Căutare

 

1994. április

A parlamentben törvényjavaslatként benyújtották a kisebbségek egy közös törvényjavaslatát, amely a Kisebbségi Tanács (KT) keretében készült. Nem került sor sem az RMDSZ, sem a KT által benyújtott tervezet megvitatására.

2004. június 18.

Négy magyar képviselõ és egy szenátor aláírásával iktatták a képviselõház állandó bizottságában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott személyi elvû autonómiatervezetet.

2004. december 29.

Megalakult a Tãriceanu-kormány. Programjában szerepel a kisebbségek jogállását rögzítõ törvény kezdeményezése, mely többek között a kulturális autonómia törvényi és intézményi keretét is megteremti.

2005. január 18.

A Magyar Rádiónak adott interjúban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök megállapította: a határon túl már van kulturális autonómia.

2005. február 8.

Az RMDSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a többi kisebbség képviselõivel közösen dolgoznak a kisebbségi törvényen, mely kerettörvény jellegû lesz, és azt közvitára bocsátják.

2005. február 18.

Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a kisebbségi törvény megalkotása aláássa az autonómiát.

2005. március 16.

Az RMDSZ parlamenti képviselõi kézhez kapták a szövetség munkacsoportja által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet.

2005. március 17.

Toró T. Tibor Temes megyei képviselõ bírálta a tervezetet, mert az a kisebbségi szervezetek létrehozására vonatkozóan ugyanazokat a diszkriminatív kritériumokat tartalmazza, amelyeket a romániai választási törvényben több nemzetközi szervezet is kifogásolt.

2005. március 18.

Nyilvánosságra hozták a kisebbségi törvény tervezetének szövegét.

2005. március 21.

A Magyar Polgári Szövetség háromszéki egyeztetõ tanácsa bírálta a nemzeti kisebbségekrõl szóló törvény tervezetét, és széles körû konzultációsorozat beindítását kezdeményezte az autonómiáról.

2005. március 22–25.

Toró T. Tibor képviselõ benyújtotta a kisebbségi törvény tervezetéhez készített módosító csomagot. Csomagja, mely 15 indítványt tartalmaz, az EMNT 2004-ben iktatott személyi elvû kerettörvény-tervezetébõl indul ki.

2005. március 30.

Az erdélyi protestáns egyházfõk Markó Bélához intézett nyílt levelükben kifejtik: nem célszerû jelen formájában a parlament elé terjeszteni a tervezetet, mert azt nem elõzte meg széles körû szakmai és társadalmi vita.

2005. április 21.

A kormány úgy döntött, a kisebbségi törvény tervezetérõl kéri a Velencei Bizottság és az EBESZ Kisebbségi Fõbiztosának a véleményezését.

2005. április 23.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös nyilatkozatban bírálja a kisebbségi törvényt, mely szerintük „a magyar autonómia kijátszására és letörésére szolgál”.

2005. május 5.

Mona Muscã mûvelõdési miniszter bírálta a kisebbségi törvény tervezetét.

Markó Béla az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) támogatását kérte a kisebbségi törvény elfogadtatásához.

2005. május 19.

Többszöri halasztást követõen a kormány elfogadta az RMDSZ kisebbségi törvényjavaslatát.

2005. június 2.

A kisebbségi törvény tervezete eljutott a szenátus emberjogi, illetve közigazgatási bizottságának asztalára.

2005. június 3.

A kisebbségi törvénytervezet támogatását kérte az Európai Néppárttól Markó Béla.

2005. június 8.

RMDSZ frakciói úgy döntöttek, nem támogatják a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) parlament elé terjesztett autonómiastatútumát.

2005. június 9.

Negatívan véleményezte a szenátus kulturális bizottsága a kisebbségi törvénytervezetet.

2005. július 7.

A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottsága kedvezõen véleményezte a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet.

2005. október 7.

Folytatódott a kisebbségi törvénytervezet általános vitája a szenátusban.

2005. október 19.

A képviselõház elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet. A tervezetet Sógor Csaba szenátor és Becsek-Garda Dezsõ képviselõ terjesztette be.

2005. október 21.

A Velencei Bizottság soros ülésén úgy értékelte a kisebbségi törvénytervezetet, hogy az lehetõséget teremt majd Romániában a kisebbségi jogok megerõsítésére és kiszélesítésére. Ugyanakkor a jelentés bírálta a tervezet kisebbségi szervezetek bejegyzésére és választási részvételére vonatkozó korlátozó elõírásait.

2005. október 24.

A szenátus elutasította a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot.

2005. október 26.

A képviselõház házbizottságában leszavazták a kormánykoalíció azon kérését, hogy az alsóház sürgõsségi eljárással tárgyalja meg a kisebbségi törvényjavaslatot.

A Magyar Polgári Szövetség közleményben kéri az RMDSZ csúcsvezetõinek lemondását, a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és egy másik, az autonómiáról szóló tervezet elõkészítését.

2005. november 2.

A székelyföldi román civil szervezetek memorandumot tettek közzé, amelyben az európai követelményekkel ellentétesnek nevezik a kisebbségi törvényt.

2005. november 10.

Adrian Nãstase képviselõházi elnök Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfõhöz intézett levelében kifejti: „Sem Románia számára, sem az európai uniós csatlakozás szempontjából nem prioritás a kisebbségi törvény elfogadása”.

2005. november 15.

A Konzervatív Párt szerint törölni kell a kisebbségi törvénybõl a „mérgezõ fejezeteket”. A konzervatívok kijelentették, csak akkor támogatják a kisebbségi törvényt, ha a Hargita és a Kovászna megyei románok a helyi tanácsokban hivatalból kapnak egy-egy helyet.

Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ csak olyan módosításokat fogad el, amelyek a Velencei Bizottság ajánlásából fakadnak.

2005. november 30.

Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök kolozsvári sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi törvénytervezet „nem tartalmaz túlzásokat”. Mint mondta, nem hiszi, hogy félni kellene a kulturális autonómiától vagy a kisebbségeknek biztosított jogoktól.

2005. december 4.

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a törvényt.

2005. december 7.

A képviselõház szakbizottságaiban megkezdõdött a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája.

2005. december 12.

Eugen Nicolãescu, a PNL–PD (D. A.) pártszövetség szóvivõje bejelentette, hogy a D. A. Szövetség két pártjának a vezetõi megállapodtak, kiiktatják a kisebbségi törvénybõl a kulturálisautonómia-tanácsokra vonatkozó cikkelyeket. Az autonómiatanácsok hatáskörét javaslatuk szerint a diszkriminációellenes tanács (CNCD) venné át.

– Markó Béla RMDSZ-elnök szószegõknek nevezte a román kormánypártok azon politikusait, akik nem támogatják, vagy ki akarják üresíteni a kisebbségi törvénytervezetet.

2005. december 13.

Az RMDSZ frakciója megszavazta, hogy Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselõ vonja vissza módosító indítványait. Toró a szavazás után is megerõsítette a Szabadságnak, hogy a kérésnek nem fog eleget tenni.

2005. december 15.

Az EP megszavazta a Romániáról szóló jelentést. A Pierre Moscovici francia EP-képviselõ által készített dokumentumban az áll, hogy az EP „elégedetlenségét fejezi ki a kisebbségi törvény folyamatos késése miatt”.

2006. január 12.

A Ziua címû lap révén ismertté vált Valeriu Tabãrã demokrata párti képviselõ kisebbségi törvénytervezete.

2006. január 26.

Az Európa Tanács parlamenti közgyûlése elfogadta az 2006/1735-ös ajánlást a nemzet fogalmáról; a dokumentumot Frunda György készítette elõ.

2006. február 14.

Újrakezdte a képviselõház a kisebbségi törvény vitáját.

2006. március 21.

A képviselõház jogi, emberjogi és tanügyi szakbizottsága folytatta a kisebbségi törvénytervezet vitáját; a vita a harmadik cikkelyig jutott.

2006. április 20.

Tabajdi Csaba (MSZP) és Szentiványi István (SZDSZ) EP-képviselõk közös levélben hívták fel Olli Rehn figyelmét, hogy Románia többszöri ígérete ellenére a mai napig nem fogadta el a kisebbségekrõl szóló törvényt.

2006. április 27.

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke bejelentette, pártja nem szavazza meg a kisebbségi törvényt.

2006. május 17.

A kisebbségek jogállásáról és a pártfinanszírozásról szóló törvények elfogadását szorgalmazta Bukarestben José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Olli Rehn bõvítési biztos.

2006. május 25.

Az RMDSZ nem szavaz meg olyan kisebbségi törvényt, amelybõl hiányzik a kulturális autonómia fejezete – nyilatkozta Márton Árpád frakcióvezetõ.

2006. június 7.

Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kijelentette: fontosnak tartja, hogy a román parlament elfogadja a kisebbségi törvényt, és hogy a romániai pártok támogassák ezt az ügyet.

2006. június 29.

A képviselõház plénuma úgy döntött, a tervezetet visszautalja valamelyik szakbizottsághoz.

2006. július 5.

A képviselõház plénuma elutasította az RMDSZ javaslatát, hogy tûzzék napirendre a kisebbségi törvénytervezetet. Emellett felhatalmazták a tervezetet megvitató jogi, emberjogi és oktatási bizottságokat, hogy a rendkívüli ülésszak alatt érdemben tárgyaljanak a jogszabályról.

2006. augusztus 2.

Antal Árpád András Kovászna megyei RMDSZ-képviselõ a Háromszék címû lapnak kifejtette, jobb lett volna, ha egy évvel korábban az RMDSZ azt kéri a kormánytól, vállaljon felelõsséget a jogszabályért. Akkor frakció-kollégái nem támogatták ötletét. Meglátása szerint azért is kedvezõbb lett volna a másik utat választani, mert elutasítás vagy siker esetén az RMDSZ más fontos célkitûzésekre – például az önálló magyar egyetem létrehozására – összpontosíthatott volna.

2006. augusztus 31.

Frunda György Maros megyei szenátor kifejtette, nem hiszi, hogy a parlament a kormány által benyújtott formában elfogadja a kisebbségi törvénytervezetet. Emiatt viszont a magyar érdekvédelmi szervezetnek nem kell kilépnie a kormányból.

2006. szeptember 10–13.

Erdélyi magyar politikai, polgári és egyházi küldöttség utazott Brüsszelbe, tagjai: Tõkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor parlamenti képviselõ (RMDSZ), valamint Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. A küldöttség az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek és a kisebbségi törvény elfogadása szükségességének adott hangot.

2006. november 3.

Az erdélyi magyar egyházak vezetõi közös nyilatkozatban álltak ki az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, kinyilvánították, hogy támogatják az autonómia kialakítására irányuló jogos igényt, beleértve „Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét” is.

2006. november 23.

Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága elfogadta a román csatlakozás helyzetérõl készült állásfoglalásában a kisebbségi törvény mielõbbi elfogadását szorgalmazza.

2006. december 10.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) fel kívánja gyorsítani a kisebbségi törvény parlamenti elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök szkeptikusan fogadta ezt, kijelentvén: „Cinikusan úgy is lehetne fogalmazni, hogy miután kisebbségbe került a kormány a parlamentben, az RMDSZ partnerei megkönnyebbülten eldöntötték, hogy támogatják a kisebbségi törvényt”.