Căutare

    Hajnalodik. A táborlakók többsége már eltávozott, a kartonra festett program harmatosan tekint a felkelő napra. Itt-ott apró nyomok jelzik, hogy az elmúlt hétvégén Szovátán, az Outward Bound Központban lezajlott a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) második alkalommal meghirdetett nyári tábora.
      Az elmúlt héten a Nyikó és a Küküllő menti árvíz igencsak rányomta bélyegét a táborra. A bejelentkezett fiatalok egy része az utolsó napokban visszamondta részvételét, és többen is igyekeztek azonnal segíteni a bajbajutott Udvarhely széki falvakon. A külső körülmények hatására ötvenfős, közvetlen hangulatú társasággá alakult az idei MIT-tábor.
      A pénteki nyitás előtt tartották a MIT tisztújító küldöttgyűlését, a régi elnökséget újraválasztották a tagszervezetek képviseletében jelenlevő küldöttek. A tábor megnyitását Tőkés Máté Egymás tükrében című könyvének bemutatója követte. Meghívott előadóként a megnyitón részt vett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Ugyanő másnap délelőtt az autonómiáról és az eléréséhez szükséges eszközökről beszélt. Az elmúlt napokban nyilvánossá vált kémbotrány kapcsán a bizalomhiányt említette, mint olyan tényezőt, mely manapság a magyar politika alapvető jellemzőjévé vált. Az RMDSZ mindenféle módszerrel megpróbálja útját állni a nemzeti önrendelkezés megvalósításának, és a neptuni jelenség talaján állva továbbra is a mindenkori román hatalommal való lepaktálás útját választja. Az elmúlt tizenöt évben egyre inkább szétzilálódott, széttöredezett az erdélyi magyar társadalom. Az autonómia eddigi kisiklatása és a bizalmi válság nem hipotézis, hanem tényszerű valóság. Tőkés László kifejtette, hogy párbeszédre és összefogásra lenne szükség, akár olyan formában is, ahogyan legutóbb Cselényi László elképzelte a Duna Tv közvetítésével tervezett Tőkés–Markó nyilvános vitával. A kisebbségi törvénytervezetet látszatmegoldásnak minősítette, mondván, hogy nem szabad hagyni, hogy zavartalanul ránk erőltessék e diktatórikus jellegű, semmiféle legitimációval nem bíró tervezetet. Mindannyian felelősek vagyunk, amiért az autonómia nem jött létre, és amiért ezt az RMDSZ-nek mindig sikerült félretennie az elmúlt tizenöt évben, a vele szembeforduló egykori belső ellenzékkel – köztük az akkori SZKT ifjúsági képviseletét ellátó MIT-es fiatalokkal – pedig egyszerűen leszámolt. Etnobiznisz folyik Erdélyben, és nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a jelenlegi RMDSZ csúcsvezetése akadályozza az autonómia megvalósítását. Az erdélyi magyar jobboldali erőknek össze kell fogniuk – hirdette előadásában Tőkés László.
      A tábor délelőtti programja Szilágyi Zsolt előadásával folytatódott, ő az erdélyi magyar politika helyzetét és jövőjét firtató gondolatokat fogalmazott meg. Rámutatott, hogy Erdélyben az autonómia megvalósítása jelentheti az egyetlen esélyt a magyarság megmaradására. Az érdekek kinyilvánítása során különbséget kellene tenni a magyar és nem magyar érdekek között, és meg kellene vizsgálni, hogy az erdélyi magyar politikában van-e jelenleg olyan érték, amely összeköti az itt élő magyarságot? Az autonómia az erdélyi magyarság közös érdeke kell hogy legyen, mert a lehető legnagyobb szabadságot jelentené saját ügyeink rendezésére. A romániai magyar intézményrendszer stabilitása attól függ, hogy mennyiben képviseli a magyar érdeket. Az egység fogalmát belénk sulykolták az elmúlt években, de muszáj egységben működnie a sokszínű erdélyi magyarságnak? A MISZSZ már a 90-es marosvásárhelyi események idején azon gondolkodott, hogy külön listán induljon a választásokon – tehát nem volt evidencia az egység. Akik ma tagadják az Erdély-központúságot, kiszorítják a püspököt, meghiúsítják a belső demokráciát, azok egypártrendszerre törekednek, melynek következtében meggyengül a belső stabilitás. Az egypártrendszer nem tudja működtetni a demokratikus intézményeket, megnő a korrupció, általánossá válik a klientúra-építés. „Ha autonómiáról megyünk tárgyalni a kormányhoz, ne faexport-engedéllyel távozzunk” – hangoztatta Szilágyi Zsolt. Az erdélyi magyar jobboldal megosztott, s így nem jöhet létre hatékony együttműködés. Az ifjúsági szervezetek az autonómia műhelyei lehetnének, mondta a szónok.
      A szombati előadók sorát Veress László budapesti jogász zárta, aki 1999–2002 között az Illyés Közalapítvány irodaigazgatójaként dolgozott. A magyarországi támogatási politikáról kifejtette, hogy a korábbi kormányzati időszakban a tapasztalatszerzés volt az egyik legfontosabb hozadék, melyet hasznosítani lehet a jövőben. A normatív támogatások bevezetése megszüntetné az igencsak elterjedt szervezeti, intézményi létbizonytalanságot. Közvetlen állami szerepvállalásra van szükség ahhoz, hogy a kárpát-medencei magyar életerőt hatékonyan lehessen összefogni, emellett pedig olyan szakmai követelmények kidolgozására van szükség, melyek egyfajta mércét adnának a létező szervezeteknek.
      A kimerítő, ám hasznos ötletekben gazdag előadások után a délutáni program a csíkszeredai Gordius kötélgyár csomókötési bemutatójával folytatódott. Ez után az érdeklődők a Hagymakupolás honfoglalás című dokumentumfilmet nézték meg, mely az ortodox egyház erdélyi terjeszkedéséről szól.
      Az ünnepi vacsorára a MIT tízéves fennállása jegyében készültek a résztvevők. Kis ajándékokkal, valamint tortával köszöntötték az ernyőszervezetet.
      A péntek esti rendkívül hangulatos Klausenblues-koncert hajnalba nyúlott, s így a szombat estére tervezett buli a vártnál korábban kifulladt. Helyette beszélgetésekkel töltötték ki az éjszakát a tábor lakói.
      Vasárnap reggeli után rendhagyó ifjúsági istentiszteletet tartott Bardócz Csaba MIT-alelnök, református segédlelkész, valamint Demeter Sándor Lóránd székelyderzsi unitárius lelkész. Csép Sándor újságíró, az Áldás, népesség mozgalom elindítója két, e témában meghatározó filmjét mutatta be. A népességfogyás drámai számadatai mellett a mozgalom keretében hozandó intézkedésekről beszélgettek a résztvevők. Kiemelt kérdésként merült fel a mentalitásváltozás szükségessége.
      A vasárnap délután a résztvevők folyamatos távozásával telt el, a hétfő reggelig kitartók pedig kiértékelő beszélgetéssel, a közeljövő teendőinek felvázolásával zárták az idei tábort. A táborban született ötletektől a résztvevők – saját bevallásuk szerint – feltöltődtek, s a kisebb létszámúra sikeredett tábor nagyszerű hangulata feltétlenül folytatásra biztat.
      Hétfő reggel a táborozók egy része a Nyikó mentére indult, hogy segítsen az árvízkárosult falvak lakóinak.