Căutare

Borislaw Geremek tekintélyes lengyel liberális európai képviselő, korábbi külügyminiszter így figyelmeztetett egy Zeit-interjúban: „Ha nem sikerült a polgárok politikai érzelmeit a demokráciába integrálnunk, máris elvesztettük a játszmát. Minden kormány megítélése abbéli képessége alapján történik, hogy a legerőtlenebbek és a legszegényebbek életét javítani tudja.”

Ez pedig nem csupán a társadalmi igazságosságról, hanem a kisebbségi jogokról is szól, kiváltképp, ha arra gondolunk, mennyire veszélyesek a populisták nacionalista megnyilvánulásai Szerbiától Romániáig, Szlovákiától Lengyelországig és Magyarországig. Helyesen mutatott rá a lengyel polgárjogi mozgalom hajdani előrelátó képviselője arra is, hogy a politikai és történelmi alapú nacionalizmus Közép-Kelet-Európában többségi gyakorlat.
Az európai egyesülés folyamatának kezdete óta a nemzeti kisebbségekkel és etnikai csoportokkal való bánásmód többé nem kizárólag a nemzetállamok ügye. Az ENSZ, az EU, az EBESZ és az Európa Tanács határozatai és irányelvei mindenütt érvényesek. A Koszovó jövőjéről szóló vita sem csupán az albán többség önrendelkezéshez való jogáról szól, hanem a tartományban még ottmaradt szerbek kisebbségi jogairól is.
Jugoszlávia iskolapéldája túl közel van ahhoz, hogy látszólag jelentéktelen viszályokat egy államnemzet és egy nemzeti kisebbség között – különösen, ha ez utóbbi számíthat anyanemzetének támogatására – félvállról vegyünk.
Ezért az erdélyi, mindenekelőtt a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyetemi oktatói és diákjai körében megnyilvánuló nyugtalanság is nemzetközi figyelmet érdemel. Noha Románia összlakosságának 6,6 százaléka magyar (mintegy 1,5 millió lélek), a magyar diákok aránya csak 4,4 százalék, és pusztán 1,6 százalékuk tanulhat anyanyelvén. Nyolcvan világhírű tudós támogatásával, hivatkozva hasonló finnországi, svédországi, spanyolországi, macedóniai és szlovákiai kisebbségi felsőoktatási intézmények működésére, a magyar oktatók és diákok követelik a nagy múltú Bolyai Egyetem visszaállítását a mintegy 6 ezer magyar diák számára. A Bolyai Egyetemet a kommunista rezsim 1959-ben megszüntette, illetve „egyesítette” a román Babeº Egyetemmel.
Két fiatal docenst, a fizikus Hantz Pétert és a matematikus Kovács Lehelt nemrég átlátszó ürüggyel azonnali hatállyal elbocsátották állásukból, mivel tiltakozó akciókat szerveztek. Formális elbocsátási okként a fiatal egyetemi oktatóknak azt vetették a szemükre, hogy az egyetem több épületében magyar feliratokat helyeztek el.
A két megregulázott docens nemrég Bécsben is bőséges bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az EU-tagsághoz méltó „multikulturalizmusról” és „háromnyelvűségről” a BBTE esetében szó sem lehet, a magyar egyetemi oktatók és diákok egyenjogúságát és kisebbségi jogait nem tartják tiszteletben Kolozsváron (és máshol sem).
A BBTE szimbolikus jelentőségű esete és a bátor polgárjogi aktivisták rendreutasítása nemcsak terheli a román–magyar kapcsolatokat, hanem rossz fényt vet az újdonsült EU-tag Romániára is.

Paul Lendvai