok közösségeiben zajlottak.”

A lapban tett állításai miatt Kelemen Hunor és Gyerkó László RMDSZ-es honatyák azt kérték Emil Boc kormányfőtől, távolítsa el tisztségéből a magyarokat megsértő és „konfliktust szító” kijelentéseket tevő Strujant. A kormánybiztosnak pedig azt ajánlják „székelyesen fogalmazva : Prefektus úr, vegye a kalapját! Reméljük, az ajtót magától is megtalálja. Ezekre a kijelentésekre ugyanis nehezen lehet racionális magyarázatot találni. Nyilvánvaló, hogy megfogalmazója zsigeri indulatokat táplál a magyar közösséggel szemben, holott számára tulajdonképpen a törvényességet kellene biztosítania”. Az aláírók közleményükben úgy fogalmaznak, „nincs szükségünk ilyen prefektusra. A Hargita megyei magyarságnak nincs szüksége felelőtlen és intrikus kormányzati tisztségviselőre, ahogy nincs szüksége a prefektusi hivatalra sem, hiszen, az ilyen jellegű kirohanásokat leszámítva, nem tudni, miben is áll tulajdonképpen az intézmény tevékenysége. Nincs szükség olyan helyi kiskirályokra, akik az adófizetők pénzén sárba döngölik, lejáratják, megalázzák a közösséget”.

Elferdítették a szavait?
Lapunk megkeresésére Constantin Strujan azonban azt válaszolta, ilyen nyilatkozatot nem tett a napilapnak. „A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen kiforgatták a szavaimat” – mondta a prefektus, aki nem kívánta elárulni, tervez-e jogi lépéseket tenni ez esetben a napilap ellen. Az RMDSZ-es honatyák kérésére is csak annyit mondott, „a kormány kihelyezett felelőse vagyok, nem politikus. Nem óhajtok belekeveredni semmilyen politikai botrányba.”

Nemrég a manna.ro internetes portálon jelent még meg a csíki magyarokat sértő írás. Ennek szerzője akkor – a Csíkszentkirályon kirobbant konfliktus után – így fogalmazott: „Miféle szerencsétlen nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb (…) Állatok.”

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.