Căutare

Mindenkinek meg akar felelni a választási törvény: a liberálisoknak, a szocdemeknek, a demokrata liberálisoknak, a miniszterelnöknek és az államfőnek. A kis pártok és az RMDSZ véleménye most nem számított. A jogszabály ugyanis a két palota, illetve a PNL, PSD, PD-L hármas harcának jegyében fogant. Zsarolások, ígérgetések nyomása alatt jött létre. Úgy is néz ki.
Sehol a világon nincs olyan választási rendszer, mint amilyen országunkban lenne, ha lesz. Mindenki sietett elfogadni, nehogy olybá tűnjön, hogy a honatyák félnek egyénileg megméretkezni. Hogy a lakosság tudja, ki képviseli majd a törvényhozásban. Közlöm tisztelettel: nem fogja tudni. Mert annyira kusza mind a törvény, mind az eredmény kiszámítása, hogy állampolgár legyen a talpán, aki megérti.
Például van is küszöb, meg nincs is. A pártoknak 5 százalékot kell teljesíteniük, de ha az egyéni körzetben első helyen végez az alakulat hat képviselő- és négy szenátorjelöltje, akkor a formációnak van mandátuma. Közben az sem biztos, hogy a legtöbb szavazatot kapott jelölt jut mandátumhoz a bonyolult számítások után. Úgyhogy az állampolgár szavaz, valaki meg nyer...
Meghatározza a jogszabály, hogy hány állampolgárt képvisel egy szenátor, hányat egy képviselő. Azt már lehet tudni, hogy a kerületek a megyéknek felelnek meg, plusz a főváros, és ezeken belül lesznek a kollégiumoknak nevezett választási körzetek. Ezek határait még nem jelölte ki a kormány.
Továbbá összekavarodott a helyhatósági választás az általánossal, amikor ebbe a jogszabályba került, hogy egyénileg választják a megyei tanácselnököket. Szóval sok a kérdőjel, túl sok ahhoz, hogy működőképes legyen a jogszabály. Arról nem is beszélve, hogy ismerve a pártok habitusát, elképzelhető, hogy az egyéni jelöltek között olyan ismert személyiségek, hogy ne mondjam, figurák tűnnek majd fel, akiknek nemhogy a politikához nincs közük, de a joghoz, közgazdasághoz és a törvényhozásban fontos egyéb tudományokhoz se.
Az, ami biztos: fizetni kell a jelöltségért a pártoknak. A törvényben meghatározott összeg 2500 lej, régi pénzben 25 millió. Nem kevés. Nem valószínű, hogy ez alkotmányos lenne, de törvényerőre emelkedett a szokásjog. Mert a jelöltek, fű alatt, eddig is fizettek.
Mondom, mindenkinek meg akar felelni a törvény. Korántsem biztos, hogy véletlenül vagy kontárságból vagy a politikai alkuk miatt sikeredett ennyire kuszára. Merthogy ebben a kiélezett politikai küzdelemben egyetlen alakulat sem cseréli fel szívesen a biztonságos és jól bejáratott listás rendszert egy új, bizonytalan hibrid rendszerrel. Talán az sem véletlen, hogy a PSD annyira ragaszkodott a tanácselnökök egyéni kerületben való megválasztásához.
Már akkor felkaptam a fejem – vajon miért nem kapták fel a nálam sokkal okosabb politikusok és szakemberek –, amikor az államfő megüzente, hogy nem emel kifogást, ha bekerül a törvénybe a megyei tanácselnökök egyéni megválasztása. Holott Basescu emiatt is az Alkotmánybírósághoz fordult. A törvényhozók nagy hévvel elfogadták – egyedül Márton Árpád RMDSZ-es frakcióvezető kért külön törvényt erre –, mintha elfelejtették volna az államfő kifogásait. Persze, tudjuk, Basescu nem mindig következetes, de céljairól nem feledkezik meg. Márpedig neki az a célja, hogy ez a választási törvény megbukjon. Részint mert nem olyan, amilyet ő szorgalmazott, részint mert nem kedvez eléggé a demokrata liberálisoknak. Ennél még a listás is jobb lenne számukra.
Úgyhogy megüzente: legyen, ahogy akarjátok, mert tudta, akad majd valaki, aki megkérdőjelezi a jogszabály alkotmányosságát. Akadt. A konzervatívok és a nagy-romániások máris a taláros testülethez fordultak, számos cikkelyben találtak kifogást. Nem esik jól elismerni, de igazuk van. Több sebből vérzik ez a törvény.
Az Alkotmánybíróságnak negyven nap áll rendelkezésére, hogy döntsön. Hogyha helyt ad a kifogásoknak, akkor a jogszabály visszakerül a parlamentbe, és gyakorlatilag kezdődik minden elölről.
A helyhatósági választásokat június 1-jére tervezi a kormány, és aligha szabályos későbbre időzíteni. Nem valószínű tehát, hogy a tanácselnököket az új törvény szerint választják. Ha pedig ismét enged a kormány a szociáldemokratáknak, akkor az általános választásokat egy időben szervezik a helyhatóságival. Ami azt jelentené, hogy minden marad a régiben, és az új törvény nem volt más, mint sok hűhó semmiért.