Căutare

Articolul:

RMDSZ-kongresszus Az idestova kĂŠt ĂŠvtizede bekĂśvetkezett rendszervĂĄltĂĄs Ăłta a MagyarorszĂĄggal szomszĂŠdos, volt szocialista orszĂĄgokban ĂŠlő magyar kisebbsĂŠgek kĂśzĂŠletĂŠben nem kevesebb mint harminchat, ĂśnmagĂĄt legalĂĄbbis rĂŠszben vagy ideig-ĂłrĂĄig politikai arcĂŠlűnek tekintő szervezet tevĂŠkenykedett. E megĂĄllapĂ­tĂĄs logikus kĂśvetkezmĂŠnye a kĂŠrdĂŠsfelvetĂŠs: minkĂŠnt hatott ez a – legalĂĄbbis lĂĄtszatra pluralista – politikai berendezkedĂŠs a kĂŠrdĂŠses magyar kisebbsĂŠgek politizĂĄlĂĄsĂĄnak sikeressĂŠgĂŠre.

Dolgozatomban ezt a kĂŠrdĂŠst szeretnĂŠm kĂśrĂźljĂĄrni rĂĄmutatva arra, hogy a kisebbsĂŠgi politizĂĄlĂĄs sikeressĂŠgĂŠt egyarĂĄnt befolyĂĄsoljĂĄk az egyes orszĂĄgok jogszabĂĄlyai ĂĄltal meghatĂĄrozott keretfeltĂŠtelek, a szĂłban forgĂł kisebbsĂŠg szociodemogrĂĄfiai ĂŠs politikai adottsĂĄgai, valamint az orszĂĄgon belĂźli politikai versengĂŠsnek ĂŠs hatalomgyakorlĂĄsnak a kisebbsĂŠgi kĂśzĂśssĂŠgben kialakult mintĂĄzata.

Magyar kisebbsĂŠgi politizĂĄlĂĄs

A kisebbsĂŠgek politikai kĂŠpviseletĂŠnek vonatkozĂĄsĂĄban az egyes orszĂĄgok vĂĄlasztĂĄsi tĂśrvĂŠnyhozĂĄsa terĂŠn nĂŠgyfĂŠle bĂĄnĂĄsmĂłd azonosĂ­thatĂł. A kĂŠt egymĂĄssal szĂśges ellentĂŠtben ĂĄllĂł bĂĄnĂĄsmĂłd – vagyis a kisebbsĂŠgek kĂŠpviseletĂŠnek ellenzĂŠse, illetve biztosĂ­tĂĄsa – kevĂŠsbĂŠ jellemző KĂśzĂŠp-Kelet- ĂŠs DĂŠlkelet-EurĂłpa orszĂĄgaira, valamint a szovjet utĂłdĂĄllamokra. Sokkal inkĂĄbb az figyelhető meg, hogy ezek az orszĂĄgok igyekeznek tĂĄmogatni a nemzeti kisebbsĂŠgek parlamenti kĂŠpviseletĂŠt, vagy a negatĂ­v diszkriminĂĄciĂł tilalmĂĄt a pozitĂ­v diszkriminĂĄciĂł mellőzĂŠsĂŠvel pĂĄrosĂ­tva, semlegesnek nevezhető megoldĂĄst kĂ­nĂĄlnak arra a politikai kihĂ­vĂĄsra, amely a kĂŠpviselet vonatkozĂĄsĂĄban az etnikai sokszĂ­nűsĂŠgből kĂśvetkezik. A MagyarorszĂĄggal szomszĂŠdos orszĂĄgok kĂśzĂźl Ukrajna az első, HorvĂĄtorszĂĄg ĂŠs SzlovĂŠnia a mĂĄsodik, illetve Szerbia meg SzlovĂĄkia a negyedik csoportba sorolhatĂł. RomĂĄnia, az alapĂ­tĂł vĂĄlasztĂĄsok alkalmĂĄval (1990-ben) biztosĂ­totta a nemzeti kisebbsĂŠgek parlamenti kĂŠpviseletĂŠt. Azonban 1992 Ăłta ezt csupĂĄn tĂĄmogatja: a vĂĄlasztĂĄsokon indulĂł elismert kisebbsĂŠgek mĂĄr nem automatikusan jutnak egy alsĂłhĂĄzi kĂŠpviselői mandĂĄtumhoz – amennyiben a vĂĄlasztĂĄsi pĂĄrtverseny szabĂĄlyai szerint szĂĄmottevőbb kĂŠpviseletre nem jogosultak –, ugyanis ennek megszerzĂŠse egy szavazatszĂĄmban kifejezett, minimĂĄlis kĂźszĂśb tĂşllĂŠpĂŠsĂŠhez kĂśtĂśtt.
SzlovĂŠniĂĄban, illetve HorvĂĄtorszĂĄgban bizonyos kisebbsĂŠgek – Ă­gy a magyar is – pozitĂ­v intĂŠzkedĂŠsek kedvezmĂŠnyezettjei az orszĂĄg tĂśrvĂŠnyhozĂł testĂźletĂŠben megszerezhető kĂŠpviseletet illetően. Az előbbi orszĂĄg magyarsĂĄgĂĄnak politikai ĂŠletĂŠt egyetlen szereplő uralja ĂŠs szervezi meg: az eddigi nĂŠgy parlamenti ciklusban az alanyi jogon jĂĄrĂł kisebbsĂŠgi mandĂĄtumot minden alkalommal elnyerő MuravidĂŠki Magyar ÖnkormĂĄnyzati Nemzeti KĂśzĂśssĂŠg (MMÖNK). Ez a szervezet legalĂĄbb kettős identitĂĄssal bĂ­r: egyfelől a pĂĄr ezer lelket szĂĄmlĂĄlĂł szlovĂŠniai magyarsĂĄg kulturĂĄlis autonĂłmiĂĄjĂĄnak letĂŠtemĂŠnyese ĂŠs rĂŠgĂłta intĂŠzmĂŠnyesĂźlt struktĂşrĂĄja, mĂĄsfelől pedig „etnikai egypĂĄrtrendszerben” műkĂśdő pĂĄrt, amely ellĂĄtja a szĂłban forgĂł kĂśzĂśssĂŠg parlamenti ĂŠs helyhatĂłsĂĄgi kĂŠpviseletĂŠt. Mindezek ellenĂŠre sem az MMÖNK, sem a szlovĂŠniai magyarsĂĄg nem egysĂŠges, sőt a magyar kisebbsĂŠgi kĂśzĂśssĂŠgeket megosztĂł centrum-perifĂŠria tĂśrĂŠsvonal igen beszĂŠdes pĂŠlda. Hiszen nĂŠhĂĄny esztendeje a kĂśzponttĂłl, a szlovĂŠniai magyar művelődĂŠsi ĂŠs tĂĄjĂŠkoztatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyeknek otthont adĂł LendvĂĄtĂłl tĂĄvol eső, s kĂśzigazgatĂĄsi szempontbĂłl szlovĂŠn telepĂźlĂŠsekkel Ăśsszevont magyar kĂśzsĂŠgek kijelentettĂŠk, hogy csak kulturĂĄlis szempontbĂłl tekintik magukat az MMÖNK rĂŠszĂŠnek, politikailag nem. Ezzel adtak hangot abbĂŠli elĂŠgedetlensĂŠgĂźknek, hogy – bĂĄr szĂĄndĂŠkosan felĂźlreprezentĂĄltak az MMÖNK vezető testĂźletĂŠben – az Ăśsszes tĂśbbi magyar hivatal, valamint a tĂĄmogatĂĄsok elosztĂĄsakor az arĂĄnyossĂĄg szĂĄmukra hĂĄtrĂĄnyos elve ĂŠrvĂŠnyesĂźl, s Ă­gy szĂłrvĂĄnykĂŠnt csekĂŠly pĂŠnzalapokhoz jutnak.
HorvĂĄtorszĂĄgban ellenben a helyi, regionĂĄlis ĂŠs orszĂĄgos kĂŠpviseleti intĂŠzmĂŠnyekben – s egyĂşttal a kisebbsĂŠgi ĂśnkormĂĄnyzatokban – valĂł rĂŠszvĂŠtel garantĂĄlt jogĂĄĂŠrt tĂśbb magyar szervezet kĂźzd. Ezek, empirikus szemszĂśgből vizsgĂĄlva a tĂŠnyeket, a tĂśmb-szĂłrvĂĄny ellentĂŠtet fejezik ki, amely horvĂĄtorszĂĄgi magyar viszonylatban a klasszikus tĂśrĂŠsvonal-elmĂŠletek kĂŠt szembenĂĄllĂĄsĂĄra telepĂźl rĂĄ: a centrum ĂŠs a perifĂŠria, valamint a vĂĄros meg a falu kĂśzĂśttire. Vagyis EszĂŠk-Baranya megye tĂśbbsĂŠgĂŠben rurĂĄlis tĂśmbmagyarsĂĄga kerĂźl szembe a tĂśbb kĂśzigazgatĂĄsi egysĂŠgben kisebb szĂĄmban ĂŠlő, s egyĂşttal magyar kĂśzpontnak ZĂĄgrĂĄbot tekintő szĂłrvĂĄnymagyarsĂĄggal. Az sem kĂśzĂśmbĂśs, hogy a kĂŠt tĂĄbor mĂŠg legalĂĄbb kĂŠt szempontbĂłl kĂźlĂśnbĂśzik: előszĂśr is a rurĂĄlis lakossĂĄg tĂĄrsadalmi-gazdasĂĄgi tekintetben ĂŠs ĂŠrdeklődĂŠsĂŠben is eltĂŠr a zĂĄgrĂĄbi magyar ĂŠrtelmisĂŠgtől, tovĂĄbbĂĄ politikai szĂśvetsĂŠgeseket is mĂĄsok szemĂŠlyĂŠben keres mind HorvĂĄtorszĂĄgban, mind pedig MagyarorszĂĄgon, ami a tĂĄmogatĂĄsok megszerzĂŠsĂŠben ĂŠs elosztĂĄsĂĄban tĂźkrĂśződik vissza. A tĂśrtĂŠneti elsőbbsĂŠget ĂŠlvező HorvĂĄtorszĂĄgi Magyarok SzĂśvetsĂŠge tĂĄmogatta a horvĂĄt fĂźggetlensĂŠgi tĂśrekvĂŠseket s Ă­gy a Franjo TuĂ°man vezette posztkommunista szervezetet, a HorvĂĄt Demokratikus KĂśzĂśssĂŠget (HDK) is. Ez s a horvĂĄtorszĂĄgi magyarsĂĄg hĂĄborĂşs vesztesĂŠgei, a HMSZ ĂĄltal nem kezelt kisebbsĂŠgi vĂĄlsĂĄghelyzet vezetett a HorvĂĄtorszĂĄgi Magyarok Demokratikus KĂśzĂśssĂŠge (HMDK) megalakulĂĄsĂĄhoz, amely bĂĄr EszĂŠken jĂśtt lĂŠtre, ĂŠlvezte a zĂĄgrĂĄbi magyar ĂŠrtelmisĂŠg tĂĄmogatĂĄsĂĄt. A HorvĂĄt NemzetgyűlĂŠs viszonylatĂĄban ez a szervezet minden eddigi kisebbsĂŠgikĂŠpviselő-vĂĄlasztĂĄst megnyert magyar ellenfeleivel szemben, ĂĄm a helyi, regionĂĄlis ĂŠs kisebbsĂŠgi ĂśnkormĂĄnyzati vĂĄlasztĂĄsokon inkĂĄbb egyensĂşlyrĂłl lehet beszĂŠlni a HMDK ĂŠs a HMSZ–MESZ (Magyar EgyesĂźletek SzĂśvetsĂŠge) „koalĂ­ció” viszonylatĂĄban.
A nemzeti kisebbsĂŠgek hĂĄtrĂĄnyos helyzetĂŠt kompenzĂĄlĂł szabĂĄlyozĂĄsnak az ellenkezője figyelhető meg Ukrajna esetĂŠben, ahol 2004-gyel bezĂĄrĂłlag a hatĂĄlyos jogszabĂĄlyok kĂśzvetett mĂłdon ellehetetlenĂ­tettĂŠk a kisebbsĂŠgi pĂĄrtok műkĂśdĂŠsĂŠt. Éppen ezĂŠrt a KĂĄrpĂĄtaljai Magyar KulturĂĄlis SzĂśvetsĂŠgnek ĂŠs az Ukrajnai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠgnek a politikusai szervezeteik – vagy ĂŠppensĂŠggel a tĂśbbsĂŠgi nemzet valamely pĂĄrtjĂĄnak is a – tĂĄmogatĂĄsĂĄval, fĂźggetlen kĂŠpviselőkĂŠnt szereztek felvĂĄltva, egymĂĄssal rivalizĂĄlva orszĂĄggyűlĂŠsi kĂŠpviselői mandĂĄtumot. A tĂśrvĂŠnyek tovĂĄbbi szigorodĂĄsa pedig arra kĂŠnyszerĂ­tette kĂŠt ĂŠvvel ezelőtt a fenti szĂśvetsĂŠgeket, hogy jogi ĂŠrtelemben is pĂĄrtnak minősĂźlő szervezeteket jegyeztessenek be, de 2006-ban mĂĄr Ă­gy sem volt esĂŠlyĂźk mandĂĄtumot szerezni az ukrĂĄn Legfelsőbb TanĂĄcsban.
Az előbbi esetekkel ellentĂŠtben RomĂĄniĂĄban, SzerbiĂĄban ĂŠs SzlovĂĄkiĂĄban a magyar kisebbsĂŠget kĂŠpviselő politikai szervezetek, legalĂĄbbis a vĂĄlasztĂĄsi versengĂŠs viszonylatĂĄban, a pĂĄrtokkal azonos elbĂ­rĂĄlĂĄs alĂĄ esnek, s mindeddig a szokvĂĄnyos pĂĄrtverseny kĂśrĂźlmĂŠnyei kĂśzĂśtt szereztek parlamenti kĂŠpviseletet. A RomĂĄniai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠgnek komoly kihĂ­vĂłja mindeddig nem akadt, bĂĄr az RMDSZ legitimitĂĄsĂĄt tĂśbb Ă­zben megkĂŠrdőjelező s az utĂłbbi ĂŠvekben nevĂŠt igen gyakran vĂĄltoztatĂł Kiss KĂĄlmĂĄn vezette szabadelvű „ellenpĂĄrt” tĂśbbszĂśr indult a szĂśvetsĂŠggel szemben kĂźlĂśnbĂśző vĂĄlasztĂĄsok alkalmĂĄval.
A szerbiai magyar politikai szervezetek „genealĂłgiĂĄjĂĄnak” tekintetĂŠben fĂśltĂŠtlenĂźl meg kell emlĂ­teni azt a tĂŠnyt, hogy a hosszĂş tĂĄvon legfragmentĂĄltabb magyar kisebbsĂŠg Ăśsszes politolĂłgiai ĂŠrtelemben vett pĂĄrtjĂĄnak – azaz a vĂĄlasztĂĄsi versenyben rĂŠszt vevő alakulatĂĄnak – az anyaszervezete a VajdasĂĄgi Magyarok Demokratikus KĂśzĂśssĂŠge (VMDK), amelynek 1990–
1996 kĂśzĂśtt nem volt versenytĂĄrsa. A VMDK-tĂłl a dominĂĄns etnopĂĄrt szerepĂŠt 1996-ban, a megjelenĂŠsekor a Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge, valamint a Horn-kormĂĄny tĂĄmogatĂĄsĂĄt ĂŠlvező VajdasĂĄgi Magyar SzĂśvetsĂŠg (VMSZ) vette ĂĄt, de az osztĂłdĂĄssal tĂśrtĂŠnő szaporodĂĄst ennek a szervezetnek sem sikerĂźlt elkerĂźlnie. ÖsszessĂŠgĂŠben 1990 ĂŠs 2007 kĂśzĂśtt nyolc magyar szervezet műkĂśdĂśtt a VajdasĂĄgban, de ennek ellenĂŠre enyhe tĂşlzĂĄs a vajdasĂĄgi magyar pĂĄrtok atomizĂĄlĂłdĂĄsĂĄrĂłl beszĂŠlni. Az utĂłbbi kilenc esztendő folyamĂĄn kĂŠt – nĂŠmileg vĂĄltozĂł ĂśsszetĂŠtelű – tĂśmb alakult ki, amelyek rendre a Kasza JĂłzsef vezette VMSZ, illetve az ĂśnmagĂĄt a kezdeti VMDK ĂśrĂśkĂśsekĂŠnt definiĂĄlĂł, tevĂŠkenysĂŠgĂŠben annak eredeti programjĂĄt meg cĂŠljait kĂśvető, mi tĂśbb, az elődpĂĄrt első elnĂśke, Ágoston AndrĂĄs vezette VajdasĂĄgi Magyar Demokrata PĂĄrt kĂśrĂŠ csoportosulnak. Sőt Ăşjabban a kĂŠt tĂśmb egy pĂłlusra, ĂŠs tovĂĄbbi kĂŠt pĂĄrtra zsugorodott.
A legtĂśbb kisebbsĂŠgi magyar politikai szervezet, szĂĄmszerűen tĂ­z SzlovĂĄkiĂĄban műkĂśdĂśtt, de vĂĄlasztĂĄsokon ebből mindĂśssze hĂŠt vett rĂŠszt. Ez utĂłbbiakbĂłl tulajdonkĂŠppen nĂŠgyen (az EgyĂźttĂŠlĂŠs Politikai Mozgalom, a Magyar KeresztĂŠnydemokrata Mozgalom, a Magyar NĂŠppĂĄrt ĂŠs a Magyar PolgĂĄri PĂĄrt) alkotjĂĄk 1998 Ăłta a sok tekintetben meglehetősen sikeres Magyar KoalĂ­ciĂł PĂĄrtjĂĄt. A VilĂĄgszĂśvetsĂŠg tĂĄmogatĂĄsĂĄt ĂŠlvező Magyar FĂśderalista PĂĄrt, bĂĄr 2002-ben nĂŠmi sikerrel szerepelt a helyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄsokon, nem kĂŠpvisel szĂĄmottevő erőt, a Meèiar-rezsim kreĂĄlta magyar „ellenpĂĄrt”, a Magyar NĂŠpi Mozgalom a MegbĂŠkĂŠlĂŠsĂŠrt ĂŠs a JĂłlĂŠtĂŠrt pedig csupĂĄn 1998-ban prĂłbĂĄlta felvenni a versenyt a „nĂŠgyes koalĂ­ciĂłval” – sikertelenĂźl. (Megjegyzendő: a politikai szĂłhasznĂĄlattal ellentĂŠtben nem nevezem ellenpĂĄrtnak a dominĂĄns etnopĂĄrt vagy etnikai hegemĂłn minden vetĂŠlytĂĄrsĂĄt, csupĂĄn a „kĂźlső megrendelĂŠsre” lĂŠtrehozott ĂŠs/vagy kisebbsĂŠgidegen szervezeteket.)

Belső demokrĂĄcia ĂŠs vĂĄlasztĂĄsi sikeressĂŠg

Az esetek leĂ­rĂĄsĂĄbĂłl nem nehĂŠz arra kĂśvetkeztetni, hogy a kisebbsĂŠg egysĂŠges politikai fellĂŠpĂŠse sokkal inkĂĄbb politikai sikerre vezet, mint az erők elaprĂłzĂĄsa. Ezek az adatok, s a rĂĄjuk ĂŠpĂ­tő kutatĂĄsok, azt mutatjĂĄk, hogy a pĂĄrtverseny eredmĂŠnyekĂŠppen megszerzett politikai kĂŠpviselet tekintetĂŠben a vajdasĂĄgi magyarsĂĄg ĂĄll a legrosszabban, a felvidĂŠki pedig a legjobban. A „kĂśzĂŠpmezőnyt” mi, erdĂŠlyi magyarok alkotjuk.
A fragmentĂĄltsĂĄg versus egysĂŠg kĂŠrdĂŠskĂśrĂŠt a fentiek tĂźkrĂŠben, az időnkĂŠnt majdnem mindenĂźtt megjelenő Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb alternatĂ­v szervezetek kontextusĂĄban, illetve a politolĂłgiĂĄnak a demokratikus politikai berendezkedĂŠsekre, valamint pĂĄrtrendszerekre vonatkozĂł meglĂĄtĂĄsai vonatkozĂĄsĂĄban ĂŠrdemes tĂĄrgyalni.
Mindenekelőtt azt kell megjegyezni, hogy az egypĂĄrtrendszerek nem demokratikusak, nem letĂŠtemĂŠnyesei a szabadsĂĄgnak. Emellett az egypĂĄrtrendszerek pĂĄrtjai nem kĂŠpesek minden pĂĄrtfunkciĂłt ellĂĄtni, pontosabban kĂŠptelenek strukturĂĄlni a kĂśzvĂŠlemĂŠnyt s a kialakult politikai berendezkedĂŠs legitimitĂĄsĂĄnak megőrzĂŠsĂŠhez hozzĂĄjĂĄrulni. Ez nem azt jelenti pĂŠldĂĄul, hogy az RMDSZ nem vesz rĂŠszt a romĂĄniai kĂśzvĂŠlemĂŠny strukturĂĄlĂĄsĂĄban, illetve nem legitimĂĄlja RomĂĄnia 1989 utĂĄni demokratikus politikai berendezkedĂŠsĂŠt, hanem azt, hogy az erdĂŠlyi magyar kĂśzvĂŠlemĂŠny strukturĂĄlĂĄsĂĄnak, valamint a romĂĄniai magyarsĂĄg politizĂĄlĂĄsa legitimĂĄlĂĄsĂĄnak feladatĂĄt kĂŠptelen egyedĂźl ellĂĄtni, főkĂŠnt hogy a tĂśbb mint tĂ­z ĂŠvvel ezelőtt programcĂŠlkĂŠnt megfogalmazott belső pluralizmusa ĂśnmagĂĄt lassan-lassan fĂślszĂĄmolja, s oligarchiĂĄval helyettesĂ­ti. Vagyis az RMDSZ a romĂĄniai magyarsĂĄg vonatkozĂĄsĂĄban inkluzĂ­v kormĂĄnypĂĄrttĂĄ lett, amely bizonyos tĂĄrsadalmi csoportosulĂĄsokat elismer ĂŠs koordinĂĄl, sőt egyes autonĂłm ĂŠrdekek lĂŠtjogosultsĂĄgĂĄt is elismeri, mĂĄsokat viszont kizĂĄrni igyekszik, hogy megakadĂĄlyozza a komoly vetĂŠlytĂĄrsak szĂ­nrelĂŠpĂŠsĂŠt. EzĂĄltal pedig, ĂŠppensĂŠggel a kĂźlĂśnfĂŠle tĂĄmogatĂĄsok elosztĂĄsa felett gyakorolt ellenőrzĂŠse miatt is, az egypĂĄrtrendszerek pĂĄrtjaihoz hasonlĂłan patronĂĄzselosztĂł hĂĄlĂłzatkĂŠnt is műkĂśdik. TovĂĄbbi gond a romĂĄniai magyarsĂĄg egypĂĄrti berendezkedĂŠsĂŠvel, hogy olyan kĂśzĂśssĂŠgre „telepedett rá”, amely a jelek szerint politikai kultĂşrĂĄja, tĂĄrsadalmi szerkezete s politikai artikulĂĄltsĂĄga tekintetĂŠben egyarĂĄnt pluralisztikus.

KĂśvetkeztetĂŠsek

A romĂĄniai magyarsĂĄggal kapcsolatos fentebbi ĂŠszrevĂŠteleket a KĂĄrpĂĄt-medencei magyar pĂĄrtrendszerek lassan kĂŠt ĂŠvtizedes tapasztalatĂĄval Ăśsszevetve, mindenkĂŠppen megfontolandĂł az „egysĂŠg a pluralizmusban” metaforĂĄval jellemezhető felvidĂŠki modell alkalmazĂĄsa ErdĂŠlyben is, ami voltakĂŠppen nem ĂĄll tĂĄvol az RMDSZ korĂĄbbi elkĂŠpzelĂŠseitől. Ebben a tekintetben ĂŠrdemes lenne a brassĂłi kongresszuson elfogadott ĂśnkormĂĄnyzati modell bizonyos elveihez, tĂśbbek kĂśzĂśtt a belső pluralizmus maradĂŠktalan ĂŠrvĂŠnyesĂ­tĂŠsĂŠhez visszatĂŠrni, s ĂşjjĂĄĂŠpĂ­teni kĂśzĂśssĂŠgĂźnk politikai ĂŠrtelemben vett egysĂŠgĂŠt.