Numele cotidianului: Erdélyi Riport Anul şi data apariţiei: 2005 Tematica: legea minorităţilor naţionale Categoria articolului: editoriale Autorul articolului: Szűcs László Titlul articolului: Témák, csúcsra járatva Numărul fotografiilor: 0 Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=177&menu=
Hiába ment Mohamed a hegyhez, a hegy egyéb elfoglaltsága miatt éppen máshol tartózkodott, s csupán egy dombot hagyott hátra a nagy találkozásra. Nos, igen, ismét elmaradt ama bizonyos Markó–Tõkés-megbeszélés, amelynek úgy tûnik lassan, hogy a legfõbb szervezõ ereje az erdélyi magyar sajtó, amely igen gyakran kérdezgeti a két érintettet arról, hogy mirõl, mikor, hol, miként tárgyalnak majd. Illetve mikor, hol, és miért nem. Érdekes módon, míg korábban a Királyhágómellék püspöke nevezett meg helyszíneket és idõpontokat, s az RMDSZ elnöke tûnt tartózkodóbbnak a kérdés kapcsán, most utóbbi teremtett lehetõséget a párbeszédre azáltal, hogy Nagyváradon kínált alkalmat a találkozásra. A gesztus viszonzatlan maradt. Sõt, Tõkés püspök igen ingerülten reagált a hírre, s a többnyire az RMDSZ-es tisztségviselõknek tartogatott szófordulatával élve pofátlanságnak minõsítette azt, hogy a sajtósok õt félóránként hívogatva tönkretették két napját. Nem lett volna egyszerûbb idõhúzás helyett nyíltan elmondani egy sajtótájékoztatón, netán egy közleményben, hogy mi a szándéka? Mondhatta volna: „Megkaptam Markó úr levelét, de nem kívánok találkozni vele.” Vagy: „Nem kaptam meg a levelet, de…” Netán: „Megkaptam a levelet, de a szombat fél tizenegy nem jó idõpont, találkozzunk hát reggel nyolckor, vagy délután fél kettõkor, netán elõzõ este tizenegykor.” Hiszen, ha az ember tényleg el akar valamit intézni, akkor idõt szakít a dologra, ha párbeszédet akar folytatni, akkor talál rá alkalmat. Ilyen egyszerû. Tételezzük fel, hogy az utóbbi napokban a pofátlan sajtónak állandó témát szolgáltató nagyváradi református gimnázium sportpályájának ügye olyan akut probléma, amelynek tényleg a megoldására törekszenek. Ha valóban a diákok tornaórája itt a tét, s nem egy újabb ügy napirenden tartása, akkor talán megérte volna érdemben rászánni húsz-harminc percet a miniszterelnök-helyettesre. Nem így történt. Igazából el sem kellett volna jutni idáig. Ha arról beszélünk, hogy van-e értelme a fentiekben részletezett négyszemközti találkozónak, akkor azon aligha egy ilyen léptékû sportpálya-ügynek kellene kiemelt szerepet kapnia. Igaz, lassan hozzászokunk az ilyen ügyekhez. Akkor is, ha tudjuk, némi odafigyeléssel megelõzhetõ lett volna az egész botrány, ám minden jel arra mutat, hogy nem az volt a cél. Van-e akkor olyan fontos téma, amely ezt a találkozást igazán indokolttá tenné? Esetleg a két fél között magasló bizalmatlanság falának lebontása – mondatja velem kincstári optimizmusom. Mert mi más? Hiszen a kisebbségi törvény kapcsán aligha számíthatna Markó konstruktív észrevételekre, a restitúció ügyében is az elégedetlenség hangját hallaná újra. Mirõl beszéljenek hát, az autósztrádáról, a koalíciós partnerek viselt dolgairól? Bãsescu ötleteirõl? A Forma–1-rõl? Legyünk reálisak, Tõkés püspök aligha fog változtatni retorikáján, álláspontján, magatartásán, viszonyulásán, különösen abban a helyzetben, amikor nem kevés eséllyel számít arra, hogy a jövõ évi választások után erõsebb anyaországi hatalmi hátszéllel mondhatja, teheti azt, amit helyesnek lát. Egy õszinte beszélgetésnek talán témájául szolgálhatott volna az az utóbbi napokban-hetekben tapasztalt jelenség, amely pártállástól és ideológiától függetlenül a helyi és regionális érdekek markánsabb képviselete felé mutat. „Nincs szükség az MPSZ-en belül RMDSZ-frakcióra” – nyilatkozta a minap Tõkés legfõbb politikai szövetségese, Szász Jenõ polgármester, bihari elvbarátainak felvetésére. Eme politikai rövidlátásnál nyilván bölcsebben kezelte az RMDSZ elsõ embere a saját szövetségén belüli hasonlóan kritikus hangokat, s ugyan biztosan nem örült a bihari–kolozsi zsörtölõdésnek, esze ágában sem volt olyat mondani, hogy „nincs szükség az RMDSZ-en belül MPSZ-frakcióra”. Sõt, az ma is igaz, hogy a polgári szövetségiek visszatérésének továbbra sincs akadálya, s ahogy az MPSZ belülrõl is bírált bénult állapotai mutatják, egy ilyen visszatérés nyomán akár az illetõk mozgástere is kitágulhatna. S – bár nem vagyunk naivak – talán nem is lenne olyan nagy baj, ha a lényegi dolgok egy része nem a csúcson, nem a csúcstalálkozókon dõlne el. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.
În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize.
|