Numele cotidianului: ErdĂŠlyi NaplĂł Anul Ĺi data apariĹŁiei: 22.02.2005 Tematica: legea minoritÄĹŁilor naĹŁionale Categoria articolului: editoriale Autorul articolului: TĹkĂŠs LĂĄszlĂł Titlul articolului: Az autonĂłmiĂĄt nem lehet kisajĂĄtĂtani - TĹkĂŠs LĂĄszlĂł az erdĂŠlyi magyar ĂśnszervezĹdĂŠsrĹl NumÄrul fotografiilor: 0 Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=109
A romániai parlamenti választások, különösképpen pedig a Traian BÄsescu államelnökké való megválasztatása nyomán kialakult új helyzet új kezdet ígéretét hordozza magában. Az 1989-ben elkezdĹdött, majd hosszú idĹre elakadt és többszörösen kisiklott rendszerváltoztatás folytatására nyílik újból lehetĹség. Ennek viszont szerves részét kell hogy képezze a kisebbségi kollektív jogok, illetve az Európában honos autonómiajogok biztosítása. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága ennek tudatában lépett fel kezdeményezĹleg, és hirdette meg 2005. január 29-re soron következĹ ülését.
Az Állandó Bizottság utóbb, objektív okok miatt az EMNT tanácskozását kénytelen volt elhalasztani. Több számba jöhetĹ idĹpont közül választva, illetve az eredeti helyszínhez ragaszkodva, a Nemzeti Tanács ülését végül is március 12-re tĹąztük ki. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartandó tanácskozásunkra ezúton is tisztelettel meghívjuk az EMNT Tagjait – az erdélyi és a partiumi kisrégiók, valamint a székelyföldi széki tanácsok küldötteit. Örvendetesnek tartjuk, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2005. február 12-i, gyergyószentmiklósi ülése felül tudott emelkedni az EMNT-vel való „kommunikációs zavaron”, és nagy többséggel levette napirendjérĹl azt a határozattervezetet, mely az SZNT-nek az EMNT kötelékébĹl való kiszakadását irányozta elĹ. Változatlanul érvényesnek tartjuk az SZNT azon, 2003. október 23-i határozatát, mely szerint: „A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld magyar nemzetiségĹą lakóinak képviseletében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elidegeníthetetlen összetevĹje.” Emellett természetesen helyesnek ítéljük a Maros székiek azon elgondolását, hogy az egységes szervezeti kereteken belül „egyenrangú partneri kapcsolatokon” alapuló intézményes viszony álljon fenn. Mindezeknek megfelelĹen, az EMNT március 12-i ülésének napirendjére indokolatlan volna felvenni az SZNT Állandó Bizottságának hivatkozott határozattervezetét, hiszen ezt maga az SZNT is levette napirendjérĹl. TovábbmenĹen, az EMNT részérĹl egyetértĹleg üdvözöljük a gyergyószentmiklósi SZNT-ülésnek a székelyföldi területi autonómia érvényesítésére, különösképpen pedig az annak céljából megtartandó népszavazás(ok)ra vonatkozó határozatait és állásfoglalásait. Mindemellett bizonyos fokú értetlenséggel tekintünk a székelyföldi autonómia alanyát „székely népként” megjelölĹ szóhasználatra, amely egységes erdélyi magyarságunk „székelyekre” és „magyarokra” való mesterséges megosztásának veszélyét hordozza magában. A székelyek éppen úgy a magyarság szerves és elidegeníthetetlen részét képezik, miképpen a csángók. Ilyen értelemben semmiféle kizárólagossági törekvést nem tartunk elfogadhatónak. Ebben az összefüggésben végképp elfogadhatatlannak tartjuk és visszautasítjuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azon igyekezetét, hogy a romániai magyarság és ezen belül a székelység képviseletét kisajátítva, a pártszervezet önálló autonómiatervezetet nyújtson be a Parlament elé. Ez annál is inkább elvetendĹ, mivel a Szövetség vezetĹsége, másfél évtizedes megtévesztĹ politikája folytatásaképpen, a Programjában meghirdetett háromszintĹą autonómia-rendszer helyett annak csak a „pótlékát” kínálja, és a tényleges közösségi önkormányzatnak hamis alternatívát állítva, az autonómiáért folytatott küzdelmünket a pót- és látszatcselekvés irányába akarja eltéríteni. Márton Árpád háromszéki parlamenti képviselĹ székelyföldi illetĹsége éppen ezt a megtévesztĹ politikát hivatott hitelesíteni, a készülĹ kisebbségi törvény pedig a valódi autonómia megtorpedózását szolgálja, azon kijelentése értelmében, hogy: „A kisebbségi törvény áthidaló megoldás lehet ebben az ügyben.” A kettĹs állampolgárság magyarországi kisiklatása mellett kisebbségi magyarságunk végzetes károsodás nélkül aligha tudná elszenvedni az autonómia ügyének saját magunk általi elprédálását. Ennek tudatában megrökönyödéssel tapasztaljuk és határozottan vissza kell utasítanunk mindazokat az akaratlan vagy éppenséggel szándékos megnyilvánulásokat, melyek akár az RMDSZ részérĹl, akár a nemzeti tanácsokon belülrĹl jogos önkormányzati törekvéseinket károsítják, illetve az autonómia hitelét rombolják. Ezek láttán nemegyszer az lehet a benyomásunk, mint hogyha némely erĹk és személyek szántszándékkal akarnák tévútra vinni nemes törekvéseinket vagy éppen kisiklatni az autonómia vonatát. Az említett fonák megnyilvánulások között fájdalmasan idĹszerĹą elítélnünk azt az antiszemita jellegĹą felszólalást, melyre az SZNT legutóbbi ülésén került sor Gyergyószentmiklóson, és amely azzal fenyeget, hogy a székely autonómia nemes ügyéért vívott küzdelmet beszennyezi. Ilyen módon nem Románia Parlamentje vagy az európai fórumok, hanem csak az Országos Diszkrimináció-Ellenes Tanács elé juthatunk jogos követeléseinkkel. És ezen még az sem igen változtathat, ha netalán székely rovásírással terjesztjük a törvényhozás elé a „Székelyföld autonóm közigazgatási régióról” szóló indítványunkat… Az autonómia ügyében nekünk nem Izraellel, hanem sokkal inkább az RMDSZ Neptun-irányvonalú, önfeladó politikájával, valamint annak elvtelen támogatóival van gondunk… Ma már egészen nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósítása érdekében a magyar kistársadalom, a politikai, egyházi és civil szféra teljes összefogására, illetve össznemzeti konszenzusra van szükségünk. Ellenségek helyett szövetségeseket kell keresnünk, mind egymás között, mind Romániában, mind Magyarországon, mind Európában. Elutasítás helyett a hátrányos megkülönböztetést szenvedĹk szolidaritására van szükség, hiszen az antiszemitizmus és a nacionalista magyarellenesség végtére is egy tĹrĹl fakad… |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. Ăn cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât ĂŽn limba română cât şi ĂŽn limba maghiară.
Ăn munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  În viitoare analize.
|