Căutare

Múlt szerdán, Nagyszebenben újabb román–magyar közös kormányülést tartottak. Az eddigi közös kormányülések tapasztalatához hasonlóan, a nagyszebeni találkozón sem történt előrelépés a romániai magyarság legfontosabb jogkövetelései terén. A közös kormányülésen nem esett szó az önálló magyar állami egyetemről, a Sapientia akkreditálásáról, illetve a különböző autonómiaformákról. A propagandisztikus találkozónak gyakorlatilag nem volt tétje: Gyurcsány Ferenc és csapata erdélyi látogatása alkalmából figyelmeztette a romániai magyarságot az RMDSZ körüli egység fontosságára a vasárnap sorra kerülő EP-választásokon.
      A sajtó nyilvánossága előtt öt dokumentumot írtak alá, további tízet, pedig véglegesítettek szerdán Nagyszebenben a román–magyar együttes kormányülés eredményeként. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román bel- és közigazgatási reformügyi minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozási folyamatát támogató együttműködésről. A két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó, nagysebességű vasúti közlekedés jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. A romániai etnikumközi kapcsolatok hivatala és a Miniszterelnöki Hivatal között jegyzőkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttműködésről. Szintén együttműködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román fejlesztési, középítkezési- és lakásügyi minisztérium között a két tagállam együttműködéséről az előreláthatólag európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására.
      Együttműködési memorandum jött létre a Pénzügyminisztérium, valamint a román gazdasági és pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtásában való együttműködésről. A nemzetközi diplomáciai szokásjognak megfelelően Románia a legtöbb környező országgal kötött már hasonló egyezményeket, anélkül, hogy ezt közös kormányülésbe burkolt nagy csinnadrattával tette volna. A nagyszebeni találkozó legnagyobb visszhangot keltő döntése a magyar munkaerőpiac teljes megnyitása volt a román munkavállalók előtt. Az aláírt egyezmény értelmében Magyarország 2008. január elsején korlátozások nélkül megnyitja munkaerőpiacát a Romániából érkező felsőfokú, középfokú, alapfokú végzettséggel és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező munkavállalók előtt. A magyar szakminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a munkavállalási engedélyre a jövőben csak a szakképzetlen romániai munkavállalóknak lesz szükségük, azonban ebben a körben is lesz könnyítés. Az egykoron 23 millió románnal fenyegetőző magyar kormány most korlátozás nélkül nyitotta meg munkaerőpiacát, egyes magyarországi kommentárok szerint immár feleslegesen, hiszen néhány határral odébb a nyugat-európai munkabérek sokkal vonzóbbak, mint a magyarországiak. Emiatt nem várható számottevő érdeklődés a magyar munkaerőpiac iránt.
      Gyurcsány: nincs nagyobb veszély az egység megbontásánál
      Gyurcsány Ferenc Nagyszebenben találkozott Markó Bélával is. Mint várható volt, a találkozón „az egységes EP-képviselet” szükségességéről beszéltek. A magyar kormányfő szerint a mostani kampány során először nézhetünk szembe azzal a fenyegetettséggel, hogy megszüntetve az egységes magyar képviseletet, a legrosszabb következhet be. Az egység megbontása a képviselet ellehetetlenüléséhez vezet, mondotta Gyurcsány, aki arra kereste a választ Markóval, hogyan lehet összefogni annak érdekében, hogy Brüsszelben megjelenhessenek a közösség képviselői.
      A magyar–román kapcsolatokról szólva Gyurcsány szerint a közös kormányülés két fontos új elemet hozott: az egyik a kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá válása, a másik pedig, hogy évről évre van egy erős elszámolási kényszer. Csak beszéddel, retorikai fordulatokkal élve ugyanis nem lehet eredményt elérni – fűzte hozzá. Markó erre rátromfolt, amikor úgy fogalmazott: a kormányülések fontosak, amennyiben kényszerítik a kormányokat, a különböző tárcákat az eddigi döntések végrehajtására, illetve a jövőben hozandó döntésekről szóló számadásra.
      Tăriceanu: a Sapientia feleljen meg a román oktatási elvárásoknak
      Gyurcsány homályos eszmefuttatásában a Benelux államok összefonódásához hasonlította Románia és Magyarország jövőbeni kapcsolatát, amit a román politikum azonnal vehemensen támadott. Kórusban tiltakoztak a pártok képviselői, miszerint nem akarnak Magyarországgal „összefonódni”. Az összefonódás lényegét azonban a magyar kormányfő sem részletezte. Elmondta azonban, hogy a nemzeti kisebbségek jelenléte nem szolgálhat feszültségforrásként egy országban, hanem hozzá kell járulnia az adott ország multikulturális jellegéhez. A romániai magyar kisebbség ügye ezzel kimerült a nagyszebeni román–magyar közös kormányülésen. Igaz, Tăriceani miniszterelnök szóvá tette, hogy a román törvényhozás késlekedik elfogadni a szerinte modellértékű kisebbségi törvénytervezetet. Úgy véli azonban előbb-utóbb sikerül közös nevezőre jutni a pártokkal, és valamennyi nemzeti kisebbség várakozásainak megfelelő kompromisszumos megoldás születik. Tăriceanu menetrendszerűen elmondta a román politikusok által mindegyre szajkózott szöveget: szeretné, ha a magyarországi románok legalább olyan jogokat élveznének, mint amilyeneket a romániai magyarok. Gyurcsány Ferenc erre ugyan nem mondott semmit, de leszögezte: a kisebbségi törvénytervezetre úgy tekint, mint a két nép kapcsolatát erősítő tényezőre. És rögtön hozzátette: erről mindesetre Romániában, nem pedig Magyarországon kell dönteni. A Sapientia tudományegyetemmel kapcsolatban Tăriceanu úgy fogalmazott: az oktatási intézménynek először teljesítenie kell az akkreditáláshoz szükséges feltételeket, meg kell felelnie a romániai oktatási rendszer kereteinek, csak azután lehet szó arról, hogy román állami forrásokból is finanszírozni lehessen. Gyurcsány Ferencnek erre nem volt mit mondania, hiszen nem tudhatta, hogy Romániában európai viszonylatban is egyedülállóan kimagasló egyetemi oktatás folyik, amihez belátható időn belül képtelen felzárkózni a magyar állam által finanszírozott egyetem.
      

Fidesz: sikertelen volt a közös kormányülés

      A magyar–román kormányüléssel kapcsolatban nem maradt el a magyar ellenzék véleménye sem. A Fidesz magyar szempontból sikertelennek tartja a nagyszebeni magyar–román kormányülést, amelynek időzítése azt jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc az RMDSZ mellett beszállt a román EP-választási kampányba – mondta Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes tagja keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
      A politikus szerint Gyurcsány Ferenc állami eszközöket felhasználva szállt be az RMDSZ mellett a romániai európai parlamenti választások csatározásaiba. Hozzátette: valószínűleg ezért időzítették a mostani együttes kormányülést másfél héttel az esedékes választások elé.
      Balla Mihály szerint magyar szempontból azért volt sikertelen a közös kormányülés, mert sem a Sapientia egyetem, sem az autonómia, sem a kisebbségi törvényjavaslat nem szerepelt a témák között. Hozzátette: a hírek szerint ugyanakkor a tárgyaláson szóba került a munkaerő szabad áramlásának kérdése, „ami azért pikáns, mert Gyurcsány Ferenc annak idején értelmi szerzője volt a 23 millió románnal fenyegetőző szocialista kommunikációnak”.
      Az ellenzéki politikus közölte: a Fidesz üdvözli a nagyszebeni kormányülésen kötött megállapodásokat, de álláspontjuk szerint ezeknek egy részét miniszteri szinten is rendezni lehetett volna. Kérdésre válaszolva azt mondta, a Fidesz például a Schengen-ügyében kötött együttműködési megállapodásnak és az oktatási programoknak örül. Azt is hozzátette: a Gyurcsány-kormány az elmúlt időszakban számos intézkedéssel sújtotta a határon túli magyarokat, hiszen – mint mondta – megszüntette a Máértet, az Illyés közalapítványt, és a 2008-as költségvetésben is csökkenti a határon túliak támogatását.
      A magyar–román kormányüléssel kapcsolatban Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke elmondta: a közös kormányülésen nem volt szó a Székelyföld területi autonómiájáról, a személyi elvű autonómiáról, a csángók helyzetéről, a Bolyai egyetem ügyéről, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról, a Sapientia egyetem akkreditációjáról. Szilágyi szerint ezen a kérdések valószínűleg az RMDSZ javaslatára nem kerültek napirendre.
      Az MPSZ gyergyói szervezetének közleménye megköszöni az anyaországi politikusoknak, hogy segítenek az erdélyi magyaroknak eldönteni, hogy kire szavazzanak november huszonötödikén. „Az a tény, hogy Orbán Viktor Tőkés Lászlót, míg Gyurcsány Ferenc, Eörsi Mátyás, Kóka János és társaik az RMDSZ-t támogatják, alaposan megkönnyíti a választópolgárok dolgát. Ezért mi csak arra kérünk mindenkit, hogy a szavazófülkében jusson majd eszébe, hogy közösségünk mit kapott az elmúlt években az említett politikusoktól, s ennek megfelelően szavazzon” – áll az MPSZ közleményében.