Căutare

 

RMDSZ-kongresszus 1993. november Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elfogadta a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet, amelyet a román parlamentben törvényjavaslatként iktattak.

1994. április

A parlamentben törvényjavaslatként benyújtották a kisebbségek egy közös törvényjavaslatát, amely a Kisebbségi Tanács (KT) keretében készült. Nem került sor sem az RMDSZ, sem a KT által benyújtott tervezet megvitatására.

2004. június 18.

Négy magyar képviselő és egy szenátor aláírásával iktatták a képviselőház állandó bizottságában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott személyi elvű autonómiatervezetet.

2004. december 29.

Megalakult a Tãriceanu-kormány. Programjában szerepel a kisebbségek jogállását rögzítő törvény kezdeményezése, mely többek között a kulturális autonómia törvényi és intézményi keretét is megteremti.

2005. január 18.

A Magyar Rádiónak adott interjúban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök megállapította: a határon túl már van kulturális autonómia.

2005. február 8.

Az RMDSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a többi kisebbség képviselőivel közösen dolgoznak a kisebbségi törvényen, mely kerettörvény jellegű lesz, és azt közvitára bocsátják.

2005. február 18.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a kisebbségi törvény megalkotása aláássa az autonómiát.

2005. március 16.

Az RMDSZ parlamenti képviselői kézhez kapták a szövetség munkacsoportja által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet.

2005. március 17.

Toró T. Tibor Temes megyei képviselő bírálta a tervezetet, mert az a kisebbségi szervezetek létrehozására vonatkozóan ugyanazokat a diszkriminatív kritériumokat tartalmazza, amelyeket a romániai választási törvényben több nemzetközi szervezet is kifogásolt.

2005. március 18.

Nyilvánosságra hozták a kisebbségi törvény tervezetének szövegét.

2005. március 21.

A Magyar Polgári Szövetség háromszéki egyeztető tanácsa bírálta a nemzeti kisebbségekről szóló törvény tervezetét, és széles körű konzultációsorozat beindítását kezdeményezte az autonómiáról.

2005. március 22–25.

Toró T. Tibor képviselő benyújtotta a kisebbségi törvény tervezetéhez készített módosító csomagot. Csomagja, mely 15 indítványt tartalmaz, az EMNT 2004-ben iktatott személyi elvű kerettörvény-tervezetéből indul ki.

2005. március 30.

Az erdélyi protestáns egyházfők Markó Bélához intézett nyílt levelükben kifejtik: nem célszerű jelen formájában a parlament elé terjeszteni a tervezetet, mert azt nem előzte meg széles körű szakmai és társadalmi vita.

2005. április 21.

A kormány úgy döntött, a kisebbségi törvény tervezetéről kéri a Velencei Bizottság és az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának a véleményezését.

2005. április 23.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös nyilatkozatban bírálja a kisebbségi törvényt, mely szerintük „a magyar autonómia kijátszására és letörésére szolgál”.

2005. május 5.

Mona Muscã művelődési miniszter bírálta a kisebbségi törvény tervezetét.

Markó Béla az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) támogatását kérte a kisebbségi törvény elfogadtatásához.

2005. május 19.

Többszöri halasztást követően a kormány elfogadta az RMDSZ kisebbségi törvényjavaslatát.

2005. június 2.

A kisebbségi törvény tervezete eljutott a szenátus emberjogi, illetve közigazgatási bizottságának asztalára.

2005. június 3.

A kisebbségi törvénytervezet támogatását kérte az Európai Néppárttól Markó Béla.

2005. június 8.

RMDSZ frakciói úgy döntöttek, nem támogatják a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) parlament elé terjesztett autonómiastatútumát.

2005. június 9.

Negatívan véleményezte a szenátus kulturális bizottsága a kisebbségi törvénytervezetet.

2005. július 7.

A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottsága kedvezően véleményezte a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet.

2005. október 7.

Folytatódott a kisebbségi törvénytervezet általános vitája a szenátusban.

2005. október 19.

A képviselőház elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet. A tervezetet Sógor Csaba szenátor és Becsek-Garda Dezső képviselő terjesztette be.

2005. október 21.

A Velencei Bizottság soros ülésén úgy értékelte a kisebbségi törvénytervezetet, hogy az lehetőséget teremt majd Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. Ugyanakkor a jelentés bírálta a tervezet kisebbségi szervezetek bejegyzésére és választási részvételére vonatkozó korlátozó előírásait.

2005. október 24.

A szenátus elutasította a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot.

2005. október 26.

A képviselőház házbizottságában leszavazták a kormánykoalíció azon kérését, hogy az alsóház sürgősségi eljárással tárgyalja meg a kisebbségi törvényjavaslatot.

A Magyar Polgári Szövetség közleményben kéri az RMDSZ csúcsvezetőinek lemondását, a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és egy másik, az autonómiáról szóló tervezet előkészítését.

2005. november 2.

A székelyföldi román civil szervezetek memorandumot tettek közzé, amelyben az európai követelményekkel ellentétesnek nevezik a kisebbségi törvényt.

2005. november 10.

Adrian Nãstase képviselőházi elnök Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfőhöz intézett levelében kifejti: „Sem Románia számára, sem az európai uniós csatlakozás szempontjából nem prioritás a kisebbségi törvény elfogadása”.

2005. november 15.

A Konzervatív Párt szerint törölni kell a kisebbségi törvényből a „mérgező fejezeteket”. A konzervatívok kijelentették, csak akkor támogatják a kisebbségi törvényt, ha a Hargita és a Kovászna megyei románok a helyi tanácsokban hivatalból kapnak egy-egy helyet.

Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ csak olyan módosításokat fogad el, amelyek a Velencei Bizottság ajánlásából fakadnak.

2005. november 30.

Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök kolozsvári sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi törvénytervezet „nem tartalmaz túlzásokat”. Mint mondta, nem hiszi, hogy félni kellene a kulturális autonómiától vagy a kisebbségeknek biztosított jogoktól.

2005. december 4.

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a törvényt.

2005. december 7.

A képviselőház szakbizottságaiban megkezdődött a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája.

2005. december 12.

Eugen Nicolãescu, a PNL–PD (D. A.) pártszövetség szóvivője bejelentette, hogy a D. A. Szövetség két pártjának a vezetői megállapodtak, kiiktatják a kisebbségi törvényből a kulturálisautonómia-tanácsokra vonatkozó cikkelyeket. Az autonómiatanácsok hatáskörét javaslatuk szerint a diszkriminációellenes tanács (CNCD) venné át.

– Markó Béla RMDSZ-elnök szószegőknek nevezte a román kormánypártok azon politikusait, akik nem támogatják, vagy ki akarják üresíteni a kisebbségi törvénytervezetet.

2005. december 13.

Az RMDSZ frakciója megszavazta, hogy Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő vonja vissza módosító indítványait. Toró a szavazás után is megerősítette a Szabadságnak, hogy a kérésnek nem fog eleget tenni.

2005. december 15.

Az EP megszavazta a Romániáról szóló jelentést. A Pierre Moscovici francia EP-képviselő által készített dokumentumban az áll, hogy az EP „elégedetlenségét fejezi ki a kisebbségi törvény folyamatos késése miatt”.

2006. január 12.

A Ziua című lap révén ismertté vált Valeriu Tabãrã demokrata párti képviselő kisebbségi törvénytervezete.

2006. január 26.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadta az 2006/1735-ös ajánlást a nemzet fogalmáról; a dokumentumot Frunda György készítette elő.

2006. február 14.

Újrakezdte a képviselőház a kisebbségi törvény vitáját.

2006. március 21.

A képviselőház jogi, emberjogi és tanügyi szakbizottsága folytatta a kisebbségi törvénytervezet vitáját; a vita a harmadik cikkelyig jutott.

2006. április 20.

Tabajdi Csaba (MSZP) és Szentiványi István (SZDSZ) EP-képviselők közös levélben hívták fel Olli Rehn figyelmét, hogy Románia többszöri ígérete ellenére a mai napig nem fogadta el a kisebbségekről szóló törvényt.

2006. április 27.

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke bejelentette, pártja nem szavazza meg a kisebbségi törvényt.

2006. május 17.

A kisebbségek jogállásáról és a pártfinanszírozásról szóló törvények elfogadását szorgalmazta Bukarestben José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Olli Rehn bővítési biztos.

2006. május 25.

Az RMDSZ nem szavaz meg olyan kisebbségi törvényt, amelyből hiányzik a kulturális autonómia fejezete – nyilatkozta Márton Árpád frakcióvezető.

2006. június 7.

Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kijelentette: fontosnak tartja, hogy a román parlament elfogadja a kisebbségi törvényt, és hogy a romániai pártok támogassák ezt az ügyet.

2006. június 29.

A képviselőház plénuma úgy döntött, a tervezetet visszautalja valamelyik szakbizottsághoz.

2006. július 5.

A képviselőház plénuma elutasította az RMDSZ javaslatát, hogy tűzzék napirendre a kisebbségi törvénytervezetet. Emellett felhatalmazták a tervezetet megvitató jogi, emberjogi és oktatási bizottságokat, hogy a rendkívüli ülésszak alatt érdemben tárgyaljanak a jogszabályról.

2006. augusztus 2.

Antal Árpád András Kovászna megyei RMDSZ-képviselő a Háromszék című lapnak kifejtette, jobb lett volna, ha egy évvel korábban az RMDSZ azt kéri a kormánytól, vállaljon felelősséget a jogszabályért. Akkor frakció-kollégái nem támogatták ötletét. Meglátása szerint azért is kedvezőbb lett volna a másik utat választani, mert elutasítás vagy siker esetén az RMDSZ más fontos célkitűzésekre – például az önálló magyar egyetem létrehozására – összpontosíthatott volna.

2006. augusztus 31.

Frunda György Maros megyei szenátor kifejtette, nem hiszi, hogy a parlament a kormány által benyújtott formában elfogadja a kisebbségi törvénytervezetet. Emiatt viszont a magyar érdekvédelmi szervezetnek nem kell kilépnie a kormányból.

2006. szeptember 10–13.

Erdélyi magyar politikai, polgári és egyházi küldöttség utazott Brüsszelbe, tagjai: Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor parlamenti képviselő (RMDSZ), valamint Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. A küldöttség az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek és a kisebbségi törvény elfogadása szükségességének adott hangot.

2006. november 3.

Az erdélyi magyar egyházak vezetői közös nyilatkozatban álltak ki az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, kinyilvánították, hogy támogatják az autonómia kialakítására irányuló jogos igényt, beleértve „Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét” is.

2006. november 23.

Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága elfogadta a román csatlakozás helyzetéről készült állásfoglalásában a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását szorgalmazza.

2006. december 10.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) fel kívánja gyorsítani a kisebbségi törvény parlamenti elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök szkeptikusan fogadta ezt, kijelentvén: „Cinikusan úgy is lehetne fogalmazni, hogy miután kisebbségbe került a kormány a parlamentben, az RMDSZ partnerei megkönnyebbülten eldöntötték, hogy támogatják a kisebbségi törvényt”.