CÄutare Numele cotidianului: KrĂłnika Akár nagykoalíció is alakulhat a múlt vasárnapi választások nyomán, bár még a hétfĹi tárgyalások, illetve a négy parlamenti párt vezetésének ülése után sem körvonalazódót világosan, milyen kormánykoalíció jön majd létre. A legnagyobb meglepetést a Szociáldemokrata Párt (PSD) okozta, amelynek vezetése maratoni ülést követĹen úgy döntött: hajlandó nagykoalíciót alkotni a legtöbb mandátumot szerzett Demokrata-Liberális Párttal, amennyiben a párt baloldali gazdasági programját is tartalmazza a kormány programja, viszont az RMDSZ kormányszereplését nemkívánatosnak tartják. A PDL ugyanakkor elĹször az RMDSZ-t nevezte meg szóba jöhetĹ kormányzati partnerként. “A Demokrata-Liberális Párt PDL azt szeretné, ha az RMDSZ a kormány tagja legyen, bármilyen összetételĹą is lesz az új kabinet” – jelentette ki hétfĹn Emil Boc, a PDL elnöke az RMDSZ vezetĹivel folytatott reggeli tárgyalásokat követĹen. Ekkor még úgy tĹąnt, a szövetség mindenképpen kormánytényezĹ lesz a következĹ kabinet megalakulását követĹen is, mivel Markó Béla RMDSZ-elnök is hajlandónak mutatkozott a kormányra lépésre a PDL mellett. A nap folyamán azonban mind a négy parlamenti párt országos vezetése összeült, hogy a koalíciós lehetĹségekrĹl egyeztessen, délután pedig a PSD robbantotta a bombát: közel hat órás, maratoni tárgyalást követĹen Mircea Geoana, a párt elnöke bejelentette, a PSD Országos Végrehajtó Tanácsa 40-17 arányban amellett szavazott, hogy a párt a legtöbb mandátumot megszerzett PDL-vel kezdeményezzen koalíciós tárgyalásokat. “A kormányra lépés alapvetĹ feltétele azonban, hogy az új kabinetnek az RMDSZ ne legyen tagja” – szögezte le Geoana. A PSD több vezetĹje is közölte, a kormányra lépés feltétele, hogy a párt baloldali szociális és gazdasági intézkedéseit gyakorlatba ültessék, ugyanakkor a hivatalos elnöki bejelentést árnyaló nyilatkozatok is születtek. Ilie Sârbu alelnök kijelentette, nem mondanak le a nyugdíj- és béremelésekrĹl, ugyanakkor sejtette: a PSD már nem feltétlenül ragaszkodik a kormányfĹi poszthoz, és az RMDSZ helyzetrĹl is folyhatnak még alkuk. Victor Ponta PSD-s vezetĹségi tag közölte: már nem jelenthetĹ ki, hogy az RMDSZ nélkül nem lehet kormányt alakítani, mivel az ország az Európai Unió tagja. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke ugyanakkor leszögezte: a tegnapi döntés még mindig nem tekinthetĹ véglegesnek, és a párt a többi alakulattal is folytathatja a tárgyalásokat. Rámutatott: Ĺ a PDL-vel való együttmĹąködés ellen voksolt. Emil Boc a PSD bejelentésére reagálva csupán annyit mondott: két párt jelezte, hogy hajlandó együttmĹąködni a PDL-vel, így a továbbiakban e két alakulattal folytatják a tárgyalásokat – a pártelnök ugyanakkor nem nevesítette, melyik két pártról van szó. Markó Béla a PSD bejelentésére reagálva kifejtette, eredetileg jobboldali, PDL-PNL-RMDSZ-kormányról volt szó, ugyanakkor elismerte annak a szükségességét, hogy stabil kormánytöbbség alakuljon. Emlékeztetett, a PDL-vel megállapodtak arról, hogy közösen alakítanak kormányt, és reményét fejezte ki, hogy Emil Bocék betartják ígéretüket. Boc tegnap nem is kommentálta a PSD RMDSZ-szel kapcsolatos feltételét. Boc: közös pontok az RMDSZ-szel Emil Boc még délelĹtt kifejtette, pártja értékeli, hogy az RMDSZ volt az elsĹ alakulat a parlamentbe jutott pártok közül, amely jelezte: hajlandó együtt kormányozni a PDL-vel. Rámutatott, az RMDSZ-t bármilyen, a párt országos vezetése által felvázolt összetételĹą kormány tagjaként szeretné látni. A tárgyalásokat követĹen mind Emil Boc, mind Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, a két alakulat programja összeegyeztethetĹ. Amennyiben sem a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), sem a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nem sikerül koalíciós megállapodást kötni, a PDL hajlandó kisebbségi kormányt is alaktani az RMDSZ részvételével. Emil Boc kifejtette, a közös programpontok között szerepel az egységes adókulcs megtartása, az újrabefektetett tĹke adójának eltörlése, valamint az intézmények és a költségvetés decentralizációja. Egyúttal új munkahelyek teremtését és a közigazgatás reformját is szükségesnek tartja mindkét alakulat. Az ellentétekrĹl azt mondta, azok csupán árnyalatnyiak. Markó Béla közölte, az RMDSZ hajlandó akár kisebbségi kormányt is alakítani a PDL-vel, ugyanakkor stabil parlamenti többség kialakítását nevezte szükségesnek. Ennek érdekében ismét a PDL-PNL-RMDSZ koalíció mellett érvelt. A koalícióról az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa is tárgyalt tegnap, a PDL-vel folytatott egyeztetést követĹen. A közel három és fél órás egyeztetést követĹen Markó Béla közölte, a testület felhatalmazta az elnökséget a PDL-vel való koalíciós tárgyalások folytatására. Markó kijelentette, a szövetség egyik legfĹbb célja a valós és mély decentralizáció, egyes intézmények és költségvetési tételek megyei, illetve települési önkormányzati szintnre való alárendelése. Kelemen: elfogadtatható a kisebbségi törvény A tanácskozáson elhangzottakról, illetve az RMDSZ kormányzati terveirĹl Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezetĹ elnöke nyilatkozott a Krónikának. “ErĹs parlamenti többséggel a vakvágányra tévedt kisebbségi törvény is átvihetĹ a parlamentben – jelentette ki kérdésünkre Kelemen Hunor. A politikus a Demokrata-Liberális Párttal folytatott tárgyalásokról elmondta: a megbeszélésen a kisebbségi kormányzás nem került szóba. “A jelenlegi helyzetben a következĹ évi népszerĹątlen intézkedéseihez erĹs parlamenti többségre van szükség” - magyarázta. A két szervezet képviselĹi egyetértettek abban, hogy koalíció esetén a kisebbségi törvény továbbvitelét a kormányprogramba is belefoglalják. “A Demokrata-Liberális Párt a kormányból való kikerülését követĹen valóban akadályozta a tervezet elfogadását – magyarázta Kelemen – most azonban egy erĹs parlamenti többséggel át lehet vinni a jogszabályt.” Az RMDSZ-igényelte tisztségekrĹl az ügyvezetĹ elnök azt nyilatkozta: ezekrĹl mindössze a következĹkben tárgyalnak. “Ez politikai tárgyalás volt, így részletekbe nem bocsátkoztunk – magyarázta Kelemen – azonban elvi kérdésekben egyetértettünk.” Ilyen a decentralizáció, amely kapcsán mind a két szervezet rábólintott, hogy pénzügyi forrásokat és intézményi hatásköröket kell leadni az önkormányzatoknak. Egyetértés van az egykulcsos adósrendszer megĹrzése és a kis jövedelmĹąek védelme kapcsán. “Meg kell erĹsíteni kell a vásárlóerĹt, vagyis a béreket az infláció után igazítani, adómentességet kell élvezzen az újrabefektetett tĹke, de az állami apparátus költségeit is csökkenteni kell.” - magyarázta Kelemen. Hangsúlyozta: a visszaszolgáltatások esetében ingyenessé kell tenni az elsĹ telekkönyvezést, ami sok esetben a valós visszaszolgáltatást akadályozta. Emil Boc kifejtette, mind a PDL, mind az RMDSZ érdekelt egy olyan országos program beindításában, amely az ingatlanok hĹszigetelését célozza. Emlékeztetett, a programnak mintegy 90 ezer tömbházra kellene kiterjednie. “A program két jelenĹs eredményt is hoz majd: elĹször is csökken a közmĹądíjszámlák összege, másodsorban pedig az az összeg, amelyet jelenleg a fĹątĹanyag árának 45 százalékos támogatására fordítunk, így gyakorlatilag elvész, a rehabilitációs nyomán láthatóvá válik” – mutatott rá Boc. A liberálisok nem engednek A Nemzeti Liberális Párt egyelĹre még mindig kivár: Calin Popescu-Tariceanu pártelnök bejelentette, akár az ellenzéki szerepet is vállalják, mivel továbbra is jelentĹs ellentétek vannak a párt és a PDl, illetve a PSD álláspontja között alapvetĹ kérdésekben. Mint kifejtette, a PDL-nek jelezték: nem elfogadható az elnöki köztársaság bevezetése, a parlament gyengítése, hogy “exszovjet típusú” közársasággá alakítsák az országot – a PDL ugyanakkor nem tudott garanciákat nyújtani, hogy ez nem következik be. A PSD kapcsán elmondta, a szociáldemokraták nem kívánják megtartani az egységes adókulcsot, amihez viszont a PNL ragaszkodik, és a gazdasági válság leküzdésére irányuló programokban is sok az ellentét. “Amíg nem sikerül alapvetĹ dolgokban megegyezni, nem tudjuk egyik párt ajánlatát sem elfogadni” – szögezte le Tariceanu, hozzátéve ugyanakkor, még mindig nem zárkóznak el a további alkuk elĹl. Traian Basescu elnök egyébként hétfĹ este nyolc órára hívta össze a pártok vezetĹit, hogy a kormányalakításról egyeztessenek. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. Ăn cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât ĂŽn limba română cât şi ĂŽn limba maghiară. Ăn munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  În viitoare analize. |