Căutare Numele cotidianului: Krónika Nemrégiben szülői értekezlet keretében megismerhettem az új tanügyi törvénytervezetet. Nagy megtiszteltetésnek vettem, hiszen 25 éves szülői pályafutásom alatt első alkalommal kérte ki a véleményemet az oktatási tárca gyermekemet érintő döntésében. Hangsúlyozta is a lányom osztályfőnöke, cél a minél jobb, minél több szinten megvitatott, és elfogadott tanügyi törvény létrehozása. Mi több, arra buzdított, hogy észrevételeinket, jobbító ötleteinket jegyezzük le, és levélben juttassuk el az oktatási minisztériumba. Aztán következett a tervezet felolvasása, ami – noha az osztályfőnök csak szemelvényeket emelt ki – meglehetősen hosszúra sikeredett. Az elején volt egy sanda gyanúm: olyasmit hallok, amit már ismerek. De hegyeztem a fülem, nehogy kimaradjon valami részlet, ami újdonság, ami lényeges. Az idő előrehaladtával lankadt a lelkesedésem, mert rájöttem, hogy amit újnak próbálnak beállítani, az voltaképpen a régi, jelentéktelen módosításokkal. Nyugodtan tessék megcáfolni, mert az egyetlen lényegi változás – ami a magyar iskolában tanuló gyermekemet érinti –, hogy talán jövőtől nem kell románul tanulnia a történelmet és a földrajzot. Egyébként minden maradt a régiben. Maradt a tekintélyelvűség; maradt a rengeteg tantárgy, sőt még szaporodott a számuk; a kisebbségi gyerekek ötödik osztálytól továbbra is a többségiekkel vehetik fel a versenyt a román nyelv és irodalom ismeretében és így tovább. Sőt továbbra is jegyre gyúrunk, mert a gimnáziumi szintre való előrelépés alapfeltétele az 5–8 osztályos átlag, amelybe bizonyos számítási képlet alapján belekutyulják a hetedikben és nyolcadikban íratott egységes dolgozatok számszerűsített eredményeit. A lényege ugyanaz: ha a gyereknek magas az átlagjegye, van esélye, hogy nívós gimnáziumban tanuljon, ha meg alacsony, akkor mehet oda, ahol még maradt üres hely. Maradt a régi osztályozási rendszer, amely sok évtizeden át bizonyította már, hogy még köszönő viszonyban sincs a reális tudással. Ennek egyik pikantériája, hogy az 1-től 10-ig terjedő skálán négy jeggyel a nem tudást „mérik”. Laikusként feltehető a kérdés: mikor ad a tanár 4-est, 3-ast, 2-est, illetve 1-est a nem tudásra? Helye van a filozofikus elméleteknek, de értelme nincs. Pedagógusok indoklásából tudom: ha a tanuló csak a lecke címét tudja, az még nem nevezhető tudásnak, és 4-est érdemel; ha annyit sem szól, hogy nyikk vagy mukk, akkor az egyértelműen 3-as, a súgásért 2-es, a puskázásért 1-es jár. De mennyire tükrözik ezek a jegyek a tényleges tudást? Mert ha a gyerek „csak” a lecke címét tudja, az már a létező dolgok tartományában vizsgálandó, és mérhető a legalacsonyabb pozitív jeggyel is. Ha súg vagy puskázik a tanuló, az fegyelmi probléma, annak kezelésére vannak a pedagógusi módszerek: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli intő stb., stb., el egészen a magaviseleti jegy levonásáig. Régen rossz, ha egy fegyelmi probléma tükröződik mondjuk a matematika dolgozatnál, és azért kap 1-est a diák, mert puskázott. Másrészt az 1-es, 2-es, 3-as és 4-es osztályzat személyfüggő is: szimpatikus vagy sem a gyerek a tanárnak; éppen jó vagy rossz napja van a tanárnak; és így tovább, bővíthető a sor egyéni tapasztalatokkal is. Lényeg, hogy a pedagógus négyféleképpen értékelhet valamit, ami nincs. Sőt ha „rossz arcnak” minősíti a tanulót, megteheti, hogy a hetes mellé négyes helyett egyest ad, ami ugye, sima bukás. Kérdés, hogy a nem tudás árnyalása kinek jó? Mert a jegyre gyúró diáknak biztos, hogy nem... Akkor meg mire való az egész hajcihő?! |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |