Căutare

Interjú Cristian Pârvulescu politológussal, a Pro Democratia Egyesület elnökével – Ön volt az egyéni választókerületes rendszert bevezető választási törvény egyik kezdeményezője. Vállalja még az apaságot? – A törvény mai formájában egy kompromisszum eredménye. Részt vettem e kompromisszum kialakításában néhány politikai párt képviselőjével. Ez már nem a Pro Democratia Egyesület tervezete, de 90 százalékát az egyesületbéli társaim szövegezték meg.

– A korábbi parlamenti ciklusok majd mindegyikében az RMDSZ-nek a Kárpátokon kívüli megyékből is jutottak be szinte véletlenszerűen képviselői. A szövetség vezetői úgy tartják, a jelenlegi törvény is életben tartja az „orosz rulett” effektust.
– Én is felfigyeltem az orosz rulettre való ismételt hivatkozásokra. Nincs szó erről. A törvény azonban érintheti a pártok helyi báróit. Az RMDSZ korábbi belső választásain már előfordult, hogy a szövetség ismert vezetőit jószerével ismeretlen fiatalok utasították maguk mögé. Ez történt 2004-ben Kovászna megyében, amikor Antal Árpád legyőzte Márton Árpádot. Sokan félnek attól, hogy az ismert politikusok helyét kevésbé ismertek veszik át, de az RMDSZ nem veszít pozíciókat. Csak az történik, hogy most azoknak is dolgozniuk kell a mandátumért, akiket korábban feltettek a lista élére.
– Hogyan került be a törvénybe az alternatív választási küszöb fogalma?
– Ezt a német törvényből vettük át. Szó sincsen arról, hogy valamely kisebbséget szerettük volna ezzel kedvezményes helyzetbe hozni. Arról volt csupán szó, hogy valami módon kárpótolni kellett azokat a pártokat, amelyek nem érték el a küszöböt, de amelyeknek több jelöltje is megnyerte a választást a saját körzetében. Először azt javasoltuk, hogy a három képviselői és egy szenátori körzetben nyertes pártokat tekintsük bejutottaknak. A számokat aztán 6–3-ra módosították. Ez nagyon magas, nagyon nehezen teljesíthető küszöb.
– A pártszövetségekre és a választási szövetségekre is vonatkozik ez az alternatív küszöb?
– Igen. Mind a pártok, mind a pártszövetségek bejutnak a parlamentbe, ha jelöltjeik hat képviselői és három szenátori körzetben megnyerik a választásokat. Az esetleges RMDSZ–MPP-szövetség nehezen érhetné el a szövetségek számára megszabott nyolcszázalékos küszöböt. A 6–3-as alternatív küszöböt azonban könnyedén teljesíthetné.
– Az RMDSZ vezetői fenntartásaikat fejezték ki ezzel kapcsolatban. Azt mondták, ez egy ki nem próbált lehetőség, és kockázati tényező, hogy a választási bizottság esetleg másképpen értelmezi a törvényt, és kizárja a versenyből a magyarság képviselőit.
– Általános alkotmányos elv, hogy amit nem tilt a törvény, az megengedett. A Kereszténydemokrata Parasztpárt már tett fel kérdéseket az Állandó Választási Hatóságnak ezzel kapcsolatban. Mind az RMDSZ, mind az MPP számára adott a lehetőség, hogy a hatósághoz forduljon a kérdésével. Így olyan választ kaphatnak, amely minden kétséget kizár. Meglátásom szerint azonban semmi kétség nem fér ahhoz, hogy egy pártszövetség vagy választási szövetség az alternatív küszöb túllépésével már bejut a parlamentbe.