Căutare

„Nem Magyarország külügyminisztere hivatott arra, hogy megszabja a román parlament napirendjét” – jelentette ki a vezetõ kormánypárt egyik parlamenti képviselõje Göncz Kinga hétfõi bukaresti tárgyalásaira reagálva. Daniel Buda demokrata párti képviselõ – aki egyébként tagja a román–magyar barátságot népszerûsítõ parlamenti csoportnak – azt kifogásolta, hogy a magyar külügyminiszter sürgette a romániai kisebbségi törvény elfogadását, és a tavalyi közös kormányülésen aláírt Gozsdu-megállapodás ratifikálását.

 Daniel Buda úgy vélte, nem kell olyan kisebbségi törvényt elfogadni, amelyik az európai standardokat meghaladó jogokat biztosítana a magyar kisebbségnek. Hozzátette, a magyarországi román kisebbség sem élvezi azokat a jogokat, amelyeket a román állam a magyarságnak biztosít, nem rendelkezik például parlamenti képviselettel. A kisebbségi törvény vitáját egyébként tegnap sem sikerült kimozdítani a holtpontról, amelyre a parlament tavaszi ülésszakában jutott. A képviselõház illetékes bizottságai tegnapra meghirdetett ülésén ugyanis nem jelent meg annyi honatya, hogy a bizottságok döntést hozhassanak. A törvény elfogadásának késése miatt Markó Béla is elégedetlenségének adott hangot tegnapi sajtótájékoztatóján. Kijelentette, a részletekrõl még mindig nem sikerült megegyezni a koalíciós partnerekkel. Megjegyezte, mindez jelentõsen befolyásolja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, ezért január elseje után mindenképpen szükség van a koalíciós egyezmény újratárgyalására. Úgy értékelte, míg más esetekben a koalíciós partnerek az uniós követelményekre hivatkoznak, a kisebbségi törvény esetében, amelynek elfogadása szintén csatlakozási feltétel, könnyen megfeledkeznek a brüsszeli elvárásokról. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, a tervezet elfogadásának megakadályozása csupán egy tünete annak, hogy a térségben még mindig nem rendezõdött az etnikai kérdés.

A bukaresti sajtó egyébként elsõsorban a magyar munkaerõpiac esetleges megnyitásával kapcsolatos információkat emelte ki Göncz Kinga külügyminiszter hétfõi bukaresti látogatása kapcsán. A Cotidianul például arról írt, hogy korábban Magyarország volt az élharcosa annak, hogy az Európai Unió országai nyissák meg munkaerõpiacukat az újonnan csatlakozók elõtt, most viszont a Gyurcsány-kormány fontolgatja, hogy Románia és Bulgária EU-csatlakozása után esetleg ne engedje be a két ország munkavállalóit a magyar piacra. Göncz Kinga az Új Magyar Szó napilapnak adott interjújában kijelentette, a budapesti munkaügyi minisztériumban most készül egy hatástanulmány a nyitás várható következményeirõl. A magyar kormány az európai jogkörnyezet és e hatástanulmány következtetései alapján hozza meg novemberben a döntést arról, hogy megnyitja-e piacát a romániai munkavállalók elõtt.