Căutare

Eltérően vélekednek RMDSZ-politikusok, hogy garantálja-e az arányos képviseletet a jogszabály. A törvény ellen már csak alkotmányossági kifogások merülhetnek fel; Băsescu valószínűleg ki fogja hirdetni.

Elfogadta szerda délután a képviselőház az egyéni választókerületes szavazási rendszerről szóló törvényt. Az ülésen megjelent 260 képviselő közül 231-en voksoltak a törvény elfogadása mellett, tizenegyen ellene szavaztak, tizennyolcan (az RMDSZ képviselőházi frakciója) tartózkodtak.

Mivel a képviselőháznak van végső döntési joga ezügyben, további parlamenti vitára már nem kerül sor – a jogszabály ellen ezután csak alkotmányossági kifogások merülhetnek fel. A következő állomás Traian Băsescu államfő, aki minden valószínűség szerint kihirdeti a jogszabályt.

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint azért nem voksoltak – tartózkodtak – a magyar képviselők a végszavazáson, mert


a jogszabályba nem kerültek bele azok a biztosítékok,

amelyek a romániai kisebbségi közösségeknek szavatolnák a parlamenti képviseletet. Elvetették azt az RMDSZ-javaslatot, hogy a kisebbségi szervezetek esetében töröljék a parlamenti bejutási küszöböt: úgy ezek a pártok a megszerzett szavazatszámnak megfelelő mandátumot kaphattak volna.

Az RMDSZ azzal sem ért egyet, hogy a jogszabályban nincsenek rögzítve az egyéni választókerületek határai. A kerületek megrajzolása jelentősen befolyásolhatja a választás kimenetelét a magyarság számára – figyelmeztetett a frakcióvezető. A most elfogadott változatban az egyéni választókerületek határait a kormány jelöli ki sürgősségi rendeletben, egy külön erre a célra létrehozott parlamenti bizottság ajánlása nyomán.

Kapcsolódó:

>> Elfogadta a képviselőház jogi bizottsága az egyéni választókerületes választási rendszert >>
>> Választási reform: a szavazólappal kéne foglalkozni? >>

A törvényben viszont benne maradt az úgynevezett alternatív parlamenti küszöb, ami azt jelenti, hogy olyan párt is bejuthat a törvényhozói testületbe, amely hat képviselői és három szenátori választókerületben megszerezte az első helyet. A frakcióvezető hangsúlyozta, ez a rendelkezés csökkenti annak a veszélyét, hogy


a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad,

de nem zárja ki teljesen ezt a lehetőséget. Ami az arányos képviseletet illeti, e tekintetben már óvatosabban fogalmazott Márton Árpád, mondván, hogy a választásokon való szereplés az egyéni választókerületek megrajzolásán múlik.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke erről úgy nyilatkozott, míg az RMDSZ kormányon van, nem okoz gondot annak megakadályozása, hogy a választókerületek határait az erdélyi magyarság számára hátrányosan állapítsák meg.

Kérdés azonban, hogy négy év múlva, ha a választókerületek határait újrarajzolnák, az RMDSZ kormányon lesz-e, és így bele tud-e majd szólni a folyamatba – mondta Kelemen.

“A szavazás után egyértelműen rossz hangulat uralkodott a román képviselők között: kezdenek rájönni, hogy mibe mentek bele. Az egyéni választókerületes szavazási rendszernek


csak az örül, aki nem érti, miről van szó”

– így az ügyvezető elnök, aki szerint a fő probléma az, hogy bevitték a véletlent a választási rendszerbe.

A politikus szerint ezentúl a pártok nem fogják tudni, a 480 körzet közül hol indítsák a tapasztalt, de nem feltétlenül népszerű politikusaikat. Az új rendszerben ha egy – amúgy hozzáértő – politikus veszít a választókörzetben, akkor nem jut be a parlamentbe. Ez a törvényhozás hígulásához vezet, ami az autoritárius államberendezkedésnek kedvez, mondta Kelemen.

Toró T. Tibor szerint a most elfogadott választási rendszer elfogadható az erdélyi magyarok számára, hiszen az arányossági elv érvényesül. Kérdésünkre elmondta, ő azért tartózkodott szerda délután, mert az RMDSZ indoklásán túl három kifogása is van a jogszabállyal kapcsolatban. Az egyik az, hogy


még súlyosabb diszkriminatív feltételeket vezetett be

az alsóház azon szervezetek számára, akik nem rendelkeznek parlamenti képviselettel. Az eddigi, sokat kritizált feltételeken kívül (például a 25 ezer támogató aláírás összegyűjtése az ország 18 megyéjéből) egy újabb kritérium került be a jogszabályba: az, hogy a kormánynak meg kell állapítania az illető szervezet közhasznú jellegét.

További probléma Toró szerint, hogy ha egy jelölt függetlenként indul és nyer az egyik választókerületben, akkor automatikusan megkapja a mandátumot – míg a pártjuk teljesítményétől is függ azok szenátori-képviselői helye, akik pártszínekben indulnak.

A képviselő azt kifogásolta még, hogy a megyei tanácselnökök megválasztásáról szóló cikkelyt is bevették a törvény szövegébe. Toró elmondta, egyetért azzal hogy a megyei tanácsok vezetőit is egyéni választókerületes rendszerrel válasszák meg, de ezt a kérdést külön törvényben kellene szabályozni.