Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Krónika
Anul şi data apariţiei: 08.10.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: ştiri
Autorul articolului: Gazda Árpád, Kovács Zsolt
Titlul articolului: Befuccsolhat az útépítés
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.kronika.ro/nd.php?name=Sh&what=4786


A Demokrata Párt és az RMDSZ közötti politikai adok-kapok áldozatává válhat a Brassót Székelyudvarhellyel Erdõvidéken át összekötõ 131-es út felújítása. Az útépítéssel megbízott olasz cég ugyanis európai döntõbíráskodásért folyamodott, keresetét pedig csak abban az esetben kész visszavonni, ha a kormány kártérítést fizet neki.


Nem született még meg az a kormányhatározat, mely a Brassót Székelyudvarhellyel Erdõvidéken át összekötõ 131-es út felújítását végzõ olasz cég számára 1,4 millió eurós kártérítést juttat. A cég képviselõi korábban ennek az összegnek a kifizetése esetén vállalták, hogy visszavonják az Építõk Nemzetközi Szövetsége párizsi döntõbíróságánál benyújtott keresetüket.
Errõl Csutak István, az építkezést finanszírozó integrációs tárca államtitkára nyilatkozott a Krónikának. Amint az államtitkár elmondta, Anca Boagiu integrációs miniszter már két héttel ezelõtt a kormány elé vihette volna azt a határozattervezetet, mely a kivitelezõvel kialkudott feltételeket rögzíti. A dokumentum azonban a miniszter aszszony íróasztalán ragadt. Csutak nézetei szerint a kormányhatározat késleltetését, esetleges elkaszálását annak a politikai ellentétnek a tükrében kell nézni, mely a Demokrata Párt és az RMDSZ között a kisebbségi törvény miatt élezõdött ki.
Az útépítõnek fizetendõ kártérítés kifizetését már hétfõi sajtótájékoztatóján tényként jelentette be Demeter János. A Kovászna Megyei Tanács elnöke úgy vélte, ilyen módon október végéig be is fejezõdhet az útépítés. A megjelölt határidõ egyébként meglehetõsen szoros. Ha ugyanis eddig az idõpontig nem készül el az út, vissza kell fizetni az Európai Unió Phare programján keresztül erre a célra juttatott 5,8 millió Eurót, melybõl a kivitelezõ már el is költött mintegy egymilliót. Demeter szerint a kivitelezõ JV Garboli Conicos SpATirrena Scavi SpA cégcsoport hétfõn már elkezdte a több hónapja felfüggesztett munkálatokat. Ennek elsõ szakaszában négy centiméteres koptatóréteget önt a Vargyas és Barót között tavaly már megépített 10 kilométeres útszakaszra. Azokat a munkagépeket is a helyszínre szállíttatta azonban, amelyekkel a 131-es más szakaszain is elkezdheti a munkát. Ezekkel akár napi négy kilométer utat is le lehet aszfaltozni.
A tegnap telefonon megkeresett tanácselnök nem tudott arról, hogy az útépítés ügye politikai adok-kapok részévé vált volna. Arról azonban õ is értesült, hogy a határozat-tervezet még a kormányig sem jutott. Ez önmagában még nem akadálya az útépítésnek, hiszen az alapösszeg biztosított  magyarázta Demeter. A tanácselnök az olasz kivitelezõ jó szándéka jeleként könyvelte el, hogy az nem várta meg a kormány döntését, máris munkához látott. Demeter egy Markó Béla és Anca Boagiu közti tegnapi beszélgetésre hivatkozva jelentette ki, a miniszter asszony csupán arra vár magyarázatot, hogy milyen számítás eredményezte a kártérítésként kifizetendõ 1,4 milliós összeget.

Kárpótlásként fizetett munkadíj
Az útépítõnek juttatandó 1,4 milliós eurós kártérítés azért kelthet megütközést, mert a háromszéki vezetõk korábban többször is elmondták, a JV Garboli Conicos SpA Tirrena Scavi SpA úgy nyerte el a kivitelezõi megbízást, hogy áron alul kínálta szolgálatait. A pályázat elnyerése után azonnal kifogások sorát fogalmazta meg a tervvel kapcsolatban. Sikerült is elérnie, hogy a tervezett nyolc méter széles utat hatméteresre szûkítsék, ami a cégnek jelentõs megtakarításokat eredményezhetett. Július elsõ napjaiban további engedményeket sikerült kialkudnia. Ezek szerint az EU-támogatásból, és az érintett megyék önrészébõl összeálló 6,8 millió euróból kizárólag az utat építsék meg. A támfalak, letérõk és kisebb hidak megépítését az önkormányzatok állják.
Demeter János elmondta, a cég arra hivatkozva igényelte a kárpótlást, hogy tavaly január helyett csak szeptemberben tudta elkezdeni a munkálatokat, mert a szaktárca késve intézte el az útépítéshez szükséges engedélyeket, eközben munkagépeit nem tudta használni. Azt is megemlítette, hogy a román állam késve térítette meg az áfáját, és az euró-lej árfolyam-ingadozásból is kára származott. A Kovászna Megyei Tanács elnöke nem kívánta kommentálni azt a feltételezést, hogy az 1,4 millió eurós kiegészítéssel a szaktárca azt az összeget fizeti ki, amellyel a versenytárgyaláson a Garboli a valós ár alá kínált.

A pontatlan terv bosszúja
Csutak István úgy vélte, nemzetközi döntõbíráskodás esetén mindenképpen az olasz cégnek áll a zászló. A Garboli ugyanis bizonyítani tudja, hogy az a terv, amely alapján elkezdte a munkálatokat, valótlanságok egész sorozatát tartalmazza. Hiányzott például a dokumentációból, hogy az 55 kilométeres útszakaszon 20-30 hidat is meg kell erõsíteni  magyarázta az államtitkár. Amint Csutak elmondta, a tervet a Hill International brit cég készítette el. Ennek több millió eurós költségeit a Pénzügyminisztérium fizette. Nehézséget okoz, hogy a tervezõvel kötött szerzõdés semmilyen számonkérési lehetõséget nem tartalmaz. A brit cégnek utólag nem kell felelnie munkája minõségéért. Csutak az útszélesség lecsökkentését sem írja teljes egészében az olasz kivitelezõ számlájára. Mint mondta, az önkormányzatokra hárult volna a feladat, hogy kisajátítsák az út kiszélesítéséhez szükséges telekcsíkokat, ezt pedig az önkormányzatok nem tudták megtenni. Az államtitkár szerint az olasz cégnek juttatandó pénz sem old meg mindent. A terv kialkudott módosítására ugyanis az Európai Bizottság bukaresti delegációjának is rá kell még bólintania.
A Krónika értesülései szerint a Jonathan Schele vezette testületben éppen az a személy felügyeli a 131-es kivitelezési munkálatait, aki a bonyodalmakat okozó terv elkészítésekor a tervezõ Hill International céget képviselte. Értesülésünket az államtitkár sem cáfolni, sem megerõsíteni nem kívánta.
  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.