Căutare

      Az erdélyi magyar rendszerváltás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenetet jelenti, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége ne sérüljön, hanem erősödjék a belső többszínűség és többszólamúság hasznosításával.
      A tárgyalások elsődleges feltétele az, hogy az RMDSZ vezetői ismerjék el az erdélyi magyar közösségen belül létező politikai és világnézeti többszínűséget, pluralizmust. A politikai célokat megfogalmazó szervezetek vállalják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozását és működtetését. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Az EMEF működésének elvi alapja:
      • a bizalom és közösségi szolidaritás helyreállítására való törekvés,
      • a választói akarat és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartása,
      • a többszólamúság és munkamegosztás a közösségi érdekérvényesítésben,
      • konszenzus – orientált döntéshozás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenet kidolgozásában.
      Az EMEF megalakulásáig és intézményesüléséig ennek szerepét átmeneti jelleggel az RMDSZ és EMNT paritásos tárgyalóbizottsága tölti be.
      Az EMEF feladata – többek között – kidolgozni a nemzeti összefogás programját, annak stratégiai sarokpontjait és a hozzárendelt cselekvési ütemtervet.
      A nemzeti összefogás programja
      
      

Lehetséges közös célok, cselekvési prioritások

      
      A kisebbségek jogállásáról szóló törvény közvitájának újrakezdése, a tervezet módosítása, a kulturális autonómia közjogi keretének megvalósítása, ennek képviselete a politikai egyeztetéseken, a kormányban és a parlamentben
      A Székelyföld területi autonómiájának támogatása:
      • az SZNT által kezdeményezett belső népszavazás teljes politikai és logisztikai támogatása a helyi RMDSZ szervezetek által,
      • a törvényhozásban függőben lévő törvénytervezetek támogatása az RMDSZ képviselet által
      • az RMDSZ-többségű megyei és helyi önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására vonatkozóan
      • az Európa Parlamentben jelenleg lévő RMDSZ-képviselők vállalják a Székelyföld autonómiájának képviseletét és az e célból már elindított lobby-tevékenységet
      A közoktatási és felsőoktatási stratégia politikai képviselete, konkrétan az oktatási törvény módosítása (kiemelten a román nyelv oktatásának kérdése, illetve a történelem és földrajz anyanyelven való oktatása):
      • a felekezeti oktatás törvényi feltételeinek kialakítása
      • a PKE akkreditációs törvényének támogatása
      • a Sapientia EMTE akkreditációs folyamatának támogatása
      • a Bolyai Egyetem ügyének nyílt és cselekvő felvállalása Bukarestben és Brüsszelben
      • a BKB kezdeményezéseinek konkrét politikai és egyéb jellegű támogatása.
      A megtisztulás folyamatának elindítása:
      • a korrupciómentes közélet feltételeinek megteremtése
      • a tisztségviselők átvilágítása, az átvilágítást és a lusztrációt tartalmazó jogszabályok aktív támogatása a törvényalkotás rendjén
      • a közpénzek elosztásának és felhasználásának átvilágítása, depolitizálása, a politikai kliensrendszer felszámolása
      • a sajtószabadság biztosítása, a pártsajtó visszaszorítása saját keretei közé, a sajtótámogatások átláthatóvá tétele
      • a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása.
      A csángóügy hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete:
      • anyanyelvi misék
      • elemi oktatás, magyar nyelv oktatása
      • az ügy képviselete a nemzetközi fórumokon.
      Az egyházak és a politikum partneri viszonyának helyreállítása, az egyházi támogatások depolitizálása.
      Az egyházi és közösségi javak restítúciós, valamint kárpótlási folyamatának felgyorsítása.
      Az erdélyi magyar jövőkép határozottabb megjelenítése a román közvélemény előtt; ennek érdekében:
      • a magyar politikai szervezetek közösen dolgoznak ki egy teljes alkotmánytervezetet és azt közzé teszik
      • erdélyi közvitát követően (amelybe mind román, mind magyar szakmai szervezeteket meghívnak) benyújtják a parlamentbe az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetét.
      
      

Rendszerváltozás az erdélyi magyarság politikai képviseletében

      Ehhez szükséges:
      A választási törvények, valamint a párttörvény antidemokratikus és kisebbségi szempontból diszkriminatív, az etnobizniszt támogató elemeinek módosítása az RMDSZ parlamenti frakcióinak kezdeményezésére.
      A pluralizmus érvényesülése a tömbmagyar településeken, azaz: többpárti politikai verseny a helyhatósági választásokon.
      Azokon a településeken és régiókban, ahol csak összefogással lehet polgármesteri tisztséget szerezni, illetve képviselőt juttatni az önkormányzatokba, közös listát kell állítani.
      Ennek alapjául a helyi belső választások szolgálnak, amelyeket az érintett és érdekelt politikai szervezetek közösen szerveznek meg.
      A parlamenti jelöltlisták összeállításában megegyezésre a következők szerint kerül sor:
      • közvetlen tárgyalások útján azon politikai szervezetek között, amelyek már részt vettek legalább a helyhatósági választásokon, az egyes szervezetek korábbi választási eredményei alapján,
      vagy
      • a közösen szervezett előválasztások eredményei alapján (az egyes választókerületekben).
      Az európai parlamenti választások esetén a közös jelöltlista belső választások alapján áll össze.
      Megegyezés az RMDSZ érdekképviseleti monopólium-helyzetéből származó vagyon megosztásáról, illetve – ott, ahol az alternatív politikai szervezetek megjelenése ezt szükségessé teszi – közös használatáról.
      
      

A támogatási rendszer reformja

      
      Annak érdekében, a nemzeti közösségünket érintő közpénzek és támogatások elosztása terén az igazságosság, a méltányosság és az arányosság érvényesüljön, a politikai klientúraépítés lehetősége pedig teljes mértékben kiküszöbölődjék, a magyar és a román kormány által biztosított alapok elosztása tekintetében kétszintes döntési mechanizmus kialakítását kell bevezetni:
      • felső szinten a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos alapon megalakított bizottsága állapítja meg a támogatások elosztásának főbb irányait, területeit és az azok közötti arányokat
      • a közvetlen elosztás alsóbb szintjén a civil szervezetek által megválasztott/kijelölt testületek döntenek, biztosítandó ezáltal a pályázatok elbírálási folyamatának teljes depolitizálása.
      A gyermekvállalást és az identitásválasztást ösztönző Erdélyi Magyar Alap létrehozása és működtetése

      Kolozsvár, 2007. július 30.
      Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
      Székely Nemzeti Tanács

Tőkés László elnök
Szilágyi Zsolt alelnök
Toró T. Tibor alelnök
Fodor Imre elnök