Románia európai uniós csatlakozása az utolsó fázisba jutott. Az Európai Parlament külügyi bizottságának a csatlakozás előtti utolsó, Romániáról szóló jelentését a külügyi bizottság vitatta meg. A besszarábiai származású Pier Moscovici jelentéstevő az eredeti szövegben mesterien kikerülte a kisebbségi ügyek területén lévő kényes kérdéseket. A magyar képviselők révén ezek utólag mégis bekerültek a jelentés szövegébe, illetve egy részük a bizottsági viták után is benne maradt. Erről kérdeztem Gál Kingát, a Fidesz néppárti képviselőjét.
      – A Moscivici-jelentéshez elfogadott módosító javaslatok előrelépésnek tekint-hetőek, hiszen bennük kiemelten szerepelnek a romániai magyar nemzeti közösség gondjai. A jelentés felhívja a román hatóságok figyelmét arra, hogy tartsák szem előtt a magyar közösség elvárásait – ez a jelentés egyik fontos kitétele. A magyar közösség ügye nevén nevezve szerepel a jelentésben, ami ismételt megerősítése annak, hogy az Európai Parlament a kérdéssel igenis foglalkozik, és komolyan veszi. A jelentésben megjelennek mindazok a gondok, amelyeket a magyar közösség az évek során megfogalmazott: az egyházi ingatlanok restitúciójának kérdése, az önálló romániai magyar felsőoktatás és az ahhoz szükséges anyagi alapok előteremtése, valamint a romániai magyarság követeléseinek rendezése a szubszidiaritás és a kulturális önkormányzatiság elvei szerint. Ez utóbbi szerepelt már a legutolsó európai parlamenti határozatban is.
      – A Bel- és Igazságügyi Bizottság tagjaként ön személyesen is megfogalmazott egy véleményt a romániai magyarság jogainak védelmében. Lesz-e ennek a folyamatnak folytatása?
      – A Bel- és Igazságügyi Bizottságban megfogalmazódott vélemény a Moscovici-féle külügyi bizottsági jelentéshez, illetve Románia csatlakozásának egészéhez készült, ennek én voltam a jelentéstevője. Itt keményebb a hangvétel, és részletesebb az a követelés is, hogy a kisebbségek reális elvárásaihoz igazítva fogadják el a kisebbségi törvényt. Nevesítve szerepel a felsőoktatás kérdése, a szubszidiaritás, a kulturális önkormányzatiság, valamint az adminisztratív önkormányzatiság etnikai alapon történő alapelveinek együttes kezelése. Mindez számottevő előrelépés. Figyelembe veendő, hogy 2007 januárjától Románia már nem a külügyi bizottság megítélése alá esik, hanem a bel- és igazságügyi bizottság foglalkozik a tagállamok belső kérdéseivel, amelyek az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat, a gyerekjogokat, az igazságszolgáltatás reformját érintik (és ezek egy részét az Európai Bizottság jelentésében kiemelten kezeli), s ezekre a bizottság vissza fog térni. Nyilvánvaló, hogy a csatlakozás után is ezek a gondok valamiképpen napirenden maradnak.
      – Volt-e már arra precedens, hogy az előzőleg fölvett tíz új tagállamtól számon kérték volna emberi vagy kisebbségi jogok megsértését?
      – A tagállamokban jelentkező gondokra ez a bizottság illetékes, arra azonban nem volt példa, hogy a csatlakozás után általános ellenőrzésnek, megfigyelésnek vetettek volna alá egy újonnan csatlakozott tagállamot a bel- és igazságügyi bizottság vagy éppen a parlament ré-széről. Most más a helyzet: az Európai Bizottság őszi jelentésében tételesen szerepel, hogy a korrupcióellenes küzdelem területén további megfigyelést írnak elő. A parlament kérte az Európai Bizottságtól, hogy az ezzel kapcsolatos fejleményekről tájékoztassa, illetve együtt hozzák meg a következő döntéseket. Előreláthatóan az Európai Bizottság, az igazságszolgáltatás további reformja mellett, a kisebbségi kérdésekkel is foglalkozik, ha ezek nem alakulnak megnyugtatóan.
      – Milyen szankciókat léptethet életbe Brüsszel, ha Románia a felvetett kérdéseket továbbra sem oldja meg?
      – A csatlakozási szerződésben, illetve az Európai Bizottság őszi jelentésében fel van sorolva az a néhány terület, amelyen lényeges változást várnak az európai fórumok, különben ellenlépésekre lehet számítani. Egyik ilyen terület az igazságszolgáltatás, itt a szankció az lehetne, ha nem ismernék el a romániai bíróságok által hozott döntéseket. Nyilván vizsgálni fogják, hogy mi történik a reformok területén, utána a bizottság egy újabb jelentésében visszatér az ügyre. Bevezetheti a büntetéseket is. Más területen a szankciók más jellegĹąek. A gazdasági vagy élelmiszerbiztonsági követelmények megszegése esetén bizonyos alapok, pénzek visszatartása lehet a szankció. A büntetések általában a különböző alapok, pénzek visszatartásában állnak.