Căutare

– Beszélgetésünk idején alig két hét telt el a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésétől, ugyanakkor két hónap választ el a helyhatósági választások időpontjától. Időben vannak?

– A Magyar Polgári Párt bejegyzésének dátuma, 2008 március 14-e a politikatörténet szempontjából fontos esemény. Elmondható, hogy a romániai magyarság számára ez volt az első demokratikus nap, amikor arról beszélhetünk, hogy az erdélyi magyarság is élhet a politikai pluralizmus lehetőségével. Megteremtettük ennek feltételeit, megteremtettük a választás szabadságát. Ha a Magyar Polgári Párt csak ennyit tett volna, már érdemes volt dolgozni. A bejegyzéstől eltelt rövid időszakról szólva büszkén mondhatom, hogy a legutóbbi elnökségi ülés adatai szerint 151 településen van szervezetünk. Ez óriási szám! Udvarhelyszéken 19, Gyergyószéken 7, Csíkszéken 18, Sepsiszéken 13, Kézdiszéken 12, Erdővidéken 6, Orbaiszéken 6, Maros megyében 22, Kolozs megyében 10, Bihar megyében 13, Szatmár megyében 8, Szilágy megyében 7, Máramarosban 5, Beszterce-Naszód megyében 3 és Bákó megyében 2. Néhány marosszéki és udvarhelyszéki településen a március 14-i bejegyzésünket megelőzően is alakultak helyi szervezetek, de a 151 szervezet zöme a bejegyzés utáni időszakban jött létre. Ez jelzi, hogy mennyire tudunk eleget tenni a pártépítési kihívásoknak, és a helyhatósági választások aktualitása végett a jelöltállításnak.

– Sok helyen az MPP a már meglévő civil szervezet, a Magyar Polgári Szövetség kialakult szerkezetére épült...

– Valóban léteztek olyan alapsejtek, amire építkezni tudtunk, azonban sokkal több településen van ma már Polgári Pártunk, mint ahány helyi fiókja volt a Magyar Polgári Szövetségnek. Az MPSZ esetében inkább a területi szervezettséget tartottuk szem előtt, hogy valamennyi történelmi területen jelen legyünk, a párt vonatkozásában már valamennyi közigazgatási egységre koncentrálunk. Ahány községünk, vagy ahány városunk van, ott az MPP-nek is jelen kell lennie.

– Olyan hírek röppentek föl, hogy egyes településeken megfélemlítik a párt új tagjait: az RMDSZ tisztségviselői megpróbálják lebeszélni-rábeszélni arra, hogy ne foglalkozzanak az MPP-vel, mert az megosztja a magyarságot. Mennyire általános jelenség ez?

– Vannak negatív tapasztalataink: megfélemlítik, lebeszélik az embereket, mégis azt látom, hogy a félelem lassan mindenhol feloldódik. Az elmúlt 18 évben az erdélyi magyarság megtapasztalhatta azt a félelmet, amit 1989 előtt még Ceauşescu épített be életünkbe. Ezt az örökséget az RMDSZ átmentette: úgy próbálta fenntartani hatalmát, hogy megfélemlítette mindazokat, akik az RMDSZ hivatalos politikájától eltérő módon gondolkodnak. Szervezeteink gombamód történő szaporodása mégis arról tanúskodik, hogy ez a folyamat átbillenőben van.

Amíg a Magyar Polgári Párt jogi bejegyzése a választásokon való részvétel szempontjából nem volt biztos, az emberek tartózkodóbbak voltak. Most, hogy a pártbejegyzés már végleges, komoly többletlendülettel találkozunk. Tapasztalataim szerint a községekben, kisvárosokban sokan gyűlnek össze. Tegnap Farkaslakán például ötvenketten iratkoztak be a szervezetbe. Az 1700 lakosú Tusnádfürdőn több mint százan voltak az alakuló ülésen. Ma már nemcsak Székelyudvarhelyen van politikai gyökere a polgári gondolkodásnak, hanem az MPP új tagszervezetei révén 151 településen van jelen ez az értékrend.

– Tőkés László európai parlamenti jelöltsége jó bizonyítási alap volt a romániai magyar polgári oldal számára. Erdély viszonylatában a szavazók negyven százaléka támogatta, a szavazók többsége a Székelyföldről került ki. A számarányokat tekintve a polgári oldal támogatottsága a szórványvidékek irányába csökken. Székelyföld-centrikus lesz az új magyar párt, vagy egyforma súllyal próbálja megszólítani Erdély többi területeinek magyarságát is?

– Azt a paradigmaváltást vállaljuk fel, amelyre egyébként az erdélyi magyar realitás kéri a választ. Mai helyzetünk már rég kialakította azt az igényt, hogy a mozdony szerepét a Székelyföldnek kell betöltenie. A párt programjában kiemelt helyet kap Székelyföld, viszont teljes szerelvényről csak akkor beszélhetünk, ha a további vagonokról sem feledkezünk meg. Nem lehet, nem szabad csak Székelyföldben gondolkodnunk. A Magyar Polgári Pártnak öt jellemzőjét mondanám el: szabadság, nemzet, erdélyiség, család és keresztény gondoskodás. Ha családokról beszélünk, akkor a szociális, keresztény érzékenységről is beszélünk, ami éppúgy szól a szórványmagyarsághoz, mint a tömbben élő székelyföldiekhez. A fizikai valóság része, hogy a tömbmagyarságból fakadó előnyök miatt a Székelyföldön könnyebb a szervezkedés. Az MPP szervezetei jobban gyarapodnak a Székelyföldön, de a felsorolt példákból is látható, hogy a szórványvidékeken, így Máramarosban és Beszterce-Naszód megyében is jelen vagyunk. A párt értékrendjét egész Erdélyben meg akarjuk jeleníteni.

– Napirenden vannak a helyhatósági választások. A Székelyföldön nem jár kockázattal, ha az RMDSZ és az MPP külön listákon indul, a szórványtelepüléseken viszont más a helyzet: a magyarság alacsony részaránya miatt a sikeres megmérettetés itt összefogást diktálna. Sajtóhírek szerint egyes megyei RMDSZ-szervezetek hajlanának az együttműködésre. Mi az MPP stratégiája?

– Sajnáljuk, hogy Markó Béla elnök úr Marosvásárhelyen útjára indított együttműködési charta-javaslatunkra nem adott pozitív választ. Nyolc pontos javaslatcsomagunk ez idáig nem talált nyitottságra az RMDSZ csúcsvezetőségében. Meggyőződésem, hogy el fog jönni hamarosan annak az ideje, hogy az RMDSZ-szel országos szintű egyeztetésekre kerüljön sor. Ez lehet, hogy napok, lehet, hogy hetek kérdése, de sor kerül rá. Nincs más megoldás. Az a tény, hogy vannak megyei RMDSZ-szervezetek, amelyek a dialógus iránti igényünket pozitívan fogadják, azt mutatja, hogy az RMDSZ-en belül olyan alulról jövő nyomás, elvárás alakul ki, amit Markó Béláék nem tudnak a végtelenségig visszautasítani. A nyolc pontban javaslatunk arról szólt, hogy közösen állítsuk fel az országos választási térképet. Közösen mondjuk meg, hogy hol van lehetőség a szabad versenyre, és hol kell a felelős együttműködésre koncentrálni. Ha erre idejében sor kerül, most teljesen más körülmények között folynának a tárgyalások a megyei, illetve a helyi szervezeteink között. Tudomásom szerint ilyesfajta egyeztetések Kolozs, Bihar és Szatmár megyében folynak.

– Önök a magyarok lakta erdélyi megyékben teljes listát indítanának mind a helyi, mind a megyei tanácsosi helyekért, ugyanakkor sok településen saját polgármesterjelöltet, illetve megyei tanácselnökjelöltet állítanak. Az RMDSZ közben már megnevezte legtöbb polgármesterjelöltjét Erdélyben. Szórványvidéken egyértelmű, hogy magyar polgármester csak úgy nyerhet, ha a magyar szavazók egységesen felsorakoznak mögéje. Magától adódik a kérdés: milyen körülmények között támogatnának RMDSZ-es polgármesterjelölteket?

– Abból kell kiindulni, hogy az RMDSZ már nem rendelkezik politikai monopóliummal, nem állíthatja, hogy egymaga képviseli az erdélyi magyarságot, vagy az illető megyék magyarságát. Ha Bihar megyében például Kiss Sándor elnök úr a megyei tanács élén akar maradni, akkor nem lehet a Magyar Polgári Párt jelenlétét leértékelni, vagy kiszúrni a szemét néhány tanácsosi hellyel. Szatmár megyei példát véve alapul: ha Nagykárolyban például az MPP is támogatja az RMDSZ polgármester-jelöltjét, vagy elfogadjuk a szatmárnémeti RMDSZ-es polgármester jelöltetését, akkor minket illet meg a megyei tanácselnöki tisztségre való jelölés. Ugyanez a helyzet Maros megyében is: ha Borbély László miniszter úr elvárja, hogy Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt ne indítson polgármester-jelöltet, akkor cserében az az elvárásunk, a megye élén a Polgári Párt jelöltje, Tőkés András maradjon a közös jelölt, és az RMDSZ hívja vissza saját megyei tanácselnökjelöltjét. Ezekre az egyeztetésekre szükség van, lehetőség van, de csak egyenrangú felek közötti tárgyalásokat vállalunk.

– Mit tud elmondani az MPP jelöltállítási módszereiről?

– Mindenütt együttműködünk a társszervezetekkel, az MPP-hez közel álló értékrendet valló szervezetekkel: EMNT, SZNT, MIT, EMI, a Romániai magyar Gazdák Egyesülete (RMGE). Mindenkivel konzultálunk, hogy a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek listáinkra. Ezek az összefogás listái, nemzeti listák lesznek: mindazok a szervezetek teszik meg a jelöléseket, akik eddig is bizonyítottak közösségünk szolgálatának ügyében. Még időre van szükség ahhoz, hogy a városokban, a nagytelepüléseken, ahol nagyobb csatára, nagyobb kampányra lehet számítani, a lehető legalkalmasabb jelöltek vállalják el felkérésünket.

– Néhány héttel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy több RMDSZ-tisztségviselő, képviselő is érdeklődik az MPP iránt. Van-e már olyan személy, aki az RMDSZ-t otthagyva átjött az MPP soraiba?

– Voltak ilyen megkeresések, beszélgetések: ezeket az ügyeket nem zártuk le. Azért nem tűnnek most aktuálisnak, mert ebben az időszakban a helyhatósági választásokra összpontosítunk. A képviselők ügyét az őszi parlamenti választások hozzák majd vissza napirendre. Az önkormányzati választások után ezekre a megmozdulásokra mindenképpen sor kerül majd.

– Említette az őszi parlamenti választásokat. Ez eleve nehezebbnek bizonyul majd a mostaniaknál, hiszen az új választási törvény igen hátrányosan érinti a romániai magyarság esélyeit. Körvonalazódik valamilyen elképzelés az őszi indulásról?

– Az erdélyi magyarság szempontjából ez valóban rossz választási törvény. Gyakorlatilag megharmadolja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. Ez az RMDSZ politikai bűne. Tizenkét éve hatalmon van, 1996 óta kormánypárt. Az RMDSZ regnálása, kormányzása alatt egy olyan törvény született, ami éppen a magyarság parlamenti képviseletét csökkenti drasztikusan. Mindez beárnyékolja a parlamenti választásokkal kapcsolatos reményeinket. Komolyan el kell azon gondolkodni, hogy melyik lenne a leghatékonyabb indulási forma. Az új törvény kényszert jelent az MPP és az RMDSZ közötti megállapodásra, ugyanakkor lehetőséget látok abban is, hogy az alternatív küszöb teljesítésére koncentráljon az MPP: a hat képviselői és a három szenátori hely relatív többséggel történő megnyerését tűzze ki célul. Talán mégsem kellene túlzottan előre szaladnunk az időben. Egyértelmű, hogy számunkra a törvény hátrányos, de egy jóval mélyebb elemzést igényel annál, minthogy most az MPP ezzel kapcsolatos stratégiáiról beszéljek. Ennek az ideje a helyhatósági választások után jön el.