Căutare

Áttörésként értékelte a határon túli magyarság számára a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvényt Markó Béla RMDSZ-elnök és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (MTA TTI) hétfői műhelybeszélgetésén.

A Kárpát-medencei magyar kisebbség: helyzetkép és kilátások címmel zajló műhelybeszélgetést megnyitva Glatz Ferenc akadémikus elmondta, hogy „a legnagyobb siker az utóbbi húsz évben a három magyar párt sikeres szereplése”. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), az RMDSZ és a VMSZ sikerét „Trianon óta a legnagyobb magyar sikernek tartom a magam részéről, rájöttünk, hogy magunknak kell segíteni magunkon” - tette hozzá. Glatz hangsúlyozta, hogy a romakérdésre végre felfigyelt az Európai Unió, de elképzelhető, hogy a romaügy háttérbe szoríthatja a „klasszikus” kisebbségek problémáit.

Pásztor István pártja, a VMSZ utóbbi években folytatott politizálását értékelve elmondta, hogy a kisebbségi politikának „a kisebbségek közösségi ambícióit kell megfogalmaznia és sikere vinnie, különben a közösségi támogatás elolvad.” Szerinte ebben jelentős eredményeket sikerült elérni az elmúlt egy évben, például a szerbiai kisebbségi önkormányzatiságról, a lényegében kulturális autonómiát biztosító nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, amelyet augusztus 31-én fogadott el a belgrádi parlament. Értékelése szerint ez új alapokra helyezi a szerb többség és a kisebbségek viszonyát. A törvény biztosítja nemzeti tanácsaik finanszírozását és a nemzeti tanácsok által működtetett intézményeknek fenntartását is. A nemzeti tanácsokról szóló törvény követendő példaként is felmutatható, például Szlovákia számára – mondta. Ezen kívül megemlítette, hogy munkájuk eredményeként több mint háromszáz olyan építési, fejlesztési program zajlik a Vajdaságban, amely javítja a helyi magyarság életkörülményeit.

Pásztor jelentős fejleményként említette meg azt a törvényjavaslatot is, amelyet a belgrádi parlament valószínűleg hamarosan elfogad, és amely a tartománynak az eddigieknél több hatáskört biztosít majd. „Ha a Vajdaság mozgástere növekedik, a mi befolyásolási lehetőségeink nagyobbak lesznek” - tette hozzá. Ugyancsak jelentősnek nevezte azt, hogy létrejöhet a szerb-magyar történész vegyesbizottság, amely a második világháborúban a két közösség egymással szembeni atrocitásait vizsgálja majd ki, benne az 1944-45-ös magyarellenes tömegmészárlásokat a Délvidéken. A vegyesbizottság létrehozása „civilizációs kérdés, évtizedes sebeket gyógyít, megváltoztatja a vajdasági magyarság közhangulatát, oldja a zsigereinkben lévő feszültséget” - jelentette ki.

Markó Béla - egyetértve Pásztor Istvánnal - hangsúlyozta, hogy a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény „áttörés”, amikor Szlovákia éppen „vissza akar fordulni” a kisebbségeknek adott jogok területén. Szerinte a Kárpát-medencei magyarság szempontjából a jövőben fontos kérdés az, hogy „át tudunk-e térni egy olyan időszakra, amikor a nemzetállamot le tudjuk bontani”, mivel eddig „nem sikerült lebontani a nemzetállamokat, sem a szemléletet megváltoztatni.” Szerinte a „decentralizáció, az önkormányzatiság irányában kell vezetni” a térség országait.

Csáky Pál, az MKP elnöke előadásában azt mondta, hogy szerinte a szlovák politikai elit már megbánta a nyelvtörvény módosított változatának elfogadását, de nemzeti céljaik érdekében „belehajszolták magukat” ebbe. Sürgette, hogy a magyar kormány kiegészítő kérdést csatoljon ahhoz a kérelemhez, amellyel Szlovákia fordult a velencei bizottsághoz a nyelvtörvény ügyében. A velencei bizottság - az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság - a magyar kedvezménytörvényt is vizsgálta, és ajánlásai alapján a magyar parlament módosította a törvényt - idézte fel Csáky Pál. Megfelelő kiegészítő kérdéssel Magyarország is képes lenne befolyásolni a bizottság vizsgálatát a szlovák nyelvtörvény ügyében - fejtette ki.