Căutare

Interjú Szilágyi Sándorral, a Sepsiszentgyörgy–Sepsiszék–Erdõvidék szenátori körzet független jelöltjével.

Szilágyi Sándor 40 éves, vállalkozó

Fotó: A szerző felvétele

– Független szenátorként nyílhat-e az Ön számára valós mozgástér a román parlamentben?

– Erõs frakció tagjaként természetesen sokkal hatékonyabban lehetne képviselni a Benedek Elek-i örökséget, a székely kérdést, függetlenként azonban olyan feladat vár rám, amelynél nagyobbat, nemesebbet keresve sem találnék: az autonómia képviselete. Miután hangzatos kijelentéseik ellenére a székelyföldi RMDSZ-es önkormányzati vezetõk nem vállalják fel, vagy idõhúzásba fullasztják az önrendelkezés ügyét, valakinek lennie kell, aki kérlelhetetlenül, megvásárolhatatlanul, nem szólamok, hanem elõterjesztések formájában képviseli a bukaresti törvényhozásban a székelység autonómiaigényét. Független jelöltként pártszimpátiától mentes képviseletet kínálok mindazoknak, akik tiszta alappal induló, politikai koloncokat nem cipelõ embert keresnek voksaik számára. Célom ledönteni a pártelkötelezettség falát, megteremteni a független, emberközeli képviseletet. Ha bejutok a szenátusba, akkor az önkormányzati, illetve a Tõkés László révén megvalósult európai parlamenti képviselet közötti senkiföldjén, a romániai törvényhozásban státushoz, szóhoz, szerephez jutnak a polgári erõk, a jobboldali értékek. Pótolni kell a hiányzó láncszemet, gazdagítani kell a romániai magyarság parlamenti képviseletét, hogy hittel, becsülettel lehessen képviselni a parlamentben a Székelyföld önrendelkezési igényét.

– Megválasztása esetén milyen terveket kíván megvalósítani?

– Szorgalmazni kívánom a Székelyföld rövid és középtávú fejlesztési tervének elkészítését, figyelembe véve a helyi természeti sajátosságokat és a humán erõforrást. Olyan székelyföldi ajánlatcsomagra gondolok, amellyel a tõkeerõt, hazai és külföldi beruházókat lehetne vonzani a térségbe. A realitásokból kiinduló, új alapokra fektetett gazdasági tervekre és azok megvalósítására van szükség. Külön törvénycsomagokat készülök elõterjeszteni a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok és térségek támogatására, valamint a kisjövedelmûek, nyugdíjasok, földmûvelõk megsegítésére. Támogatni fogom a Székelyföldön belüli kisrégiókat, és a kisrégiók közötti csoportosulások programcsomagjait.

– Hogyan látja a romániai magyar oktatás helyzetét?

– Az oktatás hosszú távú beruházás: tényleges tanügyi reformra van szükség, folytatni kell az ágazat decentralizálását. Az önkormányzatok szerepe és jogosultsága ne korlátozódjék a központi költségvetési pénzek továbbítására, hanem a települések, régiók oktatási stratégiájának meghatározói lehessen. A székelyföldi fiatal legyen joggal büszke nemzeti kultúrájára, identitására, de ismerje és becsülje az egyetemes világ, az európai kultúra értékeit is. Használja helyesen anyanyelvét, sajátítson el minél több idegen nyelvet. Sürgõsségi feladatként kezelem a román nyelv idegen nyelvként való oktatásának elfogadtatását, illetve Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történõ oktatását. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a székelyföldi fiatalok viszonyulása a román nyelvhez megváltozzék, és elõnyként használhassák nyelvtudásukat.